körülmény szinonimái

főnév
  • adottság, helyzet, tény, állapot, kondíció, feltétel, kikötés, lehetőség, sajátosság, környülállás (tájnyelvi)
  • részlet, mozzanat, tényező, momentum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előráncigál

ige
  • előhúz, előránt, elővesz, előkapar
  • (valakit): előkerít, előteremt, előránt (bizalmas)
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

képlet

főnév
  • (régies): kép, ábra, alak, alakzat, mintázat, forma, séma
  • alakulat, képződmény
  • formula
  • (régies): csillagkép, csillagzat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a körülmény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

konyak

főnév
  • borpárlat, brandy, égettbor (régies)

kiállít

ige
  • kirak, kitesz, exponál (idegen), bemutat, prezentál, mutogat, közszemlére tesz, csillogtat, fitogtat
  • kizár, kiküld, eltilt, letilt
  • elkészít, megalkot
  • megír, megszövegez
  • rendelkezésére bocsát, kitölt

keresztülvisz

ige
  • átszállít, átcipel, áthord, átvisz
  • keresztülvezet, átvezet, átmegy, kivisz
  • elintéz, elér, kieszközöl, véghezvisz, megvalósít, kivív, teljesít, megcsinál, kivitelez, végrehajt, keresztülkerít (tájnyelvi), foganatosít, realizál, érvényesít
  • keresztülhajt, keresztülerőltet, kikényszerít, kiharcol, kiver

jéghideg

melléknév
  • dermesztő, fogcsikorgató, farkasordító, zimankós, zord, fagyos
  • rideg, fagyos, hűvös, kemény, visszautasító, barátságtalan, könyörtelen, irgalmatlan, keményszívű, kimért

kölcsönös

melléknév
  • viszonzott, kétoldali, kétoldalú, bilaterális (idegen), közös, egybehangzó, egyöntetű, egybevágó, visszaható, összefüggő, rokon, megegyező, viszonos (régies), korrelatív (idegen), reciprok (szaknyelvi)(idegen)

lakosztály

főnév
  • lakás, lakrész, apartman (idegen)
  • rezidencia

tetszőleges

melléknév
  • tetszés szerinti, arbitrárius (idegen), önkényes
  • szabad

hosszúság

főnév
  • hossz, hosszméret, hosszkiterjedés, kiterjedés, terjedelem, nagyság, méret
  • táv

hivatás

főnév
  • hajlam, elhivatottság, készség, hajlandóság, elrendeltetés, késztetés, vokáció (idegen), tehetség, rátermettség
  • foglalkozás, mesterség, pálya, szakma, professzió (idegen), szerep, funkció, tiszt, állás
  • életcél
  • feladat, kötelesség, küldetés, rendeltetés, misszió, cél, szolgálat

feldörzsöl, földörzs

ige
  • feltör, felsebez, felcseszer (tájnyelvi), felhorzsol, felsért
  • (szleng): beköp (szleng), besúg (bizalmas)

ideggyógyintézet

főnév
  • elmegyógyintézet, őrültekháza, diliház (bizalmas), bolondokháza, bolondház (régies), tébolyda (régies), zárt intézet (bizalmas), vigyorgó (szleng), mosolygó (szleng), Hárs-hegy (bizalmas)

főnév
  • folyadék, nedv, nedű (választékos), facsarék (régies), moncs (régies)
  • lötty (pejoratív)
  • oldat
  • ital
  • leves, mártás, szaft (bizalmas), szósz, létyó (tájnyelvi), lötyke (tájnyelvi), lötykő (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng)

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

arcjáték

főnév
  • arckifejezés, mimika

műegyetem

főnév
  • műszaki egyetem, politechnikum (régies)

megoltalmaz

ige
  • megóv, megkímél, megment, megvéd, védelmez, támaszt nyújt, megvédelmez, lándzsát tör (valaki mellett)

körzet

főnév
  • térség, környék, övezet, zóna, régió, rajon (idegen), vidék
  • működési terület, illetékességi terület, illetékesség, hatásterület, szféra (régies)

konfliktus

főnév
  • ellentét, nézetkülönbség, nézeteltérés, feszültség, összeugrás (bizalmas)
  • összeütközés, összecsapás, összetűzés, harc, küzdelem, ütközet, konfrontáció (idegen)
  • vita, perpatvar, összeszólalkozás, viszály, pörlekedés

kunyhó

főnév
  • kaliba, bódé, kulipintyó (bizalmas), házikó, viskó, vityilló, putri, barakk, huruba (tájnyelvi), gunyhó (tájnyelvi), esztena (tájnyelvi), góré (tájnyelvi)

meglazít

ige
  • lazít, enged, kienged, kiereszt, megold, kioldoz, kibont, kibogoz, megbont, kitágít, elernyeszt, megereszt, megenged, borzít (tájnyelvi)
  • (kapcsolatot): gyengít, felbont, elhanyagol

közelebbről

határozószó
  • részletesebben, pontosabban, bővebben
  • szorosabban

kiegészít

ige
  • hozzáfűz, hozzátesz, kitold, told, toldoz, ráad, pótol, kipótol, kompletál (idegen), kibővít, kiterjeszt, kitágít, gyarapít, nagyobbít, kikerekít

külterület

főnév
  • kültelek, külváros, peremváros, periféria (idegen)

megnyitó

melléknév, főnév
  • felavató, beköszöntő, bevezető, kezdő
  • tanévnyitó, venisancte (idegen)
  • (választékos): előbeszéd (régies)
  • nyitány, előzene, ouverture (szaknyelvi)
  • vernisszázs (választékos)