leguggol szinonimái

ige
  • lekuporodik, lekucorodik, lekutyorodik (tájnyelvi), lecsücsörödik (tájnyelvi), leguggan (tájnyelvi), lekecel (tájnyelvi), lelippen (tájnyelvi), letopik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hanyatlás

főnév
  • visszaesés, süllyedés, csökkenés, alászállás, visszafejlődés, romlás, visszalépés, dekadencia (választékos), dekonjunktúra (szaknyelvi), válság, bomlás, recesszió (szaknyelvi), regresszió (szaknyelvi), depresszió (szaknyelvi), devalváció (szaknyelvi), recidíva (szaknyelvi), degenerálódás (szaknyelvi)

zéró, zérus I.

számnév
  • nulla
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a leguggol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lakatlan

melléknév
  • néptelen, kietlen, puszta, elhagyott, elhagyatott, üres, kopár, sivár, elárvult, magányos, kihalt, gazdátlan, uratlan (régies), bitang (tájnyelvi)

kobold

főnév
  • szellem, manó, törpe

kiszögellés

főnév
  • kiugrás, kinyúlás, sarok, él, szél, szegély, perem, párkány, szöglet, kiálló rész(régies)

keresztezés

főnév
  • kereszteződés, átszelés, átlépés, metszés
  • akadályozás, meghiúsítás, gátolás, feltartóztatás, korlátozás, késleltetés, hátráltatás, lassítás
  • párosítás, pároztatás, hibridizáció (idegen), nemesítés

lebőg

ige
  • lehurrog
  • (szleng): kudarcot vall, pórul jár, megszégyenül, hoppon marad, rajtaveszt, belebukik, leszerepel, felsül, koppan (szleng), leég (bizalmas), befürdik (szleng)
  • megbukik

lucskos

melléknév
  • nedves, vizes, sárvizes (tájnyelvi), sáros, csatakos, latyakos, pocsos (tájnyelvi), pocskos (tájnyelvi), csajkos (tájnyelvi), lacsakos (tájnyelvi)
  • (idő): esős, locspocs, taknyos (tájnyelvi), latyakos, pocsolyás, nyálkás

újjávarázsol

ige
  • megújít, újjáalakít, megszépít

jámbor

melléknév
  • szelíd, békés, nyugodt, kezes, nyájas, kedves, engedelmes, jóságos, jóindulatú, angyalarcú, béketűrő, békeszerető, csendes, türelmes, alázatos, jótét (tájnyelvi), belénd (tájnyelvi), birkatürelmű, tehénvérű (tájnyelvi)
  • istenfélő, vallásos, hívő, ájtatos, áhítatos, szent életű, istenes, angyali, erkölcsös, kegyes (régies), alázatos, devótus (régies), religiózus (régies)
  • gyámoltalan, élhetetlen, mafla, együgyű, mulya, gyermeteg, naiv, bárgyú, pipogya, teddide-teddoda, szimplex (régies)

irodalom

főnév
  • literatúra (régies), szépirodalom, belletrisztika (szaknyelvi)
  • szakirodalom, bibliográfia
  • kitalálás, kitaláció, mese

fogdos

ige
  • tapogat, piszkál, markolász, birizgál (bizalmas), babrál, dögönyöz (bizalmas), buzerál (szleng), nyúlkál (szleng), tapizik (szleng), mértéket vesz (szleng), babirkál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), gögyörész (tájnyelvi), macál (tájnyelvi), mancsol (tájnyelvi)

jóravaló

melléknév
  • derék, komoly, becsületes, tisztességes, kötelességtudó, megbízható, korrekt, rendes, kifogástalan, jóféle, helyre (tájnyelvi), érdemes (tájnyelvi), jószívű
  • (régies): alkalmas, hasznos, rendes, megfelelő
  • hatásos
  • (tájnyelvi): kiadós, nagy
  • értékes

majdnem

határozószó
  • csaknem, szinte, majd, majdhogynem, majdhogy, kevés híján, kis híján, hajszál híján, megközelítőleg, nagyjából, durván, félig, cirka (bizalmas), már-már, úgyszólván, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos), közel, körülbelül, cseppben járt (tájnyelvi), többé-kevésbé

megforgat

ige
  • megpörget, megteker, megserget (tájnyelvi)
  • meghemperget, hengerít
  • (földet): felszánt, felás, rigolíroz (szaknyelvi), megregáloz (régies)
  • (pénzt): kamatoztat, gyümölcsöztet
  • kikérdez, vizsgáztat, egzaminál (régies)
  • megtáncoltat

begubódzik, begubózi

ige
  • (hernyó): bebábozódik
  • magába zárkózik, visszahúzódik, elhúzódik, visszavonul, elvonul, elzárkózik, begombolkozik
  • (tájnyelvi): meghal

odaígér

ige
  • elígér, odaad, átenged, kilátásba helyez

mocsaras

melléknév
  • ingoványos, süppedékes, lápos, posványos, vizenyős, morotvás, dágványos (tájnyelvi), pöcsögős (tájnyelvi)

legyengül, legyöngül

ige
  • elfárad, ellankad, elcsigázódik, lanyhul, elfittyen (tájnyelvi)
  • leromlik, lesoványodik, elesik (tájnyelvi), elposzkul (tájnyelvi), megcsigálódik (tájnyelvi)

lábazat

főnév
  • talapzat, aljzat, alapzat, alapozás, posztamens (idegen), fundamentum

leválik

ige
  • lefeslik, lefoszlik, elrongyolódik, lekopik, lenyúzódik
  • lemállik, leázik, lemegy, levásik (tájnyelvi), lenyűvik (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi)
  • lepattog, elválik
  • lehasad, lereped, letörik
  • lehullik, lehámlik, leguvad (tájnyelvi)
  • eltér, elágazik, elkanyarodik, elhajlik, elhajol, elfordul

mindenáron

határozószó
  • mindenképpen, ha törik, ha szakad, okvetlenül, föltétlenül, tűzzel-vassal, inde-unde (tájnyelvi) Sz: ha mindjárt az agya hajtja is; ha a fene fenét eszik is

lélekvesztő

főnév
  • csónak, sajka, ladik

komolytalan

melléknév
  • éretlen, meggondolatlan, megfontolatlan, kiforratlan, megbízhatatlan, felelőtlen, gyerekes, gyermekes, gyermeki, gyermeteg, könnyelmű, kelekótya, széllelbélelt, link (szleng), kajla, szélhámos, játékos, bohó
  • felületes, felszínes, megalapozatlan, semmitmondó, üres

lobbanékony

melléknév
  • szenvedélyes, féktelen, heves, heveskedő, heves vérű, tüzesvérű, nagyvérű, hevülékeny, hirtelen, hirtelen természetű, hirtelen haragú, vehemens, forrófejű, forróvérű, indulatos, vérmes, robbanékony, ingerlékeny, hörcsög természetű, passzionátus (régies)
  • szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), impulzív (idegen), temperamentumos, explozív Sz: a víz is méreggé válik benne; apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng; farkasgégén nevelkedett; hamar lobban, mint a puskapor; Heves vármegyéből való; hirtelen, mint a puskapor; hirtelen, mint a záporeső; olyan, mint a paprika; szelídebb nála a vadember is; tüzes, mint a puskapor; tüzes, mint a mennykő
  • (tájnyelvi): kapatos, részeg
  • (tájnyelvi): csámpás, ügyetlen
  • (tájnyelvi): elhanyagolt, rendetlen

misszionárius

főnév
  • hittérítő, hitszónok, prédikátor, evangélista (idegen), igehirdető