eloszt szinonimái

ige
  • feloszt, szétoszt, kioszt, osztályoz, adagol, kiadagol, megfelez, felparcelláz, kiporcióz, elosztályoz (tájnyelvi), elarányoz (tájnyelvi)
  • ütemez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

treníroz

ige
  • oktat, tanít, betanít, iskoláz
  • gyakorol, tréningez, edz
  • idomít, betör, szoktat, szelídít, dresszíroz, abriktol (régies)

pohánka

főnév
  • hajdina, haricska (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eloszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhíresztel

ige
  • elterjeszt, kikürtöl, szétkürtöl, világgá kürtöl, kihirdet, kikiabál, közhírré tesz, nyilvánosságra hoz, fűnek-fának elmond, kibeszél, kipletykál (bizalmas), széttrombitál (bizalmas), kifecseg, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kipublikál (régies), kivulgál (régies)

dinoszaurusz

főnév
  • óriásgyík, sárkánygyík (szaknyelvi), őshüllő

datolya

főnév
  • törökszilva (régies), pálmaszilva (régies)
  • datolyapálma, datolyafa, főnixpálma (régies)

cáfolat

főnév
  • elutasítás, tagadás, ellentmondás, ellenérv, visszautasítás, visszaverés, elvitatás, protestálás (régies), dementálás (idegen, régies), refutálás (régies), ellenvetés

ellentét

főnév
  • ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
  • szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
  • (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)

említett

melléknév
  • mondott, fenti, előbbi, korábbi, nevezett, érintett, kérdéses

megfontolt

melléknév
  • meggondolt, céltudatos, ésszerű, átgondolt, higgadt, bölcs, józan, komoly, előrelátó, körültekintő, érett, alapos, óvatos, elővigyázatos, fontolva haladó, kiszámított, kimért, éber, okos, értelmes, belátó, eszélyes (régies), józan ítéletű Sz: kétszer mér, egyszer vág; méri a vizet maga előtt

bérkocsi

főnév
  • konflis, fiáker, bérhintó, komfortábli (régies), társaskocsi (régies), birzsa (tájnyelvi)
  • bérautó, taxi, géperejű bérkocsi (régies)

beleszagol

ige
  • beleszippant, beleszimatol
  • belekóstol, belekap(valamiben)
  • (bizalmas): belelapoz, belepislant (bizalmas), belekukkant, átnéz, átlapoz, átpörget, tanulmányoz

bibi

főnév
  • (bizalmas): seb, sérülés, sebesülés, szúrás, sebhely, horzsolás, zúzódás, fakadékocska (régies)
  • (bizalmas): bibe, akadály, baj, bökkenő, nehézség, gát, torlasz, galiba

erdő

főnév
  • erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő

faszeg

főnév
  • csap, facsap, csapszeg, faék, pecek (bizalmas)

haderő

főnév
  • katonaság, hadsereg, fegyveres erő, honvédség

folytatódik

ige
  • továbbhalad, továbbmegy
  • átöröklődik, fennmarad, hagyományozódik
  • terjed, elterül, átnyúlik

előbb

határozószó
  • hamarabb, korábban, régebben
  • (az előbb): az imént, nemrégen
  • előbbre

elhalálozás

főnév
  • meghalás, haláleset, elmúlás, elhunyta (valakinek), eltávozás, jobblétre szenderülés

eltorzul

ige
  • deformálódik, elferdül, elformátlanodik, eléktelenedik (régies), elcsúful, elfacsarodik (tájnyelvi), elfintul (tájnyelvi), defigurálódik (régies)

fogászat

főnév
  • fogkezelés, fogorvoslás, sztomatológia (szaknyelvi)
  • fogorvosi rendelő

élősködő

főnév
  • élősdi, ingyenélő, kenyérpusztító, parazita, pióca

dohos

melléknév
  • dohszagú, nyirkos, penészes, levegőtlen, áporodott, dohodt (tájnyelvi), kotuszagú (tájnyelvi), rekkent (tájnyelvi), büdös, nehéz szagú
  • idejétmúlt, divatjamúlt, elavult, avatag

elvonszol

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

folyamat

főnév
  • procedúra, eljárás
  • lefolyás, menet, sor, alakulás, történés