megétet szinonimái

ige
  • megmérgez, eltesz láb alól

megetet szinonimái

ige
  • jóllakat, teletöm, belakat, felétet (tájnyelvi), enni ad, megétet (tájnyelvi), megkajáltat (szleng), megtöm, jól tart, megvendégel, traktál, lakomát ad, vendégül lát, ellát
  • (szleng): elhitet, becsap, átver (bizalmas), átejt, hazudik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

böllér

főnév
  • hentes, vágólegény, mészáros, bébillér (tájnyelvi)
  • (régies): kupec, csiszár

prézli

főnév
  • zsemlemorzsa, kenyérmorzsa, morzsa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megétet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

második

számnév
  • másod (régies)

lazsnak

főnév
  • (tájnyelvi): pokróc, takaró, ponyva
  • zsákvászon
  • (tájnyelvi): ütleg, verés

kvalitás

főnév
  • minőség, milyenség, tulajdonság, jelleg, jellegzetesség
  • érték, képesség, adottság, hajlam

komplex

melléknév
  • bonyolult, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, szövevényes, összetett, többsíkú, sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplikált

megborotvál

ige
  • (tájnyelvi): megkopaszt, megkárosít, megvág (szleng)

megszokott

melléknév
  • szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
  • konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
  • gépies, mechanikus (régies)

vignetta

főnév
  • címke, felirat, védjegy, embléma, etikett (régies)

kibírhatatlan

melléknév
  • elviselhetetlen, pokoli, kiállhatatlan, intolerábilis (idegen), tűrhetetlen, utálatos, undorító, förtelmes, undok

készakarva

határozószó
  • szándékosan, szándékoltan, szántszándékkal, akarattal, akarva, tervezetten, tudatosan, célzatosan, direkte, eltökélve, meggondolva, önszántából, önként, önnön-kényen (tájnyelvi), direkt, tudva, kiszámítva, tervszerűen, kifejezetten, előre megfontolt szándékkal

gyümölcs

főnév
  • termés
  • siker, eredmény, nyereség
  • gyermek, utód, ivadék, sarj, leszármazott

kijövet

határozószó
  • kijöttében, kijöttekor

megváltoztat

ige
  • átalakít, megmásít, módosít, megfordít, megreformál, átváltoztat, elváltoztat, modifikál (szaknyelvi), átformál, újjáalakít, alterál, megmásol (tájnyelvi), átnevel, meghamisít, átkölt, revideál, transzformál, átgyúr (bizalmas), átdolgoz, variál, felcserél

mocskol

ige
  • piszkít, maszatol, koszol, szennyez, peszetel (tájnyelvi)
  • gyaláz, piszkol, ócsárol, becsmérel, mocskít, cirmol (régies), pocskondiáz, szapul (bizalmas)
  • dorgál, pirongat, szid

bujt2

ige
  • bujtogat (valaki, valami ellen), izgat, lázít, biztat, nógat, loval, heccel, hergel, ingerel
  • (tüzet, szenvedélyt): szít, éleszt

pasztell II.

főnév
  • pasztellkréta
  • pasztellkép, krétarajz

odaszoktat

ige
  • odaédesget (bizalmas), odakapat (bizalmas), megszoktat (valahol)

megfékez

ige
  • megzaboláz, megrendszabályoz, ártalmatlanná tesz, leküzd, úrrá lesz (valamin), erőt vesz (valamin), megszelídít, lecsillapít, lecsendesít, pacifikál (idegen), kordában tart, leigáz, féken tart, erőt vesz Sz: zabolán hordoz; rakoncára fog
  • (tüzet): elolt, elfojt, lokalizál (szaknyelvi), megállít
  • (lázadást): eltipor, letör, leszerel, visszaver, visszaszorít, elnyom, útját állja

marokszedő

főnév
  • markos (tájnyelvi), marokverő (tájnyelvi)

megnyirbál

ige
  • megkurtít, megnyes, stuccol (bizalmas), lenyisszent (bizalmas), lecsippent (bizalmas), megrövidít
  • megcsorbít, megszorít, korlátoz, szűkít, csökkent, kisebbít, mérsékel, redukál, elvesz, kihagy

nyúzott

melléknév
  • elgyötört, megviselt, elkínzott, fáradt, elnyűtt
  • kialvatlan

meghatalmazás

főnév
  • megbízás, engedély, felhatalmazás, feljogosítás, jogosultság, illetékesség, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, kijelölés, megbízatás, jogosítvány, akkreditálás (szaknyelvi), prokúra (idegen), meghatalmazvány (régies), kinevezés

lefog

ige
  • lenyom, leszorít, lefektet
  • rögzít
  • letartóztat, lecsuk, bezár, lestoppol (bizalmas), őrizetbe vesz
  • (nap): lekap, lebarnít

megrohan

ige
  • megtámad, megostromol, megrohamoz, nekiesik, rátámad, nekiront, rátör, rajtaüt, lecsap
  • ellep, elborít, eláraszt

odaküld

ige
  • elküld, eljuttat, odajuttat