konklúzió szinonimái

főnév
  • zárótétel
  • végkövetkeztetés
  • következmény, fejlemény, kihatás, utózönge, kimenetel, okozat, konzekvencia, rezultátum (régies), fácit (régies)
  • döntés, elhatározás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gondozó

főnév
  • ápoló
  • gondviselő
  • gondozóintézet

murva

főnév
  • kavics, zúzottkő, zúzalék
  • (tájnyelvi): (töredezett) szalma, széna, nád
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a konklúzió szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitermel

ige
  • felszínre hoz, feltár, kifejt, kibont, kibányász, kinyer
  • kiaknáz, kimerít, hasznosít
  • gyárt, kihoz (bizalmas), előállít
  • létrehoz, kifejleszt, megalkot, kialakít, előidéz

kényszeredett

melléknév
  • kierőszakolt, erőltetett, kikényszerített, mesterkélt, természetellenes, kelletlen, tettetett, színlelt, csinált, kényszerült, megjátszott, szertartásoskodó, felvett
  • (tájnyelvi): fejletlen, csenevész, legyengült, elgyengült, kimerült, lesoványodott, erőtlen, bágyadt, lankadt

kártevő

melléknév
  • kártékony, károkozó, károsító, kárkondító (tájnyelvi), kászma (tájnyelvi)
  • diverzáns (idegen)

interpretál

ige
  • előad, ábrázol, bemutat, demonstrál, szemléltet
  • értelmez, magyaráz, kommentál, tolmácsol, elemez, megvilágít

kocsma

főnév
  • csapszék, italmérés, söntés, italbolt, ivó, csárda, vendéglő, fogadó, talponálló, borozó, kricsmi (szleng), krimó (szleng), lebuj (szleng), csehó (szleng), késdobáló (szleng), köpködő (szleng)

közönség

főnév
  • publikum, nagyközönség, nyilvánosság, jelenlevők
  • nézőközönség, nézők, nézősereg
  • olvasóközönség, olvasók

tekervényes

melléknév
  • kacskaringós, tekergős, cikornyás, kanyargós, girbegurba, girbegörbe (bizalmas), csavargós, csavarforma, tekergő, kígyózó, szerpentines, bodor (tájnyelvi), csinkirgós-csankargós (tájnyelvi)
  • csavaros, furfangos, ravasz, rafinált, körmönfont
  • körülményes, bonyolult, komplikált, összetett, szövevényes, bonyolított, összekuszált, zavaros, nyakatekert, kacifántos, kibogozhatatlan, zagyva

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

hazudik

ige
  • félrevezet, megtéveszt, csúsztat (bizalmas), becsap, rászed, megetet (szleng), bead (valakinek valamit) (szleng), átvág (szleng), átver (bizalmas), átdob (szleng), kábít (tájnyelvi), fírel (tájnyelvi)
  • színlel, tettet, megjátszik

fajankó

főnév
  • fafej, tökfilkó, tökfej, balek, tuskó (bizalmas), suttyó, tahó (bizalmas), surmó, hólyag (bizalmas), bunkó (bizalmas), golyhó (tájnyelvi), mihók (tájnyelvi), fatülök (tájnyelvi), tökkolop (tájnyelvi)

holdvilág

főnév
  • holdfény, holdsugár, visszfény
  • hold
  • (tréfás): kopaszság

kulissza

főnév
  • díszlet, színfal, szárnyfal (régies)

lehetőség

főnév
  • alkalom, mód, körülmény, út, pályatér (régies)
  • verzió
  • esély, kilátás, remény, távlat, út, tér, alternatíva, kifutás (bizalmas), történhetőség (régies), valószínűség, sansz (bizalmas), posszibilitás (idegen), eventualitás (idegen), ándung (régies), virtualitás (régies)

állatkör

főnév
  • állatöv, zodiákus, égkör (régies), barkör (régies)

mint

kötőszó
  • akárcsak
  • mintsem, semhogy, semmint
  • valamiként

megfogad

ige
  • felvesz, szolgálatba fogad, felfogad (régies)
  • (tanácsot): követ, megszívlel, megtart, hallgat (valakire)
  • megígér, fogadalmat tesz, megesküszik, elhatároz, eltökél
  • fogadást köt (valamire), megtesz (bizalmas)

konstrukció

főnév
  • szerkezet, felépítés, berendezés, összeállítás, struktúra, gépezet, mechanizmus
  • szerkesztés, megszerkesztés, tervezés, megtervezés, elrendezés, organizáció (idegen)
  • terv, tervezet, elgondolás, elképzelés

kiszökik

ige
  • távozik, kimegy, kimenekül, kisurran, kioson, eloson, kilóg (szleng), kipucol (szleng), kisunnyog (bizalmas), kioldalog, kicsusszan, kilopózik, kiszelel (tájnyelvi), kilókhecol (tájnyelvi), kidobbant (szleng), kidobizik (szleng)
  • kibuggyan, kilövell, kitódul, kicsordul

kőszirt

főnév
  • szirt, kőszikla, szikla, kőszál

megegyezik

ige
  • megállapodik, megalkuszik, kiegyezik, kompromisszumot köt, egyezséget köt, kongruál (idegen), konkordál (idegen), összebeszél Sz: a markába csap (valakinek); szegletre jön (valakivel); közös nevezőre jut (valakivel); szót ért (valakivel)
  • egyezik, megfelel, összevág, stimmel, azonos, találkozik, összeillik, kvadrál, egybeesik, egybevág, összhangban van, stimmel (bizalmas), passzol (bizalmas), klappol (bizalmas)
  • harmonizál

korom

főnév
  • mocsok, szennykéreg (régies), cirom (régies)

kerengő

főnév
  • kreuzgang (idegen)
  • folyosó, körfolyosó, keresztfolyosó

közelálló

melléknév
  • közeli, bizalmas, meghitt, bensőséges, szoros, szűk, közvetlen

megfenyeget

ige
  • fenyegetődzik, ráijeszt, ráförmed, rámordul, ráröffen (tájnyelvi), ráripakodik, ráordít, rákiabál, rárivall (választékos), rátámad