megélénkül szinonimái

ige
  • felélénkül, fellelkesül, felbuzdul, nekihevül, tűzbe jön(bizalmas)
  • meggyorsul, felgyorsul, nekilendül, megelevenedik, felpezsdül, megpezsdül, feléled

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zseni

főnév
  • lángész, lángelme, szellemóriás, géniusz
  • csodagyerek

beletörődik

ige
  • belenyugszik, tudomásul vesz, elfogad, megbarátkozik (valamivel), megbékél, beleegyezik, belemegy (bizalmas), meghódol, megadja magát, kiegyezik, megalkuszik, meggyaludik (tájnyelvi), belegyőződik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megélénkül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

markotányosnő

főnév
  • kantinosnő, markotányosné (régies), hadcsaplárnő (régies)

látásmód

főnév
  • látás, szemlélet, szemléletmód, optika
  • világnézet

küldöttség

főnév
  • delegáció, deputáció (idegen), követség, bizottság, misszió

kollégium

főnév
  • diákotthon, diákszálló, kolesz (bizalmas), kolostor (szleng), kóter (bizalmas), konviktus (régies), internátus
  • előadás-sorozat
  • testület, kar

megátalkodott

melléknév
  • konok, makacs, akaratos, keményfejű, megrögzött, megcsontosodott, hajthatatlan, dacos, nyakas, önfejű, makacskodó, keménynyakú, vastagnyakú, engedetlen, fegyelmezetlen, szófogadatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, csökönyös

megszab

ige
  • megállapít, kiró, meghatároz, előirányoz, rögzít, szabályoz, kijelöl, megjelöl, diktál, előír, elrendel, utasít, utasítást ad (valamire), kiad, litál (idegen), preskribál (idegen), taksál, determinál (idegen), definiál, fixál
  • kiköt, lefektet, leszögez, kitűz
  • (tájnyelvi): megüt, megver
  • (tájnyelvi): megtép, megszaggat, kiszakít (ruhát)

vezér

főnév
  • parancsnok, primipilus (idegen)
  • diktátor
  • törzsfő
  • vezető, irányító, főnök, főmufti (szleng), góré (szleng), fejes (szleng), atyaisten (bizalmas)
  • (bizalmas): vezérigazgató, diri (bizalmas)
  • (bizalmas): mozdonyvezető
  • vezércsillag, vezéreszme
  • (sakkban): királynő

kiabál

ige
  • kiált, kiáltozik, kajabál (tájnyelvi), ordibál, ordít, ordítozik, rikolt, rikkant, rikoltoz, rikácsol, harsog, üvölt, süvölt, kurjongat, bőg, bömböl, rivalg (régies), óbégat, csatít (tájnyelvi), arcsít (tájnyelvi), vákog (tájnyelvi), kajdász (tájnyelvi), kornyikál (tájnyelvi)
  • veszekszik, ricsajozik, lármázik, kajdál, hangoskodik Sz: kinyílt a bárzsingja; üvölt, mint akit nyúznak; üvölt, mint a sakál; bőg, mint a marha
  • rikít, kirí, virít, ordít

kérges

melléknév
  • kéregszerű, héjas, háncsos, hántolatlan, fás, faféle
  • megkérgesedett, megvastagodott, megkeményedett, érdes, durva, bütykös, repedezett, repedékes (tájnyelvi), cserepes, cserzett, kicserződött, kidolgozott, rapancos (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), callosus (idegen)
  • darabos, faragatlan, primitív, goromba, nyers, eldurvult, érzéketlen, kegyetlen

győzedelmes, győzelm

melléknév
  • győztes, diadalmas, sikeres, eredményes, nyertes, dicső, dicsőséges

kihajtó I.

melléknév
  • kiűző, elűző, kikergető, elkergető, elhajtó

megtorló

melléknév
  • megbosszuló, bosszúálló, büntető, represszív (idegen), retorzív (idegen)

mint

kötőszó
  • akárcsak
  • mintsem, semhogy, semmint
  • valamiként

bróker

főnév
  • tőzsdeügynök, értékpapír-kereskedő

pártatlan

melléknév
  • elfogulatlan, részrehajlatlan, objektív, tárgyilagos, igazságos, méltányos, korrekt, előítélet-mentes, semleges, indifferens (idegen)
  • közömbös

odacsődül

ige
  • (bizalmas): odasereglik, összesereglik, összegyűlik, egybecsődül

megemészt

ige
  • feldolgoz
  • leküzd, túljut (valamin), felemészt, felhasznál
  • elkölt (régies), fogyaszt (régies), elfogyaszt (régies)
  • elsajátít, megtanul, megért, magáévá tesz
  • (tűz): elhamvaszt, eléget
  • tönkretesz, elpusztít, megsemmisít
  • (tájnyelvi): elemészt, megöl, pusztít, megmérgez

mar

ige
  • (állat): tép, harap, harapdál, marcangol, mardos
  • (rovar): csíp, szúr
  • csíp, éget, ingerel, esz
  • gyötör, emészt, furdal, mardos
  • bánt, bántalmaz, szapul (bizalmas), szól-szapul (tájnyelvi), rág (tájnyelvi)

megmárt

ige
  • megmerít, beleereszt, belesüllyeszt, belemerít, alámerít, alábuktat
  • megmos, megfürdet
  • bevizez, benedvesít, megnedvesít
  • (kést): beledöf, beleszúr

nyöszörög

ige
  • siránkozik, panaszkodik, jajgat, sóhajt, nyög, sír
  • sopánkodik, sápítozik
  • nyekereg, nyikorog, sápog (tájnyelvi), vinnyog, nyafog, pityereg, nyivákol, pityeg (tájnyelvi), pipel (tájnyelvi), nyíret (tájnyelvi), nyöszög (tájnyelvi), nyekeg (tájnyelvi), rinyál (szleng), nyifog

meggondolatlan

melléknév
  • megfontolatlan, komolytalan, dőre, kelekótya, oktalan, szeleburdi, szeles, hebrencs, vigyázatlan, gondatlan, elhibázott, vakmerő, esztelen, könnyelmű, kajla, hebehurgya, magagondolatlan (régies), forrófejű, fejvesztett, ostoba, kelebóla (tájnyelvi), gyermekszó (tájnyelvi), sületlen, kapkodó, óvatlan, kótyagos, hűbelebalázs (bizalmas)
  • elhamarkodott, hirtelen, sietős, elkapkodott, korai

lebzsel

ige
  • lustálkodik, henyél, tunyálkodik (régies), lazsál (bizalmas), heverészik, helébel (régies)
  • cselleng, lábatlankodik, lézeng, ólálkodik, ámmog (tájnyelvi), balamutál (tájnyelvi), dángubál (tájnyelvi), encseleg (tájnyelvi), henyerál (tájnyelvi), ácsorog
  • (szleng): várakozik, álldogál

megpenészedik

ige
  • megromlik, megfoltosodik, megpimpósodik (tájnyelvi), befenyéresedik (tájnyelvi), begubázik (tájnyelvi), megpállódik (tájnyelvi), megpenyhed (tájnyelvi), megrekken (tájnyelvi), megszőrösödik

ócskapiac

főnév
  • zsibvásár, zsibogó (tájnyelvi), ószer (tájnyelvi), tangó (szleng), adjakendfel-piac (tájnyelvi), rongypiac (tájnyelvi), zsibpiac (tájnyelvi), bolhapiac