okvetlen, okvetetlen I. szinonimái

melléknév
  • (régies): feltétlen, szükséges, szükségszerű, óhatatlan, kényszerű
  • határozott

okvetlen, okvetetlen II. szinonimái

határozószó
  • okvetlenül, föltétlenül, persze, minden bizonnyal, szükségszerűen, elkerülhetetlenül, mindenképpen, mindenesetre, igazán, biztosan, akárhogy is, ha törik, ha szakad, mindenáron, kétségkívül Sz: ha a fene fenét eszik is; ha cigánygyerekek potyognak is az égből; ha öreg fejsze esik is; ha a kutya kutyát eszik is; ha a kutya kovászba ugrik is; ha nyaka szakad is

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sápítozik

ige
  • sopánkodik, siránkozik, panaszkodik, lamentál (bizalmas), jajgat, óbégat, jajveszékel, nyöszörög, sápog (tájnyelvi), sipákol (tájnyelvi), sipítozik (pejoratív), nyafog, bozsékol (tájnyelvi)

tehetséges

melléknév
  • lángeszű, zseniális, éles elméjű, okos, eszes, értelmes, intelligens
  • fogékony, rátermett
  • (tájnyelvi): tehetős
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a okvetlen, okvetetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyilallás

főnév
  • fájdalom, fájás, szúrás, hasogatás, szaggatás

mindenki

melléknév
  • mindenik (tájnyelvi), fű-fa (pejoratív), ország-világ, boldog-boldogtalan, ki-ki, aki él és mozog (bizalmas)
  • sokan
  • akárki, bárki

merész

melléknév
  • bátor, vakmerő, elszánt, talpraesett, rettenthetetlen, halálmegvető, hősies, belevaló (bizalmas), vagány (bizalmas)
  • arcátlan, hetyke, szemtelen, emberkedő
  • kockázatos, bravúros, kalandos, hazárd, rizikós, esztelen, nyaktörő, meredek (szleng)
  • meglepő, újféle, modern
  • kihívó, szeméremsértő, szégyentelen

meggondolás

főnév
  • megfontolás, latolgatás, mérlegelés, töprengés, elmélkedés, konszideráció (idegen)

odabújik

ige
  • odahúzódik, odakuporodik, odasimul, bevackolódik, befészkeli magát, letelepszik, letanyázik, kamparodik (tájnyelvi)
  • hozzásimul

összeférhetetlen

melléknév
  • izgága, veszekedős, kötekedő, kötözködő, nehéz természetű, zsémbes, kutyavérű (tájnyelvi), querulans (idegen), szeszélyes, rigolyás, házsártos, civakodó, civódó, bakafántoskodó Sz: eb a macskával
  • összeegyeztethetetlen, ellentétes, inkompatíbilis (idegen), antagonisztikus (idegen)(idegen)

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit

lelkivilág

főnév
  • pszichikum, belvilág (régies), lelkület, lelkiség, érzésvilág, gondolatvilág, lélek
  • vérmérséklet, mentalitás, egyéniség

kalamajka

főnév
  • (bizalmas): zűrzavar, kavarodás, felfordulás, hecc, zűr, baj, kellemetlenség, hajcihő (bizalmas), cécó (bizalmas), balhé (szleng), grimbusz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): tánc
  • mulatság
  • lakodalom
  • (régies): gyapjúkelme
  • kacabajka

lúd

főnév
  • liba, pile (tájnyelvi), pipe (tájnyelvi), zsiba (tájnyelvi), bizsi (tájnyelvi), buriska (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): vadliba, vadlúd

összetevő

főnév
  • alkotórész, alkotóelem, komponens (szaknyelvi), alkatrész, rész, elem, tényező, faktor

per2

határozószó
  • osztva, törve (valamivel)(valamivel)(valamivel)(valamivel)

elmélyed

ige
  • belemélyed, elmélyül, elgondolkozik, elmerül, belemerül, beleássa magát (valamibe), belefeledkezik (valamibe)

szabályszerű

melléknév
  • szabályos, előírásos, törvényes, jogos, jogszerű, törvényszerű, irányadó, megfelelő, érvényes
  • pontos, kifogástalan
  • szabványos, szokványos, szokásos, megszokott, megengedett, normális, standard, közönséges, természetes
  • rendes, helyes, korrekt, rendezett, példaszerű
  • valódi, valóságos, tulajdonképpeni
  • hiteles, igaz, igazi
  • tényleges

részes I.

melléknév
  • részvevő, érdekelt, osztályos, részesülő

olajoz

ige
  • ken, zsíroz
  • simít, bedörzsöl
  • (szleng): megveszteget, nyalizik (bizalmas), simul (bizalmas)

nyél

főnév
  • fogó, fogantyú, szár, markolat, maroklat (régies), griff (idegen), kar

önkéntelen II.

határozószó
  • önkéntelenül, akaratlanul, szándéktalanul, ösztönösen, öntudatlan, spontán, gépiesen, véletlenül, automatikusan (idegen)

rendes

melléknév
  • gondos, megbízható, kötelességtudó, lelkiismeretes, jól nevelt, precíz, szolid, derék
  • takaros, nett (bizalmas), csinos, ápolt, gondozott, tüchtig (bizalmas)
  • rendszerető, pedáns
  • megszokott, szokásos, szokványos, szabályos, szabályszerű, természetes
  • állandó, reguláris (szaknyelvi)
  • igazi, valódi
  • megfelelő, tisztességes, valamirevaló, jobbfajta, jóakaratú
  • becsületes, jóravaló, ártatlan

orátor

főnév
  • szónok, előadó, beszélő

mocsaras

melléknév
  • ingoványos, süppedékes, lápos, posványos, vizenyős, morotvás, dágványos (tájnyelvi), pöcsögős (tájnyelvi)

örököl

ige
  • megörököl, rászáll, jussol (tájnyelvi), örökbe kap, kap
  • átörököl

repülőút

főnév
  • repülés, távrepülés