megmárt szinonimái

ige
  • megmerít, beleereszt, belesüllyeszt, belemerít, alámerít, alábuktat
  • megmos, megfürdet
  • bevizez, benedvesít, megnedvesít
  • (kést): beledöf, beleszúr

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szikkadt

melléknév
  • száraz, kiszikkadt, kiszáradt
  • (választékos): kiaszott, sovány, szikár, aszott
  • kedélytelen, szellemtelen, unalmas, sótlan

szállító I.

melléknév
  • vivő, továbbító, közvetítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megmárt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfájdít

ige
  • megsajdít (tájnyelvi)

lelkű

melléknév
  • szívű, lelkületű, vérmérsékletű, egyéniségű, mentalitású

lefut

ige
  • lesiet, leszalad, lerohan
  • lejátszódik, végigfut, lepereg
  • befejeződik, lebonyolódik, elmúlik, letelik

könyörület

főnév
  • szánalom, részvét, együttérzés, sajnálat, szánakozás, könyör (régies)
  • kímélet, megbocsátás, bocsánat, bűnbocsánat, irgalom, irgalmasság, kegy, kegyelem, könyörületesség, szemhunyás (választékos), felmentés, feloldozás, elnézés, belátás, nagylelkűség, jóakarat, jótétemény, engedelem (régies), emberiesség

megismertet

ige
  • összeismertet, bemutat, összehoz (bizalmas)
  • bevezet (valamibe), feltár, beavat, elmond, leír, informál, tájékoztat, tudtul ad, felvilágosít

menetlevél

főnév
  • útiparancs, fuvarlevél, útilevél, menlevél

vizelde

főnév
  • pissoir (idegen), vécé

kilincs

főnév
  • zár, zárómű, kilincsmű, fogantyú, kallantyú, retesz

kifizet

ige
  • megfizet, kiad (valamire), szaldíroz (idegen), kiegyenlít, leró, letesz, törleszt, rendez, visszafizet, visszatérít, megad, leszúr (szleng), leszurkol, leperkál (szleng), kiguberál (bizalmas), letejel (szleng)
  • elbocsát
  • elbánik (valakivel), elintéz

halotti

melléknév
  • halálos, síri (választékos), néma, gyászos, halottas, temetkezési, temetési

kiskorú

melléknév
  • fiatalkorú, fiatal, gyámkorú (régies), minorennis (idegen), minor (idegen)
  • tizenéves, tinédzser, tini, kamasz, serdülő
  • ifjú, nőtelen (régies), siheder (bizalmas), bakfis
  • fejletlen, éretlen

messiás

főnév
  • megváltó, üdvözítő
  • Jézus Krisztus

műnyelv

főnév
  • szaknyelv
  • terminológia (szaknyelvi), szakszókincs, nómenklatúra (szaknyelvi)
  • mesterséges nyelv

cintányér

főnév
  • réztányér, rézkorong, csörgettyű (tájnyelvi)

pipi2

főnév
  • (bizalmas): vizelet, pisi, kisdolog, húgy, urina (szaknyelvi), pisa (szleng), brunya (szleng)

osztogat

ige
  • kioszt, szétoszt, adakozik, kimér, szétszór, elherdál, pazarol

megmérgez

ige
  • megöl, intoxikál (szaknyelvi), megétet (tájnyelvi), beitat (tájnyelvi), megmételyez, megemészt
  • megfertőz, beszennyez, megront
  • elmérgesít, kiélez, tönkretesz, elront, megkeserít

megemel

ige
  • felemel, emelint (tájnyelvi), magasra tart
  • magasít
  • felver, megnövel, felszöktet, felugrat
  • (megemeli magát): megerőlteti magát, meghúzza a derekát

megvakít

ige
  • elvakít, elkápráztat

orgona2

főnév
  • orgonabokor, orgonafa, lilabodza (tájnyelvi), spanyolbodza (tájnyelvi), tengeribodza (tájnyelvi), törökbodza (tájnyelvi), szelence (tájnyelvi), siringa (régies)

megrak

ige
  • megpakol, felpakol, felmálház, megterhel, megtetejez (tájnyelvi), telerak, tetéz
  • felépít, felhúz (falat), összerak
  • megver, elver, eldönget, megruház (bizalmas), elnadrágol, elnáspángol, elpáhol, eldönget, kiporol, betakar (szleng), megkalapál (bizalmas), meggyepál (tájnyelvi), elporol, elagyabugyál, ellátja a baját

leránt

ige
  • lever, leberhel (tájnyelvi)
  • letép, lehúz, levet
  • levon (választékos), leszakít, leszakaszt (tájnyelvi)
  • (szleng): megbírál, lehúz (szleng), ledorongol (bizalmas), lepocskondiáz, megszól, leszól, lekritizál (bizalmas), kicikiz (szleng)

mellékelt

melléknév
  • csatolt, hozzácsatolt

oszmán

melléknév, főnév
  • oszmán-török, török, oszmánli (régies), ozmán (régies)