karattyol szinonimái

ige
  • (tyúk): kárál
  • (béka): kuruttyol, brekeg, vartyog, ümmög (tájnyelvi)
  • hadar, locsog, fecseg, bagyog (tájnyelvi), karatyál (tájnyelvi), karicsol (tájnyelvi), kerettyel (tájnyelvi), lübög (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyorsvonat

főnév
  • expresszvonat, gyors, expressz (bizalmas), bolondgőzös (tájnyelvi)

szemez1

ige
  • fixíroz (bizalmas), pislog, kacsint, mereven néz, merően néz, bámul, mereszti a szemét, megfigyel, méreget, biluxol (szleng)
  • kikezd, kokettál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a karattyol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jól-rosszul

határozószó
  • valahogy, úgy-ahogy
  • rendetlenül, összevissza, ebül-kutyául (tájnyelvi), kosul-bakul (tájnyelvi)

hozzávaló II.

főnév
  • kellék, alapanyag, tartozék, alkatrész, járulék, szerelék (régies), toldalék, cugehőr (bizalmas), kelme, ingrediencia (régies)

hízó

főnév
  • sertés, disznó, malac, koca, coca, röfi (bizalmas), hizlalmány (régies)

halálozás

főnév
  • haláleset, meghalás, halandóság

kamatoztat

ige
  • hasznosít, gyümölcsöztet, fruktifikál (régies), fiadztat, fialtat (tájnyelvi)

kezel

ige
  • működtet, irányít, szabályoz, dolgozik (valamivel), járat, használ, bánik (valamivel), manipulál, kézben tart
  • gyógyít, gondoz, ápol, gyógykezel, kúrál, istápol, gyámolít, ellát
  • karbantart, felügyel, ellenőriz, feltölt
  • gazdálkodik, sáfárkodik (régies), forgat
  • (bizalmas): kezet fog, kezet szorít, parolázik, jattol (szleng), kezet ad

számítás

főnév
  • számolás, kiszámítás, komputáció, kalkuláció, számvetés, számadás, becslés, értékelés
  • megállapítás, megítélés
  • tervezés, terv, kilátás, aspiráció (választékos), bizakodás, remény
  • önzés, haszonlesés
  • előny, érdek, nyereség, haszon
  • ravaszság, ravaszkodás, furfang

gagyog

ige
  • gőgicsél, gügyög, pöntyög, bugyog (régies)
  • (pejoratív): makog, beszél, jártatja a száját

fröcsköl

ige
  • spriccel, fröcsög, fröccsent, fecskendez, permetez, locskol (tájnyelvi)

élés

főnév
  • létezés, élet, fennmaradás
  • (régies): étel, élelem, élemény (régies), eledel, eleség, étek, ennivaló
  • (tájnyelvi): gabona, búza, élet (tájnyelvi)

gombfesték

főnév
  • vízfesték, akvarellfesték

kidobál

ige
  • kihajigál, kiszór, kidobigál (tájnyelvi), kigórál (tájnyelvi), kihány, kilökdös, kivagdal, kivagdos, kilököd
  • elfecsérel, elpazarol, elszór

kiszellőztet

ige
  • huzatot csinál, kiszellőz (tájnyelvi)

mandzsetta

főnév
  • kézelő, kisgallér (tájnyelvi)
  • karvédő
  • (szaknyelvi): csőkarmantyú
  • (szaknyelvi): gumipárna

külsőség

főnév
  • pompa, ceremónia, szertartás, látszat, külszín, máz
  • formaság, formalitás
  • formai elem
  • (régies): szél, vég

kardos

melléknév
  • harcias, veszekedő, tűzrőlpattant, katonás

jóformán

határozószó
  • szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
  • jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt

keresés

főnév
  • nyomozás, kutatás, keresgélés, utánajárás, fürkészés, felderítés, tudakolás
  • hajtás, hajszolás, űzés, üldözés, kergetés

kuncsaft

főnév
  • vevő, vásárló, fogyasztó, üzletfél, megrendelő, vendég
  • ügyfél, kliens, delikvens (régies), megbízó

kavics

főnév
  • sóder, kő, kövecs (választékos), murva, kőtörmelék, kőzúzalék, zúzottkő, zúzalék (szaknyelvi), morzsalék, kőszar (tájnyelvi)

husáng

főnév
  • bot, fütykös, suháng (tájnyelvi), vessző, pózna, dorong, bunkó, furkó, fustély (régies), ebrúd, karó, furkósbot, celőke (tájnyelvi)

készakarva

határozószó
  • szándékosan, szándékoltan, szántszándékkal, akarattal, akarva, tervezetten, tudatosan, célzatosan, direkte, eltökélve, meggondolva, önszántából, önként, önnön-kényen (tájnyelvi), direkt, tudva, kiszámítva, tervszerűen, kifejezetten, előre megfontolt szándékkal

különbözik, különböz

ige
  • eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik