megtorló szinonimái

melléknév
  • megbosszuló, bosszúálló, büntető, represszív (idegen), retorzív (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghagy

ige
  • eltesz, megtart, rezervál, felhagy (tájnyelvi), megkímél
  • félretesz, megtakarít, félrerak, megspórol (bizalmas)
  • kiad, elrendel, megparancsol, preskribál (idegen), hagyakol (tájnyelvi), rendel, lelkére köt, utasít, utasítást ad, előír, rendelkezik
  • végrendelkezik, hagyakozik (tájnyelvi), hátrahagy
  • elismer, megállapít
  • elraktároz, tartalékol

taknyos I.

melléknév
  • náthás, váladékos, szutyakos (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (idő) lucskos, nyirkos, nyálkás, ködös, párás, nedves
  • éretlen, komolytalan, pőc (régies), csipás (pejoratív)
  • szemtelen, neveletlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megtorló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megmosakodik, megmos

ige
  • megmosdik, tisztálkodik, felfrissíti magát
  • megfürdik, letusol, zuhanyozik

lódul

ige
  • indul, mozdul, nekiindul
  • takarodik, elhordja magát, elhordja az irháját, szedi a sátorfáját, hődörög (tájnyelvi)

leszakad

ige
  • leválik, lejön
  • elrongyolódik, lerongyolódik
  • (híd): letörik, lezuhan, összeomlik
  • leömlik, leomlik, lehull, lezúdul
  • elmarad, hátramarad, visszamarad, leszakadozik, lemarad

közvélemény

főnév
  • a nép szava, közvélekedés, közfelfogás, közmeggyőződés, közhiedelem, közszellem, közhangulat, tömeghangulat, köztudat, közakarat

megszakít

ige
  • félbehagy, megszakaszt, megakaszt
  • szüneteltet, szünetet tart, felfüggeszt, elnapol
  • megszüntet, abbahagy, felhagy (valamivel), véget vet (valaminek)
  • elválaszt (szót)
  • szétkapcsol, szétbont
  • közbevág, beleszól, félbeszakít

minuciózus

melléknév
  • aprólékos, részletes, lelkiismeretes, pontos, akkurátus
  • kicsinyes, kicsinyeskedő, szőrszálhasogató

zúzódik

ige
  • eltörik, széttörik, porrá törik, törik
  • szétroncsolódik
  • sérül

kitárul

ige
  • kinyílik, felnyílik, szétnyílik, kipattan, kicsapódik
  • (világ): megnyílik, feltárul
  • megmutatkozik, megnyilatkozik, napvilágra kerül, fény derül (valamire), nyilvánossá lesz, köztudomásúvá lesz

kirakat

főnév
  • boltablak, tárló, üvegszekrény, ózlag (tájnyelvi), vitrin, portál (régies)
  • bemutató, bemutatás, expozíció (idegen), kiállítás, mutatvány, szemle, szemlére tétel
  • megjelenítés, külső, külszín, látszat, látszateredmény

hátsó I.

melléknév
  • hátulsó, hátul levő, hátul álló, posterior (idegen), hátulsó (tájnyelvi)
  • alattomos, fondorlatos, sötét, gonosz

kollekció

főnév
  • gyűjtemény
  • árumintakészlet, mintakészlet, mintakollekció

mormota

főnév, melléknév
  • marmota (régies), murmutér (régies), bobák (tájnyelvi)
  • aluszékony, hétalvó (bizalmas), álomszuszék (bizalmas) Sz: alszik, mint a tej

nemiség

főnév
  • szexualitás (idegen), szex (bizalmas)

csersav

főnév
  • tannin (szaknyelvi)

priznic

főnév
  • borogatás, pakolás, umslág (régies)

összefon

ige
  • befon, összefűz, egybefűz, együfon (tájnyelvi), összesodor, összeteker, összecsavar
  • (lábat): összekulcsol, kalácsol (régies), keresztbe tesz

megtrágyáz

ige
  • beganéz (tájnyelvi)
  • (régies): megfűszerez

meglehetős

melléknév
  • elfogadható, tűrhető, elviselhető, épkézláb, maradható (tájnyelvi), szenvedő (régies), passzábilis (idegen)
  • megjárja
  • elég, elegendő, elégséges, valami, némi, kielégítő, kellő, megüti a mértéket, jókora

messiás

főnév
  • megváltó, üdvözítő
  • Jézus Krisztus

örökös I.

melléknév
  • örökkévaló, örökké tartó, állandó, örök, örök időkre szóló, maradandó, időtálló, perpetuális (idegen), permanens, szüntelen, szakadatlan, változatlan, folytonos, életfogytiglani
  • kiapadhatatlan

melegpadló

főnév
  • linóleum
  • parketta, hajópadló

lumbágó

főnév
  • izomzsába, hexensussz (bizalmas)

milícia

főnév
  • nemzetőrség, polgárőrség
  • rendőrség

összeegyeztethetetle

melléknév
  • kibékíthetetlen, összeférhetetlen, inkompatíbilis (idegen), diszparát (idegen), ellentétes(idegen)