letol szinonimái

ige
  • letaszít, lenyom
  • leenged, lecsúsztat
  • (szleng): összeszid, megszid, megdorgál, lehord (bizalmas), leszúr (szleng), rendreutasít, leteremt, megfedd, megmossa a fejét
  • lecáfol (tájnyelvi), lerak (tájnyelvi), lekap (bizalmas), letesz (tájnyelvi), ledorongol (bizalmas), lemar (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

apelláta

főnév
  • ellenvetés, kifogás, tiltakozás
  • fellebbezés (szaknyelvi)

ocsmány

melléknév
  • ronda, rút, visszataszító, undorító, rossz, kellemetlen, gyomorkeverő (régies), csúf, csúnya, rusnya (pejoratív), förtelmes, utálatos, undok, pocsék (bizalmas), mocskos, mosdatlan, szurtos, ocsmár (tájnyelvi), prasnya (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi), sunda (tájnyelvi), visszatetsző, gusztustalan, lepra (szleng)
  • trágár, szemérmetlen, szeméremsértő, fajtalan (régies), ordenáré, disznó (bizalmas), obszcén, útszéli
  • gyalázatos, galád (választékos), szégyenletes(régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a letol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lehangol

ige
  • nyomaszt, elkedvetlenít, elkeserít, lever, elszomorít, lesújt, letör, lelomboz (szleng), elcsüggeszt, kedvét szegi, deprimál, indiszponál (idegen), miszmahol (szleng)

kovácsolt

melléknév
  • kalapált, formázott, edzett

konfekció

főnév
  • készruha

kiélesedik

ige
  • kiéleződik, hevessé válik, feszültté válik

lépcsőzetes

melléknév
  • teraszos
  • fokozatos, szakaszos, lépésenkénti, apránkénti, stadiális (szaknyelvi)

masszázs

főnév
  • masszírozás, gyúrás, dögönyözés, gyömöszölés

ütközet

főnév
  • csata, csatározás, összecsapás, tusa, ütközés (régies), küzdelem, tűzpárbaj, harc, viadal

kackiás

melléknév
  • (férfi): hetyke, nyalka (régies), délceg, deli, snájdig (bizalmas)
  • (menyecske): kardos, tűzrőlpattant

jelzőszám

főnév
  • (szaknyelvi): mutatószám, mérőszám, viszonyszám, index, indikátor (szaknyelvi), paraméter (szaknyelvi)

fúrás

főnév
  • áskálódás, ármánykodás, aknamunka, intrika
  • (régies): furat, lyuk, vájat, üreg

karom

főnév
  • köröm
  • horog

megbetegszik

ige
  • megkap (betegséget), elkap (betegséget), ágynak esik, ágynak dől, lebetegedik, lerobban (bizalmas), leesik a lábáról, lebetegül (tájnyelvi)
  • megfertőződik, meghűl, megfázik, göthül (tájnyelvi)

megoszt

ige
  • terjeszt, átad, közöl, elmond
  • eloszt, felez, feloszt
  • szétszakít, széthasít, megszakít, elkülönít
  • elválaszt, szétválaszt, kettéválaszt, darabokra szed, megbont, viszályt kelt

benyomás

főnév
  • hatás, élmény, érzés, érzet, kép, tapasztalat, impresszió

osztálytárs

főnév
  • tanulótárs
  • évfolyamtárs

műveletlen

melléknév
  • iskolázatlan, képzetlen, tanulatlan, kulturálatlan, tudatlan, tájékozatlan, civilizálatlan, barbár, pallérozatlan, pórias, illiterátus (régies), írástudatlan, analfabéta
  • neveletlen, illetlen, modortalan, faragatlan, nyers, bárdolatlan, primitív, közönséges, durva, tahó (bizalmas), bunkó, paraszt (durva), mucsai (durva)
  • parlag, parlagon heverő, ugaron hagyott, gondozatlan, megműveletlen, megmunkálatlan, feltöretlen

létszám

főnév
  • állomány, személyi állomány, keret, kontingens

legnagyobb

melléknév
  • legjelentősebb, fő, óriási, felülmúlhatatlan, rekord (szleng), csúcs
  • maximális
  • legmagasabb

majorság

főnév
  • major (régies), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (tájnyelvi): baromfi, szárnyas, aprójószág (tájnyelvi), aprómarha (régies)

munkanélküli

főnév
  • foglalkozásnélküli, állástalan, állásnélküli, keresetnélküli, facér (bizalmas), kenyértelen (tájnyelvi)

lob

főnév
  • (régies): gyulladás, gennyedés (régies), irritáció (szaknyelvi), inflammatio (szaknyelvi), phlegmasia (szaknyelvi), affectio (szaknyelvi), tüzesség (régies)

könyvvitel

főnév
  • könyvvezetés, számadás

marhasült

főnév
  • bifsztek (idegen), rosztbif (idegen)

műsorközlő

főnév
  • műsorvezető, kommentátor
  • bemondó, konferanszié (idegen)