igazi I. szinonimái

melléknév
  • valódi, igaz, hiteles, tősgyökeres, tőrőlmetszett, törzsökös, valóságos, romlatlan, hamisítatlan, eredeti, frankó (szleng), igazándi (tájnyelvi)
  • született, vérbeli, virtigli (bizalmas), echt (idegen)
  • nagyfokú, teljes, előírásos, előírásszerű, kétségtelen
  • tulajdonképpeni, tényleges, voltaképpeni, legjobb

igazi II. szinonimái

főnév
  • eszmény, eszménykép, ideál
  • jövendőbeli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vágány

főnév
  • sínpár, sínpálya, pályatest, sín
  • (régies): hegyszoros, völgy, hasadék, nyílás, vágaték (régies), vákány (régies)

rejtelem

főnév
  • misztérium, titok, rejtély, homály, titokzatosság, talány, enigma (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igazi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzáad

ige
  • hozzáfűz, hozzátesz, csatol, kiegészít, hozzátold, hozzáfüggeszt, hozzátűz, hozzáilleszt, megtold, kipótol, hozzácsap, hozzávesz, hozzászámít, megtetéz, gyarapít, hozzákapcsol, kikerekít, mellévet (régies)
  • összeesket, összeházasít, férjhez ad, feleségül ad, nőül ad

halandzsázik

ige
  • zagyvál, összevissza beszél, mellébeszél, a levegőbe beszél, hasal (szleng), dumál (szleng), maszlagol (szleng), hantáz (szleng), nyomja a süketet (szleng)

háborodott

melléknév
  • őrült, elmebajos, bolond, zavart, bomlott, eszelős, tébolyodott
  • nyugtalan, felkavart, izgatott, zaklatott, feldúlt

furikázik

ige
  • (bizalmas): kocsikázik, autózgat

hüvelykujj

főnév
  • hüvelyk, nagyujj, öregujj, bütyök (tájnyelvi), bütyökujj (tájnyelvi)

járulék

főnév
  • tartozék, függelék, pótlék, kiegészítés, toldalék (régies), adalék, aggalék (régies), kellék, sallang, szerelék (régies), affixum (régies), attribútum (szaknyelvi)
  • (régies): melléklet, pótkötet
  • illetmény, járandóság
  • díj, tagdíj

roráté

főnév
  • hajnali mise

felnéz, fölnéz

ige
  • feltekint, felbámul, felpillant, felles
  • (valakire): tisztel, méltányol, becsül, nagyra tart, értékel, csodál, bámul, imád
  • fellátogat, felmegy, felugrik

felfúj, fölfúj

ige
  • feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
  • eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
  • (felfújja magát): felfuvalkodik
  • durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát

datálódik

ige
  • kelteződik, dátumozódik, számítódik, kezdődik
  • származik, ered

felvég

főnév
  • faluvég, faluszél, felszeg (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), kertek alja

jelzőszám

főnév
  • (szaknyelvi): mutatószám, mérőszám, viszonyszám, index, indikátor (szaknyelvi), paraméter (szaknyelvi)

kegyvesztett

melléknév
  • eltaszított, kitagadott Sz: kiesett a cukorpikszisből; kihúzta maga alól a szőnyeget

lakbér

főnév
  • házbér

kivágódik

ige
  • kicsapódik, felpattan, kinyílik
  • kiesik, kirepül
  • (biztosíték): kiég, kiolvad

igazságszolgáltatás

főnév
  • bíráskodás, törvénykezés, ítélkezés, törvénylátás (régies), jogszolgáltatás, jurisdictio (idegen)

horgony

főnév
  • vasmacska, anker (régies)
  • szaka (szaknyelvi), kampó

kiszolgálás

főnév
  • felszolgálás, eladás, árusítás, kimérés

imazsámoly

főnév
  • térdeplő (régies)

hámlik

ige
  • leválik, kopik, foszlik, mállik, fejlik (tájnyelvi), küped (tájnyelvi), guvad (tájnyelvi)
  • vedlik
  • hullat

ívás

főnév
  • (halaké): párosodás, nemzés, vonulás

kitűz

ige
  • feltűz, plántál (régies)
  • kijelöl, kiválaszt, megszab, meghatároz, előirányoz, megnevez, tervez
  • (díjat): ígér, kilátásba helyez, felajánl
  • (régies): kijelöl, kimér, körülhatárol, kicövekel, kikaróz, nyomjelez (régies), traszíroz (régies)