letorkol szinonimái

ige
  • elhallgattat, elnémít, legorombít (bizalmas), ledorongol, letromfol (bizalmas), leint, lehurrog, rendreutasít, rápirít, lepisszent (tájnyelvi), lepisszeg, beléfojtja a szót, torkára forrasztja a szót, torkára fagyasztja a szót, lekussol, ledörög (tájnyelvi), ledarabol (tájnyelvi), leapacsol (tájnyelvi), letácsol (tájnyelvi) Sz: nyakába kanyarítja a szót

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rakodik

ige
  • (kocsit): rak, megrak, telerak, felpakol, pakol (bizalmas)
  • rakosgat, rámol, pakolászik (bizalmas)

direkt II.

határozószó
  • egyenesen, egyenest, közvetlenül, éppen, pontosan, pont (bizalmas)
  • szándékosan, szántszándékkal, készakarva, szántakarva (régies), célzottan, kifejezetten, kimondottan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a letorkol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lehangolt

melléknév
  • kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, szomorú, búskomor, bánatos, borús, indiszponált, nyomott, csüggedt, levert, letört, mélabús, rosszkedvű, rezignált, depresszív (idegen), deprimált, elszontyolodott, szontyola (tájnyelvi), szontyoli (tájnyelvi), bélebűzhödt (tájnyelvi)

kovakő

főnév
  • kvarc
  • kova, tűzkő, flint (régies), tűzélesztő (régies), silex (szaknyelvi)

konferál

ige
  • bejelent, közöl
  • (régies): beszélget, tanácskozik, értekezik, tárgyal, megbeszél

kiélesít

ige
  • kifen, kiköszörül, megélesít, megköszörül, élez, kiélez

lépdel

ige
  • lép, lépked, lépeget, lépik (tájnyelvi), jár, megy, ballag, ballagdál (tájnyelvi), battyog, slattyog (bizalmas), bandukol, baktat, cammog

masszíroz

ige
  • gyúr, dögönyöz, ken (régies), dömöcköl (tájnyelvi), masszírol (tájnyelvi), maricskál (tájnyelvi), dörzsöl, gyömöszöl, nyomogat, nyomkod

ütközik

ige
  • ütődik, verődik, nekimegy, nekiütődik, nekiverődik
  • megütközik, összecsap, megküzd, harcol, megverekszik
  • (bajusz, szakáll): serked, szökik (tájnyelvi)

kacs

főnév
  • inda, kapaszkodó, fogódzó (régies), gacsaly (régies), sekenyő (régies), bajusz (régies)
  • fogantyú (kaszáé)
  • kacsó (régies), kezecske (régies)

jelzőtábla

főnév
  • KRESZ-tábla, indikátor (szaknyelvi)

furcsa

melléknév
  • különös, különleges, szokatlan, sajátságos, meglepő, meghökkentő, valószínűtlen, fura, furi (bizalmas), faramuci (bizalmas), bizarr, groteszk, csodás (tájnyelvi), ciha, kacifántos
  • rendhagyó, szabályellenes, visszás, fonák, paradox (idegen)
  • muris (bizalmas), mulatságos, tréfás, vicces, bolondos, bohókás, hóbortos, különc, különcködő, originális, extra (szleng)

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

megbicsaklik

ige
  • megrándul, kificamodik, kiugrik, kifordul, kimegy a helyéből, csikkan (régies), marjul, kimarjul (tájnyelvi), kicsuklik (tájnyelvi), kificamlik (tájnyelvi), kiszelik (tájnyelvi), fitorodik (tájnyelvi)
  • megakad, (lendület) megtörik, elfullad, elcsuklik

megóv

ige
  • megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
  • megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
  • óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)

benyomul

ige
  • benyomakodik, behatol, betör, beront, bejut, beüt, beverekedi magát
  • betolakodik, befurakodik, beférkőzik, beügyeskedi magát, beszemtelenkedik
  • betódul, betolul, beömlik, beárad, beáramlik, beözönlik

osztályzat

főnév
  • érdemjegy, kalkulus (idegen), numerus (régies), jegy, minősítés

műveletlenség

főnév
  • tanulatlanság, tudatlanság, iskolázatlanság, írástudatlanság, analfabétizmus, pallérozatlanság, ignorancia (idegen), faragatlanság, sötétség (bizalmas), tahóság (durva), parasztság (durva), bunkóság (durva), civilizálatlanság, kulturálatlanság, elmaradottság

létszámcsökkentés

főnév
  • leépítés, elbocsátás, lapátra tétel (szleng), menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás

légnemű

melléknév
  • gáznemű, illó
  • gázszerű

májpástétom

főnév
  • kenőmájas, májkrém

munkanélküli

melléknév
  • állástalan, dologtalan, tétlen, munkátlan, munkakerülő
  • semmittevő, lusta, rest, henye

lóbál

ige
  • lógáz, lóbáz, lenget, himbál, hintáztat, hintál, (lábával) harangoz, csávingat (tájnyelvi), limbál (tájnyelvi), lóginyázik (tájnyelvi), lótyikál (tájnyelvi), lődörget (tájnyelvi), hipintál (tájnyelvi)

könyvvizsgálat

főnév
  • könyvellenőrzés

mari

melléknév, főnév
  • (szaknyelvi): cseremisz

műsorszám

főnév
  • szám, program, mutatvány, attrakció, numerus (régies)