istenes szinonimái

melléknév
  • jámbor, buzgó, ájtatos, istenhívő, istenfélő, istennek tetsző, vallásos, szent életű, szentes
  • tűrhető, elfogadható, elviselhető

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vasalás

főnév
  • simítás, egyengetés, finomítás
  • (ruhán): él, hajtás
  • vaspánt, abroncs, vaslemez, vasbetét, sarokvas
  • patkó, vas
  • orrvas, spiccvas

riadalom

főnév
  • rémület, vakrémület, ijedelem, ijedtség, pánik, fejetlenség, zűrzavar, kavarodás, felbolydulás, fejvesztettség
  • (régies): kiáltozás, lárma, ribillió
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a istenes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

illetőleg II.

kötőszó
  • illetve, azaz, vagyis, vagy, helyesebben, pontosabban, jobban mondva, azazhogy, akarom mondani

hátvéd

főnév
  • utóvéd, utóhad, utócsapat, végsereg (régies)
  • védő, védőjátékos, bekk (régies)

harangoz

ige
  • kongat, húzza a harangot, gingallóz (tájnyelvi), búgat (tájnyelvi), kolontyol (tájnyelvi)
  • csönget, csenget, csilingel Sz: húzzák már a levesnótát
  • (lábbal): lóbál, lógáz

gondviselés

főnév
  • pártfogás, pártolás, támogatás, gondoskodás, törődés, ellátás, ápolás, gyámolítás, gondozás
  • fátum, sors, Isten

iparengedély

főnév
  • iparigazolvány, ipar (bizalmas)

kánikula

főnév
  • hőség, forróság, kutya meleg, dobbanás (tájnyelvi)

sértő

melléknév
  • sérelmes, bántó, bosszantó, bőszítő, arcátlan
  • kellemetlenkedő, kellemetlen, gúnyos, éles, kemény, kíméletlen, támadó, erőszakos, kihívó, tapintatlan, becsmérlő, durva, becsületbe vágó, agresszív, goromba, maró, tüskés, szúrós, fullánkos, metsző, csípős

feudális

főnév
  • hűbéri, hűbéres, hűbérúri

felvég

főnév
  • faluvég, faluszél, felszeg (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), kertek alja

drákói

melléknév
  • szigorú, könyörtelen, erélyes

foltoz

ige
  • javít, toldoz, told-fold, varrogat, korfol (tájnyelvi), tataroz (régies)
  • helyrehoz

karom

főnév
  • köröm
  • horog

kézitáska

főnév
  • retikül, ridikül, válltáska, táska, szatyor, tarsoly (régies)

lekvár

főnév
  • íz, dzsem, liktárium (régies), marmelád (régies), gyümölcsíz
  • (szleng): baj, pác, nehézség, szósz (szleng)
  • (jelzőként): puhány, nyámnyila, nyiszlett(bizalmas)

korvett

főnév
  • naszád, cirkáló, hadihajó

istráng

főnév
  • hám, kötél, szíj

ijesztget

ige
  • ijeszt, ijeget (tájnyelvi), ijesztgetődzik (tájnyelvi), riogat, rémítget, rémisztget, fenyeget, borzongat, cincsogtat (tájnyelvi)

jószívű

melléknév
  • jóságos, jólelkű, melegszívű, aranyszívű, lágyszívű, vajszívű, galamblelkű (tájnyelvi), csupa szív, megértő, emberséges, irgalmas, könyörületes, emberbaráti, humánus, filantróp
  • szíves, kegyes (régies), jóindulatú, nyájas Sz: kebelében találja a jó meleget
  • önzetlen, adakozó, jótékony, bőkezű, nagylelkű, altruista (választékos)

kopasz

melléknév, főnév
  • tar, hajatlan, szőrtelen, gulács (régies), szárd (régies), bőrhajú (szleng), bőrfejű (szleng) Sz: olyan a feje, mint a biliárdgolyó; nyakig ér a homloka; kopasz, mint a gyalult deszka; szérűt csinált az ördög a fején; törülközővel fésülködik; a légy elcsúszik a koponyáján
  • tollatlan, meztelen, vedlett
  • csupasz, kopár, puszta, lombtalan, levéltelen
  • (szleng): kiskatona (bizalmas), regruta (régies), újonc, kezdő, zöldfülű, mazsola (bizalmas), bokorugró (szleng), doberdós (szleng), felső ágyas (szleng), hámozott (szleng)

járandóság

főnév
  • munkabér, bér, munkadíj, díj, fizetség, illetmény, fizetés, kereset, honorárium, gázsi (bizalmas), juttatás, apanázs (régies), zsold, kommenció (régies), szegődmény (régies)
  • örökrész, örökség, juss (tájnyelvi), hagyaték, osztályrész, rész

hazulról

határozószó
  • otthonról, otthonából (valakinek), lakásából, hazúl (tájnyelvi), onnathazul (tájnyelvi)

kaftán

főnév
  • kabát, köntös

korosztály

főnév
  • évjárat, évfolyam, nemzedék