képmás szinonimái

főnév
  • arcmás, arckép, portré, imágó
  • alteregó (idegen), tükörkép, ellenkép, alakmás, hasonmás
  • (régies): példa, minta, jelkép

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elmesél

ige
  • elmond, elbeszél, előad, leír, újságol, lefest, ecsetel, vázol, elregél, kifecseg, kibeszél, fellebbenti a fátylat, elhíresztel, továbbad, kitereget (bizalmas), kikürtöl (bizalmas), közhírré tesz, fűnek-fának elmond, felelevenít, beszámol

huligán

főnév
  • garázda, csirkefogó, vagány, apacs (régies), jampec (régies), balhés (szleng), strigó (szleng), strici (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a képmás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karácsony

főnév
  • fenyőünnep, kriszkindli (idegen, bizalmas), szeretetünnep (bizalmas)

igenlés

főnév
  • helyeslés, megerősítés, helybenhagyás, beleegyezés, jóváhagyás, erősítés, bólintás, fejbólintás, biccentés, tanúságtétel
  • akarás, kívánás, törekvés

husáng

főnév
  • bot, fütykös, suháng (tájnyelvi), vessző, pózna, dorong, bunkó, furkó, fustély (régies), ebrúd, karó, furkósbot, celőke (tájnyelvi)

hasnyálmirigy

főnév
  • fehérmáj, pancreas (szaknyelvi)

kehes

melléknév
  • köhögős, köhécselő, göthös (régies), ziháló
  • (tájnyelvi): sápadt, halvány, beteges

kiigazít

ige
  • kiegyenget, helyreigazít, helyesbít, korrigál, helyrehoz, rendbe hoz, jóvátesz, orvosol, megszüntet
  • javít, tataroz, foltoz, kijavít, javítgat, reparál, kipofoz (bizalmas), restaurál, helyreállít

szemérmetlen

melléknév
  • szégyentelen, orcátlan, arcátlan, ocsmány, szeméremsértő, tisztátalan, fajtalan (régies), impudens (idegen), indecens (idegen), ledér, trágár, disznó, obszcén, sikamlós, frivol, szennyes, feslett, illetlen, parázna, erkölcstelen, malac, útszéli
  • gátlástalan, szemtelen, alávaló, aljas, arcátlan, pimasz

gőg

főnév
  • gőgösség, elbizakodottság, önhittség, önteltség, dölyf, felfuvalkodottság, fennhéjázás, pöffeszkedés, dagály (régies), szuperbia (idegen), prepotencia (idegen), kajtosság (tájnyelvi), hivalkodás, pökhendiség, beképzeltség, önimádás, arrogancia (idegen)
  • önérzet, büszkeség, kevélység, rátartiság

gennyes

melléknév
  • gennyező, gennyedő, gennyedt, váladékos, váladékozó, meggyűlt, gyulladásos, kelevényes, fertőzött, purulens (idegen), szeptikus (szaknyelvi), fekélyes, túros (tájnyelvi), eves (tájnyelvi), enyekes (tájnyelvi), gyülevész (tájnyelvi)
  • (szleng): visszataszító, utálatos, undorító, genyus (durva), lepra (durva), tetű
  • rossz, silány, ócska, vacak, tropa (szleng)

elkövetkezik

ige
  • bekövetkezik, eljön, elérkezik, sor kerül (valamire), beteljesedik, megvalósul, realizálódik

gyerekeskedik

ige
  • bolondozik, idétlenkedik, haszontalankodik, szeleburdiskodik, komolytalankodik, éretlenkedik

kimerít

ige
  • (vizet): kiemel, kivesz, kimer
  • (nyersanyagot): elfogyaszt, felhasznál, feldolgoz, felél, elpusztít
  • megürít (régies)
  • megerőltet, megvisel, túlterhel, túlhajt, agyondolgoz, agyonhajszol, agyonfáraszt, elgyengít, elcsigáz, kifullaszt, kifáraszt, kizsigerel, kiszipolyoz, kifacsar, kicsinál (szleng), felőröl, kikészít (szleng), kiakaszt (szleng), elnyű (tájnyelvi), kikalézol (tájnyelvi), enervál (idegen), strapál (bizalmas)

kombinál

ige
  • összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
  • elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
  • ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)

megbomlik

ige
  • felbomlik, felbillen, felborul, oszlik, tagolódik, kettészakad, megbolydul, felborul, meglazul
  • meghibban, megzavarodik, megbolondul
  • (tájnyelvi): rendetlenkedik

leépít

ige
  • leszállít, csökkent, visszafejleszt, redukál
  • bélistáz, elküld, elbocsát

képviselőház

főnév
  • alsóház, alsótábla, parlament, kamara

kapaszkodó II.

főnév
  • feljáró, emelkedő, kaptató, meredek, kepesztelő (tájnyelvi), lófingató (tájnyelvi)
  • karfa, fogó, fogódzó, fogantyú, fogózék (tájnyelvi)
  • köröm (régies)

kicsapódik

ige
  • kitárul, kivágódik, kinyílik, felpattan
  • kiválik, koagulál (idegen), elkülönül
  • (biztosíték): kiég
  • (gőz, füst, láng): kicsap

latrina

főnév
  • illemhely, árnyékszék (régies), budi, pityöre (tájnyelvi), pütyöre (tájnyelvi)
  • emésztőgödör

kerít

ige
  • körülfog, körülvesz, gyepűz, karóz, rácsoz, karít (tájnyelvi), kertel, sövényel, sövényez, rekeszel
  • szegélyez, határol, korlátol
  • (tájnyelvi): kört alkot
  • (tájnyelvi): terít, borít
  • felhajt, felhajhász (tájnyelvi), felhajszol (bizalmas), szerez, előteremt, kaparint
  • lop, rabol, elemel

ilyenformán

határozóragos névmás
  • így, ilyenképpen, ilyenképp, ekképpen, ekképp, ily módon, eszerint

kifejező

melléknév
  • beszédes, expresszív (idegen), kifejezésteljes, jellegzetes, markáns, plasztikus, élénk, erőteljes, velős, magvas, tömör, szemléletes, jelentőségteljes, sommás

lecsillapodik

ige
  • lehiggad, lelohad, lenyugszik, megnyugszik
  • megenyhül, megcsendesedik, megbékül
  • kijózanodik
  • mérséklődik, elcsitul, alábbhagy
  • megjuhászodik, megkanászodik (tájnyelvi), megkezesedik (tájnyelvi), megszelhül (tájnyelvi)