kulturálatlan szinonimái

melléknév
  • műveletlen, iskolázatlan, faragatlan, bárdolatlan, közönséges, pallérozatlan, neveletlen, darabos, barbár, civilizálatlan, primitív, durva, vad, tudatlan, állatias, paraszt (durva), bunkó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiképzés

főnév
  • gyakorlatozás, oktatás, drill (idegen), nevelés, edzés
  • képzettség, készség, tudás
  • megformálás, kialakítás, formázás, forma, alak, külső

kötelességtudás

főnév
  • kötelességérzet, felelősség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kulturálatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kötelez

ige
  • kényszerít, leköt, megszab, elrendel, előír

kilyukaszt

ige
  • átfúr, átüt, átszúr, átdöf, átszakít, kiharap, kirág, kiesz, kiéget, kidörgöl, kikoptat, kilyuggat, átváj (tájnyelvi)
  • átlő, keresztüllő
  • érvényesít, kezel (menetjegyet)

kifejez

ige
  • szavakba foglal, szavakba önt, magyaráz, kifejt, kifejezésre juttat, kimond
  • megnevez, jelöl, feltüntet
  • tudtul ad, közöl, jelez, gesztikulál, sejtet, érzékeltet
  • mutat, tükröz, ábrázol, megjelenít, visszaad, bemutat, jellemez, tipizál

kanál

főnév
  • kalán (tájnyelvi)
  • vakolókanál
  • cipőhúzó, cipőkanál

közötte

határozószó
  • közte, közepette

leirat

főnév
  • iromány (régies), rendelet, átirat, rescriptum (régies), diploma (szaknyelvi)

tönkretesz

ige
  • romlásba dönt, tönkresilányít, elnyomorít, romba dönt, felőröl, felmorzsol (választékos), kettétör (választékos), kinyír (szleng), megfojt, sírba visz, elpusztít, nyakát szegi
  • elront, megrongál, elkoptat, elnyű (választékos), összeront, összetör, lestrapál (bizalmas), hazavág, elfuserál
  • (tervet): halomra dönt, aláás, aláaknáz
  • elszegényít, csődbe juttat
  • (hangulatot, helyzetet): agyoncsap, agyonvág, megmérgez, szétzülleszt, feldúl, szétzilál

ígéret

főnév
  • adott szó, fogadalom, nyilatkozat, becsületszó, ígérvény (szaknyelvi), elkötelezés, kötelezettség

hülye

melléknév, főnév
  • gyengeelméjű, idióta, abnormális, degenerált, agyalágyult, durák, hütyü, hütyő (tájnyelvi), gyagya, gyagyás, golyós (szleng), lüke (bizalmas), vízagyú (szleng), húgyagyú (durva), flúgos (szleng), stikkes (szleng), dilis, mesüge (szleng), korlátolt, tökkelütött, elmeroggyant (szleng), kelekótya, bolond, félkegyelmű, féleszű, félcédulás, félnótás, sügönye (bizalmas), hibbant, debilis (szaknyelvi), kretén, imbecillis (szaknyelvi), őrült
  • (szitokszóként): bárgyú, buta, ostoba, együgyű, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, fafejű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), állat (durva), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

félretol

ige
  • félretesz, félrelök, eltuszkol
  • eltávolít, hárít, elhárít, eloszlat, megszüntet

intézmény

főnév
  • hatóság, intézet, szervezet, közület, egyesület, társaság, organizáció (idegen), institúció (régies)
  • rendszer, forma, szokás

lenyel

ige
  • benyel, elnyel, eltüntet, legyűr, megeszik, elfogyaszt, elkölt (választékos), megkajál (szleng), bekap, bedob (bizalmas), bevág, befal, felhabzsol, beburkol (szleng), belapátol (bizalmas), benyom (szleng), bepikköl (szleng), bepuszil (szleng), betermel (szleng)
  • elhallgat, magába fojt, elfojt, visszafojt
  • elnéz, elszenved, eltűr, elvisel, elkönyvel, zsebre vág

malteroskanál

főnév
  • habarcsos kanál, vakolókanál, fándli (bizalmas), merítőkanál (szaknyelvi), serpenyő (szaknyelvi)

átszalad

ige
  • átfut, átrohan, átmegy, keresztülszalad
  • átlátogat
  • végigfut (érzés)

nemrég, nemrégen

határozószó
  • nemrégiben, minap, múltkor, múltkoriban (bizalmas), mostanában, mostanság, legutóbb, az előbb, az imént, a közelmúltban, eleintén (tájnyelvi), minapában (tájnyelvi)

méh1

főnév
  • méhecske, méhe (régies), méhike (választékos)

kúp

főnév
  • kónusz (idegen), csürök (régies)
  • végbélkúp
  • (régies): kupola

körülmény

főnév
  • adottság, helyzet, tény, állapot, kondíció, feltétel, kikötés, lehetőség, sajátosság, környülállás (tájnyelvi)
  • részlet, mozzanat, tényező, momentum

lebetegedik, lebeteg

ige
  • megbetegszik, ágynak esik, ágynak dől
  • szülni kezd, vajúdni kezd

megtizedel

ige
  • decimál (idegen)

küszöb

főnév
  • ajtótalp (tájnyelvi)
  • határ, kezdet

kioktat

ige
  • megtanít, kiművel, palléroz (választékos), felokosít (tájnyelvi), feleszel (tájnyelvi), megokosít (tájnyelvi), kitanít, kiokosít, kiképez, betanít, instruál (idegen), irányít, tájékoztat, útbaigazít
  • megleckéztet, rendreutasít

léghuzat

főnév
  • huzat, légvonat, cúg (bizalmas), ájerdöfés (tájnyelvi)

megvigasztal

ige
  • vigaszt nyújt, felszárítja a könnyeit, letörli könnyeit