kocsonya szinonimái

főnév
  • aszpik (idegen), zselé, gél (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ráérős

melléknév
  • komótos (bizalmas), nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozott, körültekintő, óvatos, kimért
  • szertartásos
  • kényelmes
  • lassú, időigényes, hosszadalmas, körülményes

fűtőtest

főnév
  • hősugárzó, radiátor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kocsonya szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kisimul

ige
  • kiegyenesedik
  • kirúgja magát

kedveskedik

ige
  • nyájaskodik, édeskedik, kedvében jár, udvarol, kegyeskedik (régies), ajándékoz, enyeleg
  • hízeleg, kecseg (tájnyelvi), kesnyelődik (tájnyelvi), gazsulíroz

kaparint

ige
  • megszerez
  • elcsíp, elhappol (szleng), kaparít (tájnyelvi)

impérium

főnév
  • birodalom, világbirodalom
  • államhatalom, uralom

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

köz3

melléknév
  • közösségi, társadalmi, együttes
  • általános, egyetemes, közös
  • átlagos, közepes, közönséges, egyszerű
  • közbülső

tavalyi

melléknév
  • múlt évi, előző évi

hely

főnév
  • tér, térköz, zug, terület, térség
  • helyszín, vidék, helység, tájék
  • fekvés, elhelyezés
  • ülés, ülőhely, férőhely, placc (bizalmas)
  • helyszín, színhely
  • lelőhely, locus (szaknyelvi)
  • (megbízható): hírforrás
  • helyezés, sorrend
  • körülmény, helyzet, szerep, állapot, viszony
  • munkahely, alkalmazás, állás, státusz, pozíció, poszt

hátrább, hátrébb

határozószó
  • hátrafelé
  • messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)

evez

ige
  • lapátol, csónakázik, ladikázik (tájnyelvi)

história

főnév
  • történelem, történettan, történelemtudomány, történetírás
  • krónika, elbeszélés, történet, sztori (bizalmas), mese, monda, mítosz, legenda
  • széphistória
  • képzelgés, szóbeszéd, feltevés, álhír, agyszülemény, mendemonda

közösségi

melléknév
  • társadalmi, közérdekű, társas, közös, csoportos, társasági, kommunális, egyesületi, testületi, szövetkezeti, társulati, kollektív, szociális (idegen)

lefekszik

ige
  • lepihen, ledől, leheveredik, elnyúlik (bizalmas), elnyújtózik, ledöglik (durva), ellappan (régies), lenyugszik, aludni tér, nyugovóra tér, elkussodik (régies), leszuny (tájnyelvi), legebed (tájnyelvi), lehencseredik (tájnyelvi), levackol (szleng), behéderol (szleng) Sz: egyenesbe veti a szekeret; leteszi a fejét; nyugalomra hajtja a fejét; vízszintesbe helyezkedik; elteszi magát holnapra; tollasbálba megy
  • (valakivel): közösül, együtt hál, odaadja magát (valakinek)
  • (bizalmas): lepaktál
  • behódol, megalázkodik, meghajol

alfa

főnév
  • kezdet, alap, alapfeltétel

mezőgazda

főnév
  • földműves, földművelő, agrárius (régies)
  • agronómus, agrármérnök, mezőgazdász

megdorgál

ige
  • megfedd, leszid, megmossa a fejét, ostoroz, megpirongat, megró, lehord (bizalmas), leteremt, figyelmeztet, megleckéztet, int, szemrehányást tesz, rendreutasít, letol (bizalmas), hibáztat, korhol, meghurít (tájnyelvi), megmosdat (tájnyelvi), megregnál (tájnyelvi)

koholmány

főnév
  • valótlanság, kitalálás, kitaláció, kiagyalás, fikció, költemény, elmeszülemény, kacsa, agyrém, hamisság, humbug (bizalmas), hazugság, rágalom, inszinuáció (választékos), ráfogás

kirúg

ige
  • kiüt, kiver, kitaszít, kitol
  • (szaknyelvi): kipasszol, kilő
  • kidob, kitesz, kirak, kivág, kiűz, kikerget, kiutasít, elbocsát, elmozdít, áthelyez, meneszt, felmond, felment, eltávolít, kipenderít, kiteszi a szűrét, kizamekol (szleng), kiszuperál (bizalmas)
  • (valakire): pikkel (bizalmas)
  • (kirúgja magát): kisimul
  • kiáll, kiszögellik, előrenyúlik

költségvetés

főnév
  • költségterv, költség-előirányzat, előszámítás, büdzsé (szaknyelvi)
  • felbecsülés, értékmegállapítás, felmérés, árvetés, számvetés, kalkuláció

megálló, megállóhely

főnév
  • állomás, leszállóhely, átszállóhely
  • stáció (idegen)

konkrét

melléknév
  • tényleges, kézzelfogható, érzékelhető, tapasztalható, tárgyi, tényszerű, valóságos, adatszerű
  • adott, meghatározott

kémkedik

ige
  • leselkedik, leskelődik, kutakodik, vizsgálódik, spionkodik, fürkész, szaglászik, szimatol, nyomoz

körülmény

főnév
  • adottság, helyzet, tény, állapot, kondíció, feltétel, kikötés, lehetőség, sajátosság, környülállás (tájnyelvi)
  • részlet, mozzanat, tényező, momentum

megcsappan

ige
  • megfogyatkozik, csökken, megkevesedik, alábbhagy, ellankad, leolvad, összeszűkül, redukálódik, megszottyan (tájnyelvi), megrövidül, megkurtul (régies), hanyatlik, rövidül, süllyed, esik, fogy, gyöngül, mérséklődik, visszaesik
  • lefogy, leapad, sorvad, aszalódik, összezsugorodik, szárad, beesik