kirúg szinonimái

ige
  • kiüt, kiver, kitaszít, kitol
  • (szaknyelvi): kipasszol, kilő
  • kidob, kitesz, kirak, kivág, kiűz, kikerget, kiutasít, elbocsát, elmozdít, áthelyez, meneszt, felmond, felment, eltávolít, kipenderít, kiteszi a szűrét, kizamekol (szleng), kiszuperál (bizalmas)
  • (valakire): pikkel (bizalmas)
  • (kirúgja magát): kisimul
  • kiáll, kiszögellik, előrenyúlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhaló

melléknév
  • gyengülő, elhalkuló, halk

valódi

melléknév
  • igazi, őszinte, valós, hiteles, hamisítatlan, eredeti, originális, tősgyökeres, tőrőlmetszett, született, autentikus, virtigli (bizalmas), igazolt, saját kezű, igazándi (tájnyelvi)
  • vérbeli
  • természetes, élethű, egyszerű, keresetlen, mesterkéletlen, közvetlen
  • tényleges, valóságos, effektív
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kirúg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kihajózik

ige
  • kiszáll, partra száll, kiköt
  • kievez, nyílt vízre megy

kacagány

főnév
  • hátibőr (régies), kancamente (régies)
  • (tájnyelvi): juhászbunda

jeles II.

főnév
  • ötös, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), horgas (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), peti (szleng), pityorka (szleng), tízes (szleng)

humán

melléknév
  • emberi, emberies, humánus

kínál

ige
  • kínálgat, kínálkodik (tájnyelvi), felszolgál, (ételt) nyújt, ellát (valamivel)
  • ajánl, árul, árusít, áruba bocsát

kordé, kordély

főnév
  • taliga, targonca, leptika (tájnyelvi)
  • szekér

tájszólás

főnév
  • nyelvjárás, dialektus (szaknyelvi), tájnyelv, népnyelv

haragszik

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

hallás

főnév
  • hallgatás, hallgatódzás, fülelés, megneszelés, neszelés
  • hallóképesség, hallóérzék
  • zenei hallás

ér1

ige
  • érint, megérint, talál, eltalál, súrol
  • érkezik, elérkezik
  • elér, utolér
  • rajtakap, rajtacsíp
  • történik, megesik
  • hozzányúl, megérint
  • (időt): megér, megél

hazahív

ige
  • hazakéret, hazaszólít, hazarendel, hazaparancsol, visszarendel

kölcsön I.

főnév
  • hitel, adósság
  • tartozás, kölcsönösszeg, kölcsönpénz

kutyanyelv

főnév
  • cédula, papírcsík, könyvjelző, slejfni (bizalmas)

ágas I.

melléknév
  • sokágú, ágas-bogas, elágazó, szétágazó

megvesztegethető

melléknév
  • megvásárolható, lepénzelhető, lefizethető, korrupt, megkenhető (szleng)

mámoros

melléknév
  • részeg, ittas, italos, kapatos, spicces, zákányos, kótyagos, bódult, pityókás (bizalmas), becsiccsentett (bizalmas)
  • lelkesült, boldog, önfeledt, gyönyörittas (választékos), szerelemittas, diadalittas (választékos), örömittas, elragadtatott, megrészegült, euforikus (idegen), eksztatikus (idegen), emelkedett (hangulat), megittasult (választékos)

kisdolog

főnév
  • (bizalmas): vizelés, pisilés, hugyozás (durva), pipi (bizalmas), pisi (bizalmas)

kifli

főnév
  • szarvas (régies), szarvacska (tájnyelvi)

kohol

ige
  • kieszel, kiagyal, kitalál, kigondol, kitervel, kifundál, kifőz, kisüt, ráfog (valakire), mesterkedik, ravaszkodik, költ, hazudik, falzifikál (régies), fabrikál, koncipiál (régies) Sz: az ujjából szopja

magatartás

főnév
  • magaviselet, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, megjelenés, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás, beállítottság
  • kiállás

kiszúr

ige
  • kilyukaszt, átszúr, kifúr
  • kinyom, kitaszít, kitol (bizalmas), kilök, kibök (tájnyelvi)
  • kitűz, kiragaszt, felragaszt
  • kiszemel, kiválaszt, kijelöl, kipécéz (bizalmas)
  • meglát, megpillant, észrevesz, felismer
  • elbánik (valakivel), kitol (valakivel) (bizalmas), kibabrál (valakivel) (bizalmas), ellátja a baját (valakinek), átver (bizalmas), átdob a palánkon (szleng)
  • (szleng): leleplez
  • (tájnyelvi): kifizet, leszurkol (szleng)
  • kipellengérez, tollhegyre állít

kampec

módosítószó
  • (bizalmas): vége, elveszett, odavan, elpusztult, meghalt
  • tönkrement, befellegzett (valaminek)

konfliktus

főnév
  • ellentét, nézetkülönbség, nézeteltérés, feszültség, összeugrás (bizalmas)
  • összeütközés, összecsapás, összetűzés, harc, küzdelem, ütközet, konfrontáció (idegen)
  • vita, perpatvar, összeszólalkozás, viszály, pörlekedés

malátacukor

főnév
  • maltóz (idegen)