lövés szinonimái

főnév
  • dörrenés, durranás, durrogás, puffantás, dirr-durr, lövet (régies)
  • lövészet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

észlel

ige
  • érzékel, fölfog, appercipiál (idegen), konstatál, tapasztal, kivesz, megfigyel, megérez, megpillant, meghall, ráeszmél, átlát, eszel (tájnyelvi), neszel (tájnyelvi)
  • észrevesz, megállapít, fölismer, obszervál (idegen)

kerítés

főnév
  • körbevevés, rácsozás, karózás, kikarimázás, kertelés
  • lésza (tájnyelvi), árkolat (régies), gyepű (tájnyelvi), karvas, fal, sövény, élősövény, sövényfal, sövényezet (régies), korlát, palánk, kertelet (régies)
  • megszerzés
  • lopás, orozás (régies), rablás
  • kerítőhalászat
  • leánykereskedés, leánykereskedelem
  • közvetítés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lövés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leráz

ige
  • lever (gyümölcsöt)
  • elhárít, megszabadul, elutasít
  • dob (valakit)

kötöttség

főnév
  • kötelezettség, kötelék, korlátozás, megkötés, béklyó

kozmopolita

főnév
  • világpolgár

kilát

ige
  • ellát (valameddig)
  • (régies): meglát, kikövetkeztet, észrevesz
  • (tájnyelvi): előteremt, kigazdálkodik
  • (tájnyelvi): kilátszik, kiér, kinyúlik, kilóg, kicsüng, kivillan

líceum

főnév
  • gimnázium, középiskola

megebédel

ige
  • elebédez (tájnyelvi), megebédezik (tájnyelvi)

való I.

melléknév
  • valóságos, valós, valóságon alapuló, létező, színigaz, megtörtént, tényleges, meglévő, tényvaló (tájnyelvi), fennálló
  • (régies): valódi, eredeti, igazi, hiteles, cáfolhatatlan
  • igaz
  • illő, illik, megfelelő, méltó
  • helyes, szabad, jó
  • (valahonnan): származó
  • (valahová): tartozó
  • (valaminek): alkalmas, használható
  • (valamire): érdemes, fordítható, kellő, szolgáló, szánt, rendelt

kardvirág

főnév
  • gladiólusz, dákoska, kardliliom

kalamáris

főnév
  • (régies): tintatartó, tintaedény, tintásüveg
  • (tájnyelvi): női nemi szerv, hüvely

gaz II.

főnév
  • gyom, dudva, gyimgyom (tájnyelvi), gizgaz, burján (tájnyelvi), durdaly (tájnyelvi), bozdut (tájnyelvi), csohét (tájnyelvi), pörje (tájnyelvi)

kenőcs

főnév
  • krém, kence, paszta, suviksz (bizalmas), kenőanyag, zsírzóanyag, zsír (tájnyelvi), kenet (régies), ír (régies), kenőlék (tájnyelvi)

megfutamodik

ige
  • elmenekül, elfut, elszökik, meglóg (bizalmas), futásnak ered, kereket old, meghátrál, elszalad, eliramodik, elinal, meglép (bizalmas), odébbáll Sz: sarkával fenyegeti az ellenséget; hátul van a sebe, vitéz katona volt; inába száll a bátorsága; lábába száll a bátorsága; bocskorába száll a bátorsága; száz vitézt is hajt maga után; felköti a nyulak bocskorát; nyúllá válik; illára veszi a dolgot
  • meghátrál, enged (valakinek) , visszakozik, retirál (régies), visszatáncol, meghunyászkodik

megtépáz

ige
  • hajba kap, meggyepál (tájnyelvi), megcibál, megrángat, megszaggat, megtép, cupfol (tájnyelvi), megbúbol (tájnyelvi), megcincál (bizalmas), megkontyol (tájnyelvi)
  • csökkent, levág (bizalmas)

betonfedezék

főnév
  • bunker, óvóhely, fedezék, erőd

őrjöng

ige
  • dühöng, tör-zúz, dúl-fúl, tombol, delirál (szaknyelvi), elveszti a fejét, tajtékzik
  • forrong, háborog, kavarog
  • (valamiért): bolondul, vágyódik, odavan, rajong

négyesével

határozószó
  • négyen-négyen
  • negyedmagával, négyesben

lúdbőrözik

ige
  • borsódzik, végigfut a hátán a hideg
  • irtózik (valamitől)

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

matróna

főnév
  • (választékos): idős nő, öregasszony, idős hölgy

nagyszájú

melléknév
  • (pejoratív): nagyhangú, szájas (pejoratív), nyelves, hangoskodó, hetvenkedő, legénykedő, nagypofájú (durva), háryjánoskodó, kérkedő, hencegő, szájhős, handabandázó, csahos (tájnyelvi), kerepelős (tájnyelvi), szájbók (tájnyelvi)
  • véresszájú (durva) Sz: akkora a szája, mint a bécsi kapu; akkora a szája, mint egy német papucs; be nem dughatni nagy száját; elejéből választotta a nyelvét; felvágta a bába a nyelvét; ha feje befér is az ablakon, de a nyelve be nem férhetne; jól megköszörülte a bicskáját; jól megkenték a kereket, forog a kerék; kibeszélne hat papot is; külön kell a nyelvét agyonütni, ha meghal; nem hagyta az anyjában a nyelvét; nem szorult seggébe a nyelve; olyan a szája, mint egy sikátor; szomszéd határba ér a nyelve

magyaráz

ige
  • fejteget, taglal, megokol, indokol, megvilágít, megvilágosít, hüvelyez (régies), értelmez, interpretál, kommentál, demonstrál, explikál (szaknyelvi), exegetál (bibliai szöveget) (szaknyelvi)
  • (régies): tolmácsol, fordít, magyarít (régies)

középiskola

főnév
  • líceum (régies)
  • gimnázium, gimi (szleng), gimcsi (szleng)
  • szakközép (bizalmas)

megbecsülhetetlen

melléknév
  • nagyon becses, értékes, felbecsülhetetlen, megfizethetetlen, drága

nebuló

főnév
  • tanuló, diák, kisdiák, növendék, tanítvány, diákgyerek, seszta (szleng)
  • kisfiú, srác, fickó, serdülő
  • gyerek, gyerkőc, kölyök, csemete, lurkó (bizalmas), poronty (bizalmas)