lábazat szinonimái

főnév
  • talapzat, aljzat, alapzat, alapozás, posztamens (idegen), fundamentum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rosszakaratú

melléknév
  • rosszindulatú, rosszhiszemű, rosszlelkű, gonosz, rossz szándékú, gyűlölködő, hupolyagos (tájnyelvi), komisz, ellenséges, acsarkodó, mostoha

dugul

ige
  • eltömődik, betömődik, bezáródik, elzáródik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lábazat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közigazgatás

főnév
  • államigazgatás, adminisztráció

királyfi

főnév
  • herceg, trónörökös

kikerül

ige
  • megkerül, elkerül, kitér, elhajlik, (sugár) megtörik
  • kivéd, kitér, felfog, elhárít, kisiklik, kihúzza magát, elejét veszi, megelőz, megakadályoz, hatástalanít
  • elnéz, elkerüli a figyelmét, elmellőz (tájnyelvi)
  • túljut, kijut, megmenekül, megúszik (bizalmas), kikecmereg, kievickél, kivergődik, kivacáholódik (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kitelik, futja, kijön
  • összeáll, összetevődik, származik, összejön, áll (valamiből)

kárókatona

főnév
  • kormorán

kupleráj

főnév
  • (szleng): bordélyház, nyilvánosház, piros lámpás ház, örömtanya, lebuj (szleng), kurvalak (szleng)
  • (bizalmas): fejetlenség, rendetlenség, felfordulás, ribillió, zűrzavar, összevisszaság, káosz, rumli (bizalmas), szemétdomb, tohuvabohu (választékos)

lep

ige
  • elborít, eltakar, elfed, elrejt, fed
  • talál, lel, kap (tájnyelvi)
  • rajtakap, tetten ér

trapp

főnév
  • ügetés, kocogás

indítvány

főnév
  • ötlet, javaslat, kezdeményezés, terv, ajánlat, előterjesztés, felterjesztés, propozíció (idegen)

igazhitű

melléknév, főnév
  • igazhívő, mohamedán
  • hithű

felülvizsgál, fölülv

ige
  • revideál, felülbírál, ellenőriz, megvizsgál, átvizsgál, lektorál, inspiciál (régies), konspiciál (választékos), felvizsgál (tájnyelvi), rovancsol (szaknyelvi)

istenadta

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény

létkérdés

főnév
  • életkérdés, élet-halál kérdése, sorsdöntő kérdés, kulcskérdés, kardinális kérdés, sorskérdés, létfontosságú kérdés, életbe vágó kérdés, lét vagy nemlét kérdése
  • létszükséglet, életszükséglet, létfeltétel, életfeltétel

másrészt

határozószó
  • másfelől, másrészről
  • más vonatkozásban, viszont, azonban, ezzel szemben

babaruha

főnév
  • gyerekruha, csecsemőruha, babakelengye, játruha (régies)

nóta2

főnév
  • (régies): vétség, hibázás
  • pör

ment2

melléknév
  • (valamitől): mentes, mentesített, ellenálló, biztos

laboráns

főnév
  • asszisztens
  • (szleng): homokos (szleng), meleg (szleng), buzeráns (durva), buzi (durva), köcsög (szleng), baboskendő (szleng)

középérték

főnév
  • átlag, átlagérték, átlagos érték, középarányos, közép

legyengít, legyöngít

ige
  • elfáraszt, ellankaszt, elerőtlenít, elcsigáz, megcsigáz (tájnyelvi)
  • lesoványít

mellékes I.

melléknév
  • mellék-, járulékos, másodlagos, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, alárendelt, kiegészítő, lényegtelen, jelentéktelen, elhanyagolható, apró-cseprő, csip-csup, huszadrangú, marginális (idegen), periferikus (idegen), periferiális (idegen), akcidentális (idegen), szekunder (szaknyelvi), irreleváns (szaknyelvi)

lapu

főnév
  • útilapu, bojtorján, kalapfű (régies), lókörömfű (régies), útifű

kisorsol

ige
  • sorsot vet, kockára bocsát, kockázással eldönt, kihúz
  • szétoszt
  • kijelöl

lélek

főnév
  • psziché (idegen), szufla (bizalmas), bozgó (tájnyelvi), pára
  • szentlélek, szellem, szellet (régies), spiritusz (idegen)
  • szellem, kísértet, fantom
  • érzelem, érzület, érzelemvilág, lelkivilág, szív, pszichikum
  • lelkierő, akaraterő, bátorság
  • lelkiismeret
  • átélés
  • lelkesedés, hév, ügyszeretet (régies), ügybuzgóság
  • ember, személy, egyed, lakos
  • lényeg

meneszt

ige
  • továbbít, elküld, elindít, szalajt (bizalmas)
  • kitesz, kirúg (bizalmas), kitessékel, elkerget, elzavar
  • kibuktat, félreállít, levált, elbocsát, fölmond