kivetés szinonimái

főnév
  • kidobás, kihajítás
  • kiközösítés, kizárás, kitagadás, kiátkozás
  • kiszabás, kirovás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kedv

főnév
  • hangulat, diszpozíció (szaknyelvi), kedély, szeszély, ándung (idegen)
  • készség, hajlam, hajlandóság, ingerencia (tréfás)
  • jókedv, élénkség, lelkesség, animáció (idegen)
  • vágy, kény (régies), szesz (régies), gusztus

sűrít

ige
  • összefoglal, tömörít, koncentrál, összesít, egyesít, rövidre fog, kivonatol, megkurtít, körvonalaz, dióhéjban mond el
  • töményít, vastagít (tájnyelvi), kondenzál (szaknyelvi), lepárol
  • összenyom, sajtol, komprimál (szaknyelvi), zsúfol
  • beránt, behabar, öregít (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kivetés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kipellengérez

ige
  • megszégyenít, megbélyegez, kigúnyol, kicsúfol, kinevet, nevetségessé tesz
  • ostoroz, bírál, kifiguráz, leszól, kifogásol, rosszall, lehord (bizalmas), elítél, helytelenít
  • (régies): kirudal (régies), kivesszőz, kikorbácsol
  • pellengérhez köt, szégyenpadra állít

kárpitoz

ige
  • párnáz
  • bevon, áthúz
  • tapétáz

kalapács

főnév
  • ütőeszköz, ütü (tájnyelvi), pöröly (régies), sulyok, csokány (tájnyelvi), verő (tájnyelvi)

igyekvő

melléknév
  • törekvő, iparkodó, szorgalmas, szorgos, dolgos, serény, lelkes, ambiciózus, agilis, fáradhatatlan, buzgó, ügybuzgó, becsvágyó

kitakarodik

ige
  • távozik, kimegy, kivonul, kitisztul, kiköltözik, kihurcolkodik
  • kisurran, elhordja magát, kikotródik, kioldalog, kieblábol (régies), kivakarodik (tájnyelvi), marsol (tájnyelvi)

körülmegy

ige
  • körüljár, körülutaz
  • végighalad

tarisznya

főnév
  • általvető (tájnyelvi), iszák (régies), szeredás (tájnyelvi), nyakbavető (tájnyelvi), szütyő (tájnyelvi), táska
  • tarsoly

házassági

melléknév
  • házastársi, hitvesi, családi, connubialis (szaknyelvi), matrimoniális (szaknyelvi), nuptialis (szaknyelvi)

hasas

melléknév
  • nagy hasú, hordóhasú, testes, terebélyes, pocakos, párnás, pucros (tájnyelvi), korpulens, dagadt, potrohos, pohos, hasban vállas (tréfás)
  • öblös, domború, bögyögös (tájnyelvi), dorkóderekú (tájnyelvi), dongóderekú (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): terhes, állapotos, várandós, viselős, nehézkes
  • vemhes, ellős (tájnyelvi), megkölykezendő (régies)

észbontó

melléknév
  • észvesztő, észveszejtő, lélegzetelállító
  • hihetetlen, felháborító, hallatlan

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

közéleti

melléknév
  • nyilvános, politikai

lázadó

melléknév, főnév
  • felkelő, ellenálló, forradalmár, zendülő, háborgó, pártütő, rebellis (régies), kontrabontos (régies), pártos (régies), kuruc (régies), inszurgens (régies)

alantas I.

melléknév
  • aljas, közönséges, hitvány, alávaló, pórias, alpári, vulgáris, útszéli, goromba, bárdolatlan, faragatlan, durva, nemtelen (régies)
  • (régies): alsóbbrendű, alacsony rangú, plebejus, népi

mérnök

főnév
  • inzsellér (régies), földmérő, kultúrmérnök, ködvágó (tájnyelvi)

megátalkodott

melléknév
  • konok, makacs, akaratos, keményfejű, megrögzött, megcsontosodott, hajthatatlan, dacos, nyakas, önfejű, makacskodó, keménynyakú, vastagnyakú, engedetlen, fegyelmezetlen, szófogadatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, csökönyös

kivillan

ige
  • előtűnik, kilátszik, kibukkan
  • (nap) kisüt, kiriggyen (tájnyelvi)

kintorna

főnév
  • verkli, sípláda (régies), tekerőgép (régies), kornyika, zenélőláda

korszerűsít

ige
  • modernizál, megújít, felújít, tökéletesít, fejleszt, gépesít

masszív

melléknév
  • erős, tartós, szilárd
  • nehéz, súlyos, tömött, tömör, vaskos
  • keménykötésű, robusztus, tagbaszakadt, drabális (pejoratív)

kollaborál

ige
  • együttműködik, összedolgozik

kedvel

ige
  • szeret, szível, rokonszenvez (valakivel), szimpatizál (valakivel), vonzódik (valakihez, valamihez), kegyel (régies), favorizál, kultivál (bizalmas), komál (szleng), bír, kegymél (tájnyelvi), lelkel (tájnyelvi)

könny

főnév
  • könnycsepp, könnyár (választékos), örömkönny, könyű (régies)

megáld

ige
  • áldást oszt
  • megszentel, felavat
  • megajándékoz
  • felruház, ellát
  • (szleng): megver