megebédel szinonimái

ige
  • elebédez (tájnyelvi), megebédezik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ameddig

határozószó
  • amíg, míg, meddig, amennyire, valamíg (régies)

sajtó

főnév
  • prés, satu, sutu (tájnyelvi)
  • sajtológép
  • nyomdagép, nyomógép
  • zsurnalisztika
  • média, tömegkommunikáció
  • újság, hírlap
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megebédel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

marháskodik

ige
  • marhul (bizalmas), ökörködik (szleng), hülyül (bizalmas), barmul (szleng), idétlenkedik, bolondozik, mókázik, komédiázik, bomol

lárifári

főnév
  • ostobaság, hiábavalóság, haszontalanság, lirumlárum (régies), encemence (tájnyelvi), táréváré (tájnyelvi)
  • fecsegés
  • szóbeszéd, mesebeszéd

kutyafáját

indulatszó
  • a mindenét, a mindenségét, teremtettét, teringettét, ejha, a teremtését, az iskoláját, az istállóját, az angyalát, a teremburáját (bizalmas), azt a hét meg a nyolcát (bizalmas), azt a kiskésit (bizalmas), azt a leborult szivarvégét (bizalmas), az áldóját (tájnyelvi), az irgalmát (tájnyelvi), az ántiját (tájnyelvi), az árgyélusát (tájnyelvi), a nemjóját (tájnyelvi), a herkópáterét (tájnyelvi)

kókad

ige
  • lankad, konyul, elhervad, elfonnyad, elvirágzik, elszárad, guzsorog (tájnyelvi)
  • búsul, szomorkodik, gunnyaszt, betegeskedik, kornyadozik

megáll

ige
  • megtorpan, megakad, leáll, megbénul
  • stagnál, vesztegel
  • leáll, elakad
  • befullad, lefullad, lejár
  • abbamarad, megszűnik, eláll
  • helytáll
  • igaznak bizonyul, helyesnek bizonyul, érvényesnek bizonyul
  • kibír, kiáll, győz

megsemmisülés

főnév
  • halál, elmúlás, vég, nemlét, enyészet, kipusztulás, kihalás, elpusztulás, pusztulás, megszűnés, feloszlás, felbomlás
  • összeomlás, bukás, tönkremenés, vereség, kudarc, csőd, anyagi romlás

vetkőztet

ige
  • lecsupaszít, lemeztelenít

kézfej

főnév
  • kézhát

keresztülhúz

ige
  • végighúz
  • átjuttat, átdug, átfűz, áthúz
  • áthúz, kihúz, töröl, megsemmisít
  • meghiúsít, tönkretesz, hátráltat, akadályoz, megtorpedóz (bizalmas), meggátol
  • átvonul, áthúz

gyöngyözik

ige
  • verejtékezik, verítékezik, izzad, kiválaszt
  • könnyezik, könnybe lábad
  • forr, pezseg, habzik, tajtékzik, buzog, bugyog, bugyborékol, bizseg (tájnyelvi)

kigolyóz

ige
  • kitúr (valakit valahonnan), kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kiszorít, megbuktat, megsemmisít, kiüt
  • kiközösít, kizár, kirekeszt, mellőz, semmibe vesz, exkommunikál (idegen)

megtestesül

ige
  • testet ölt, inkarnálódik (idegen)
  • tárgyiasul, objektiválódik

minimális

melléknév
  • legkisebb, legkevesebb, legcsekélyebb, legalsó, legalacsonyabb
  • csekély
  • elenyésző, lényegtelen

bravúros

melléknév
  • parádés, virtuóz, technikás, pompás, mesteri
  • vakmerő, huszáros, hősi, vitézi, merész, elszánt, bátor

parókia

főnév
  • plébánia, lelkészi hivatal, paplak
  • egyházközség, fára (régies)

ocsúdik

ige
  • felébred, ébred, serken, magához tér, eszmél
  • ráébred (valamire)(választékos)

megelégedés

főnév
  • megnyugvás, derű
  • megelégedettség, elégülés, boldogság
  • elégtétel

mángorol

ige
  • simít, kisimít, hengerel, dörgöl (tájnyelvi), mángol (tájnyelvi)

meglesz

ige
  • létrejön, keletkezik, előáll, elkészül, végbemegy, megvalósul, teljesedik (régies), kilesz (tájnyelvi)
  • megszületik
  • előkerül, megvan, megkerül, rendelkezésre áll
  • elér, felér, megüt (mértéket), megfelel

nyomozó I.

melléknév
  • kutató, fürkésző, vizsgáló

megforgat

ige
  • megpörget, megteker, megserget (tájnyelvi)
  • meghemperget, hengerít
  • (földet): felszánt, felás, rigolíroz (szaknyelvi), megregáloz (régies)
  • (pénzt): kamatoztat, gyümölcsöztet
  • kikérdez, vizsgáztat, egzaminál (régies)
  • megtáncoltat

lebélyegez

ige
  • lepecsétel, megbélyegez, megstempliz (régies)

megölel

ige
  • átkarol, átölel, megszorít, keblére ölel, karjába szorít, karjaiba zár

óbégat

ige
  • (pejoratív): jajgat, jajong, siránkozik, sír, jajveszékel, bömböl, bőg, rí, sipítozik (pejoratív), nyivákol, sápítozik, panaszkodik, sopánkodik, lamentál (bizalmas), ájvékol (tájnyelvi), abajgat (tájnyelvi), vernyákol (tájnyelvi)
  • kiabál
  • énekel