olló1 szinonimái

főnév
  • fonalvágó (régies)

olló2 szinonimái

főnév
  • (régies): kecskegida, gödölye
  • őzgida, őzsuta

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

oldalnézet

főnév
  • oldalhelyzet, oldalrajz, keresztmetszet
  • arcél, profil

egyidejű

melléknév
  • együttes, párhuzamos, egybeeső, szimultán, szinkrón (idegen), paralel (idegen), izokrón (idegen), egykorú, kortárs, korabeli
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a olló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyom2

főnév
  • lábnyom, lépés, kerékvágás, nyomdok, jel, bélyeg, csapás, csapa (tájnyelvi), pont, folt, petty, pecsét, rajzolat
  • maradvány, jel, hely, árnyék, emlék, ismertetőjegy, reziduum (szaknyelvi), eredmény, bizonyíték, tanújel, lelet

minősíthetetlen

melléknév
  • alávaló, aljas, tűrhetetlen, felháborító, súlyos

merre

határozószó
  • hová?, merrefelé?, mely irányba?
  • hol
  • amerre

meghall

ige
  • (fülével): érzékel, észlel, felfog, tapasztal
  • kihallgat, lehallgat, megneszel
  • megtud, tudomást szerez, értesül (valamiről), fülébe jut, észrevesz, rábukkan, megszimatol, megszagol
  • odafigyel (valamire), ráfigyel (valamire), figyelembe vesz, belát, felfog, megért, felismer, ráébred, ráeszmél, tudatában van

odamenet

határozószó
  • odaúton

összehív

ige
  • egybehív, összeharangoz, összetrombitál, összekürtöl, összekolompol, összeverbuvál, összedobol, összetoboroz, összegyűjt, összeszed, összecsődít

levált

ige
  • elbocsát, elküld, elmozdít, félreállít, felment, meneszt, felvált, lecserél (bizalmas), kicserél
  • elcsap, kirak, kitesz, destituál (idegen)
  • (időben) követ

lenti

melléknév
  • alsó, alulsó, aluli
  • földszinti
  • alagsori

kamatoztat

ige
  • hasznosít, gyümölcsöztet, fruktifikál (régies), fiadztat, fialtat (tájnyelvi)

macskaköröm

főnév
  • idézőjel

összezsúfol

ige
  • összeprésel, összeszorít, bezsúfol, tömörít
  • összezár

pernye

főnév
  • hamu, hamv (választékos), pernye, zsarát (régies)

elnevet

ige
  • (elneveti magát): felnevet, kitör a nevetés (valakiből), nevetésben tör ki, jókedvre derül, elkacagja magát, megkacagja magát (tájnyelvi), elviccsantja magát (tájnyelvi)

szakács

főnév
  • konyhamester, ínyesmester, bukatár (tájnyelvi)
  • hadtápos (szaknyelvi), konyhás (szleng)
  • kukta

rettenetes

melléknév
  • rettentő, rémületes, rémes, rémséges, rémítő, rémisztő, félelmes (régies), félelmetes, borzasztó, borzalmas, iszonyú, iszonyatos, embertelen, szörnyű, szörnyűséges, irtózatos, irtóztató, förtelmes, ijesztő, terribilis (idegen), horribilis, hajmeresztő, hátborzongató
  • éktelen, irtó (bizalmas), roppant, hallatlan, égbekiáltó, mértéktelen, kibírhatatlan, leírhatatlan, megdöbbentő
  • pocsék, csapnivaló, gyalázatos, szörnyű

oltári

melléknév
  • (szleng): pompás, remek, kiváló, óriási, rendkívüli, klassz, isteni, állati (szleng), haláli (szleng), világi (szleng), tuti (bizalmas), baró (szleng)

nyikkan

ige
  • mukkan, pisszen, szól

öntudatos

melléknév
  • önérzetes, büszke, magabiztos, magabíró (régies)
  • gondolkodó, öntudatra ébredt, tudatos

rendzavarás

főnév
  • rendbontás, zavargás, kavarodás, forrongás, tumultus (régies), zendülés, lázadás, felkelés, felfordulás, excesszus (idegen)
  • csendháborítás

orrcsíptető

főnév
  • cvikker, csíptető

molesztál

ige
  • zaklat, háborgat, zavar, kellemetlenkedik, feltart, gyötör, üldöz, zargat (bizalmas), szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), piszkál, bosszant, idegesít, abajgat, vegzál (régies), buzerál (szleng)
  • rátámad, kikezd (valakivel), megkörnyékez, erőszakoskodik (valakivel)

őserdő

főnév
  • ősrengeteg, ősvadon, dzsungel, rengeteg

résztvevő, részvevő

főnév
  • részes, szereplő, jelenlevő, közreműködő
  • érdekelt(bizalmas)
  • játékos, induló
  • pályázó