közíró szinonimái

főnév
  • újságíró, publicista (idegen), hírlapíró

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cukor

főnév
  • répacukor
  • nádméz (régies)
  • cukorka, cukkedli (régies), édesség, nyalánkság, bonbon, indiai só (régies)
  • vércukorszint
  • (szleng): kábítószer, narkó (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), fű, koksz (szleng), kokó (szleng), hó (szleng)
  • (jelzőként): cukorfalat, édes, aranyos, bájos, kedves, ennivaló (bizalmas)

tüske

főnév
  • tövis, tüsök (tájnyelvi), spina (szaknyelvi), ákics (tájnyelvi), gáncs (régies)
  • sérelem, keserűség, fullánk
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közíró szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

köldök

főnév
  • púp (tájnyelvi), burik (tájnyelvi), melleszája (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): facsap, ék, pecek, tipli

kifúj

ige
  • kilehel, kipiheg, kilélegzik, liheg, szuszog
  • (szél): kiszárít, érdessé tesz
  • (szleng): meghiúsul, dugába dől, kipurcan (bizalmas)
  • (kifújja magát): megpihen, lazít (bizalmas)

kiad

ige
  • kinyújt, kiszolgáltat, kézbe ad, átad, expediál (idegen)
  • kifizet
  • kioszt
  • kiállít
  • elkölt, költ, elvásárol, fordít, kifizet, kihelyez
  • bérbe ad, albérletbe ad, kikölcsönöz, kölcsönad
  • publikál, megjelentet, kinyomtat, kihoz (bizalmas)
  • kibocsát, forgalomba hoz
  • közöl, megparancsol, elrendel, elküld, utasít
  • odaenged, átenged, rendelkezésre bocsát
  • elárul, kiszolgáltat
  • kibocsát, kienged, szabadjára enged, kisugároz
  • kihány, kiokád, visszaad, kiöklendez, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • kiejt, kimond, hallat
  • kifejt, kiáraszt
  • (lelket) kilehel
  • szabadjára enged
  • elég, kitelik

jóvátesz

ige
  • helyrehoz, kiköszörül, levezekel, bűnhődik, megvált, expiál (régies), kiengesztel, elégtételt ad
  • kijavít, korrigál, helyesbít, kiigazít, orvosol, reparál
  • pótol, visszaad, visszatérít, kárpótol, kártalanít, kompenzál, ellensúlyoz, rendez

kötszer

főnév
  • géz, sebkötő, kötés, pólya, kötözőpólya, kötözőanyag, kötözőszer, mullpólya (szaknyelvi), tépés (régies)

ledorongol

ige
  • leteremt (bizalmas), leszid, kritizál (bizalmas), bírál, lehúz (bizalmas), lekap (bizalmas), lebunkóz, lecsepül, elhallgattat, letorkol

tolózár

főnév
  • retesz, rigli (bizalmas), zárfa (régies), reteszzár, tolóka, tolóretesz

hűsít

ige
  • hűt, lehűt, hűvösít (régies), frissít, üdít, legyez, legyezget

hozzáad

ige
  • hozzáfűz, hozzátesz, csatol, kiegészít, hozzátold, hozzáfüggeszt, hozzátűz, hozzáilleszt, megtold, kipótol, hozzácsap, hozzávesz, hozzászámít, megtetéz, gyarapít, hozzákapcsol, kikerekít, mellévet (régies)
  • összeesket, összeházasít, férjhez ad, feleségül ad, nőül ad

felkacag, fölkacag

ige
  • felnevet, elneveti magát, nevetésre fakad, kacajra fakad, nevetésben tör ki, felderül, kaccan (tájnyelvi)

illetőleg II.

kötőszó
  • illetve, azaz, vagyis, vagy, helyesebben, pontosabban, jobban mondva, azazhogy, akarom mondani

lehangol

ige
  • nyomaszt, elkedvetlenít, elkeserít, lever, elszomorít, lesújt, letör, lelomboz (szleng), elcsüggeszt, kedvét szegi, deprimál, indiszponál (idegen), miszmahol (szleng)

lustaság

főnév
  • restség, tunyaság (választékos), renyheség, henyélés, lomhaság, semmittevés, piszmaság (tájnyelvi)
  • lustálkodás
  • álomszuszék, hétalvó, világ lustája

átalakítás

főnév
  • átdolgozás, átírás, adaptálás, alkalmazás, transzformálás, transzformáció, modifikáció (szaknyelvi), módosítás, helyesbítés, kijavítás, korrekció, átjavítás, megváltoztatás, megmásítás, reform, konverzió, felújítás
  • átszervezés, újjászervezés

napilap

főnév
  • hírlap, újság, lap, napisajtó

megszúr

ige
  • megsért, megsebez, megvág, megbök, megkésel, megbicskáz, megdikicsel (tájnyelvi)
  • megbánt, megsért, megcsipked (bizalmas)

közlegény

főnév
  • közkatona, honvéd, harcos, közvitéz (régies), kopasz (szleng), talpas (régies), stiglic (szleng), baka (bizalmas)
  • átlagember (bizalmas), tucatember, slapec (szleng)

kotró

főnév
  • kotrógép, tológép, dózer (idegen), földgyalu, földkotró, bagger (idegen)
  • exkavátor
  • (tájnyelvi): kéményseprő

lakodalom

főnév
  • menyegző, lagzi, nászlakoma, díszebéd, nászünnepség, lakadáré (tájnyelvi)
  • házasságkötés, esküvő
  • (régies): lakoma, tor

megroppan

ige
  • megreped, elreped, eltörik, meghasad
  • megrándul, meghúzódik, megrokkan
  • megreccsen, megpattan, kattan
  • megszakad, összeomlik, összeroppan (lelkileg), tönkremegy

kucorog

ige
  • guggol, kuporog, kuksol, csücsül, gubbaszt, meghúzza magát, zsugorog (tájnyelvi), bucorog (tájnyelvi)
  • nyomorog, szűkölködik

kikelet

főnév
  • tavasz, tavaszidő

latolgat

ige
  • fontolgat, mérlegel, meghány-vet, méricskél, ponderál (idegen)
  • számítgat, rágódik, morfondírozik, találgat, tanakodik, spekulál, súlyogat (régies)

megszilárdul

ige
  • megalvad, megkocsonyásodik
  • megkeményedik, megedződik, megköt, szilárd halmazállapotot vesz fel
  • konszolidálódik, megerősödik, stabilizálódik, állandósul, összeáll