iszonyodik szinonimái
ige
- irtózik, borzad, fél, retteg, viszolyog, visszariad, idegenkedik, undorodik, émelyeg, utálkozik, utál, csömörlik (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
átgondolt
melléknév
- megfontolt, tudatos, céltudatos, tervezett, tervszerű, megalapozott, ésszerű, racionális, logikus, érett, józan, bölcs
javít
ige
- megcsinál, megszerel, rendbe hoz, foltoz, toldoz, bütyköl, reparál
- helyesbít, helyreigazít, helyrehoz, lektorál, korrigál, orvosol
- megújít, finomít, csiszol, tökéletesít, palléroz (választékos), nemesít, nemesbít, művel, fejleszt, alakít, jobbít, feldob (szleng), feltupíroz (bizalmas), reformál
- átdolgoz, ésszerűsít, igazít, módosít
- (fizetést): felemel
- (sorson): enyhít, könnyít
harisnyakötő
főnév
- harisnyatartó, harisnyaszalag (régies), térdszalag (régies), térdkötő (régies), csinkota (tájnyelvi), trumpándli (tájnyelvi)
gőgös
melléknév
- elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
- büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
sikál
ige
- súrol, sikárol (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi), tisztít, dörzsöl, dörgöl, zsúrol (tájnyelvi), vakar (bizalmas)
figyelmes
melléknév
- éber, gondos, előrelátó, szemes, vigyázó, ügyelő, elővigyázatos, körültekintő, vigiláns (régies), figyelmetes (tájnyelvi)
- udvarias, előzékeny, tapintatos, szíves, kuláns (régies)
felvonulás, fölvonul
főnév
- kivonulás, tömegfelvonulás, seregszemle, diadalmenet, demonstráció, processzió (régies), menet, körmenet, lusztráció (régies)
folytatólagos
melléknév
- folyamatos, megszakítás nélküli, szakadatlan, hozzákapcsolt, folytonos, folyószámos (szaknyelvi), permanens, rendszeres, kiapadhatatlan
kiáll
ige
- előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
- kilép, kiválik
- megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
- síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
- (fájdalom): megszűnik, elmúlik
- kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
- elszenved, aláveti magát (valaminek)
lelet
főnév
- maradvány, ősmaradvány, kövület, fosszília (szaknyelvi)
- látlelet, diagnózis, laboreredmény
kotró
főnév
- kotrógép, tológép, dózer (idegen), földgyalu, földkotró, bagger (idegen)
- exkavátor
- (tájnyelvi): kéményseprő
ítéletidő
főnév
- vihar, zivatar, ítélet (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)
illemhely
főnév
- vécé, WC, toalett, mosdó, félreeső hely, árnyékszék (régies), klozet (bizalmas), reterát (régies), budi (szleng), szükséghely (tájnyelvi)
jöttment
melléknév, főnév
- csavargó, semmirekellő, senkiházi, semmiházi, hontalan, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csamangó (tájnyelvi)
- jelentéktelen, szegény, nyomorult, ágrólszakadt
- jövevény, bevándorló, külföldi, idegen Sz: bokorból ugrott ember; árvíz hozta ember; fától szakadt ember; se országa, se hazája; víz mosta ide
korán
határozószó
- idő előtt, hamar, előbb, jókor (régies), idejekorán, koránt (tájnyelvi)
- hajnalban, kora reggel, reggel, istennapkor (tájnyelvi)
járvány
főnév
- ragály, epidémia (szaknyelvi), endémia (szaknyelvi), dögvész (tájnyelvi), döghalál (régies)
- (pejoratív): szokás, divat