lobbanékony szinonimái

melléknév
  • szenvedélyes, féktelen, heves, heveskedő, heves vérű, tüzesvérű, nagyvérű, hevülékeny, hirtelen, hirtelen természetű, hirtelen haragú, vehemens, forrófejű, forróvérű, indulatos, vérmes, robbanékony, ingerlékeny, hörcsög természetű, passzionátus (régies)
  • szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), impulzív (idegen), temperamentumos, explozív Sz: a víz is méreggé válik benne; apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng; farkasgégén nevelkedett; hamar lobban, mint a puskapor; Heves vármegyéből való; hirtelen, mint a puskapor; hirtelen, mint a záporeső; olyan, mint a paprika; szelídebb nála a vadember is; tüzes, mint a puskapor; tüzes, mint a mennykő
  • (tájnyelvi): kapatos, részeg
  • (tájnyelvi): csámpás, ügyetlen
  • (tájnyelvi): elhanyagolt, rendetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érvényesül

ige
  • boldogul, előrejut, előrehalad, előlép, prosperál, célt ér, sikert arat, viszi valamire, zöldágra vergődik
  • érvényre jut, kidomborodik
  • megmutatkozik, hat (valahogyan)

inspekciós

melléknév
  • ügyeletes, szolgálatos, napos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lobbanékony szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leltár

főnév
  • lista, jegyzék, lajstrom (régies), összeírás, kimutatás, inventárium (idegen), katalógus
  • állomány
  • leltározás, leltárkészítés, számbavétel

környékez

ige
  • körülvesz, övez, környez (tájnyelvi), körülzár, bekerít, körüljár, körültapogat, körülölel
  • kerülget, közelít, udvarol, környékel (tájnyelvi)

kormányoz

ige
  • vezet, hajt
  • navigál (szaknyelvi), kalauzol
  • irányít, igazgat, hatalmat gyakorol, uralkodik, parancsnokol (régies), vezérel, országol (régies), regnál (régies)

kihull

ige
  • kiesik, kiszóródik, kipottyan

letörik

ige
  • letöredezik, leválik, leesik, elrogyázik (tájnyelvi)
  • elkedvetlenedik, elcsügged, kedvét veszti, lehangolódik, elszontyolodik, lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas), elanyátlanodik, elszomorodik, elbúsul, reményét veszti, elhagyja magát, elkámpicsorodik, elkeseredik, nekibúsul, kétségbe esik, elbúsulja magát (tájnyelvi)

megbeszél

ige
  • meghány-vet, megtanácskozik, megtárgyal, megvitat, konzultál, diszkutál (régies), pertraktál (idegen), tanácskozik, átbeszél (bizalmas), végigbeszél, megcseveg, megdumál (szleng), megdeputál (tájnyelvi), konferenciázik (régies)
  • megállapodik, összebeszél
  • összeegyeztet

vakar

ige
  • kapar, vakargat, kaparász, dörgöl, körömsél (régies), bizserél (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi)
  • tisztít, csutakol

kanyarulat

főnév
  • kanyar, kanyarodás, kandarulat (tájnyelvi), görbület, hajlat, ív
  • tekerület, tekervény, fordulat

jövő I.

melléknév
  • következő, leendő, jövendő, közelgő, küszöbön álló, holnapi, későbbi, majdani, azutáni

fütyörész

ige
  • trillázik, fütyül, fütyörög (tájnyelvi), futyorász (tájnyelvi)

kegyelmez

ige
  • irgalmaz, megbocsát, megszán
  • kegyelmet ad

megereszt

ige
  • meglazít, megtágít, kicsatol, megold, kienged, kitágít, utánaenged, utánaereszt
  • megnyit, megenged, folyat, megcsapol
  • (bizalmas): küld (levelet), felad

megszámol

ige
  • megszámlál, megolvas (tájnyelvi), számba vesz, összeszámol, végigolvas

beszédes

melléknév
  • közlékeny, bőbeszédű, cserfes, nyelves, csacsogó, fecsegő, locsi-fecsi, szószátyár, szószaporító, bőszavú, elokvens (régies), ékesszóló
  • kifejező, sokatmondó, meggyőző, árulkodó

önhitt

melléknév
  • öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől

nap

főnév
  • napkorong (választékos), naptányér (választékos), Nap, ruhaszárító csillag (tréfás), tarhonyaszárító csillag (tréfás)
  • napsütés, napfény, verőfény, verő (tájnyelvi), napmeleg (tájnyelvi), napvilág
  • nappal
  • időszak, kor

locspocs

főnév
  • lucsok, sár, latyak, dágvány, dagonya, csatak (tájnyelvi), csér (tájnyelvi), kanista (tájnyelvi), littylotty (tájnyelvi)
  • (jelzőként): sáros, esős, lucskos, vizes, nedves, csatakos, latyakos, lustos (tájnyelvi), kastos (tájnyelvi), taknyos (tájnyelvi)

lélek

főnév
  • psziché (idegen), szufla (bizalmas), bozgó (tájnyelvi), pára
  • szentlélek, szellem, szellet (régies), spiritusz (idegen)
  • szellem, kísértet, fantom
  • érzelem, érzület, érzelemvilág, lelkivilág, szív, pszichikum
  • lelkierő, akaraterő, bátorság
  • lelkiismeret
  • átélés
  • lelkesedés, hév, ügyszeretet (régies), ügybuzgóság
  • ember, személy, egyed, lakos
  • lényeg

marólúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, marószóda (tájnyelvi), nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marótrágya (régies)

nád

főnév
  • bognárnád, fedőnád, lengenád
  • nádas
  • gyékény, káka, sás
  • (jelzőként): nádfonatú, vessző, fonott

ma I.

határozószó
  • máma (bizalmas), a mai napon, manap (régies)
  • mostanában, napjainkban, mostanság, manapság, jelenleg, a jelenben

kötvény

főnév
  • értékpapír, kötelezvény
  • kötelezettségvállalás

mázsál

ige
  • mér, lemér, mérlegel

nagyságos

melléknév
  • tekintetes (régies), téns (régies), tekintélyes, nemzetes (régies), méltóságos
  • (tájnyelvi): ritka, drága