korszerűsít szinonimái

ige
  • modernizál, megújít, felújít, tökéletesít, fejleszt, gépesít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csökkenő

melléknév
  • mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)

dörzsöl

ige
  • dörgöl, fen, csiszol, smirgliz, vakar, koptat, horzsol, morzsol, súrol, sikál, sikárol (tájnyelvi), csutakol
  • políroz, pucol (bizalmas), fényesít, vikszel, kefél, szidoloz
  • horzsol, sért
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korszerűsít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

klauzula

főnév
  • záradék, kikötés, feltétel
  • zárómondat, függelék, zárótétel

kerge

melléknév
  • megkergült, karga (tájnyelvi), kergeteges (tájnyelvi), megtekeredett, szédült, hibbant, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszeveszett, bolond, féleszű, veszett, őrült
  • bolondos, hebehurgya, szeles, szeleburdi, kótyagos, bódult, kába, hóbortos, kelekótya, megfontolatlan

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

ispán

főnév
  • uradalmi tiszt, tiszttartó (régies), intéző, jószágfelügyelő, jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), gazdatiszt, sáfár (régies)

kontrollál

ige
  • ellenőriz, felügyel, szemmel tart, figyel

kunyerál

ige
  • kunyorál, könyörög, kér, rimánkodik, koldul, esdeklik (régies), esedezik, esenkedik (régies), kéreget, tányéroz, pumpol (bizalmas), kunyizik (bizalmas), tarhál (szleng), darizik (szleng), lejmol (szleng), kuncsorog, kuncerál (tájnyelvi), zsarol (tájnyelvi), kundorász (tájnyelvi)

tényleges

melléknév
  • valóságos, való, valódi, objektív, kézzelfogható, kétségtelen, igazi, valós, tulajdonképpeni, reális, ténybeli, effektív, konkrét, hamisítatlan, törzsökös, tősgyökeres, vitathatatlan, virtigli (bizalmas)
  • hathatós, hatékony
  • állományban lévő, aktív, reguláris (szaknyelvi)

hitszegő

melléknév
  • hazug, áruló, megbízhatatlan, állhatatlan, hűtlen, hittörő, szószegő
  • esküszegő
  • perfid (régies), hitehagyó, renegát
  • kétkulacsos, kétszínű, ludas, csalfa, csalárd, illojális
  • (házastárs, szerelmes): hűtlenkedő, erkölcstelen

hetilap

főnév
  • magazin, újság, lap

fecskendez

ige
  • kilövell, kinyom, spriccel, fröcsköl, permetez, ficskandoz (tájnyelvi), priccöl (tájnyelvi), pirincöl (tájnyelvi), csisszent (tájnyelvi)
  • öntöz (régies), meghint (régies)

hozzászólás

főnév
  • beleszólás, közbeszólás
  • észrevétel, hozzáfűznivaló, bírálat, vélemény, megjegyzés
  • felszólalás

lábadozik

ige
  • javul, gyógyul, épül, türemedik (régies), fölépül, édeledik (tájnyelvi), gallog (tájnyelvi), pöndül (tájnyelvi)

lény

főnév
  • élőlény, teremtmény, istenteremtménye (tájnyelvi), létező
  • ember, egyén, egyed
  • (mesebeli) alak, szerzet
  • halandó
  • (valakinek): mivolta, egyénisége, valója, énje, szellemi arculata

amint II.

kötőszó
  • miután, ahogy, mihelyt, mihelyst (tájnyelvi)

morog

ige
  • (állat): kaffog, kurrog (tájnyelvi), drummog, mörmöl (tájnyelvi)
  • (bizalmas): morgolódik, dohog, füstölög, dörmög, zsörtölődik, elégedetlenkedik, zúgolódik, berzenkedik, dudog (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi), dörcög (tájnyelvi), zsémbel, dúl-fúl, haragszik, óg-móg (tájnyelvi) Sz: dohog, mint a terhes felhő
  • (has): korog

megismertet

ige
  • összeismertet, bemutat, összehoz (bizalmas)
  • bevezet (valamibe), feltár, beavat, elmond, leír, informál, tájékoztat, tudtul ad, felvilágosít

kosár

főnév
  • kas, kaska, véka, garaboly (tájnyelvi), garabó (tájnyelvi), zsombor (tájnyelvi)
  • kézikosár
  • elutasítás, visszautasítás

kiviláglik

ige
  • (régies): kivilágít, kisüt, kitűz
  • kiderül, fény derül (valamire), kitűnik, kisül, kitetszik (választékos), kivilágosodik

középút

főnév
  • középszer (választékos)

meggyorsul

ige
  • meglódul, megélénkül

könyörtelen

melléknév
  • durva, vad, embertelen, zsarnoki, kíméletlen, irgalmatlan, kegyetlen, erőszakos, szívtelen, érzéketlen, részvéttelen, részvétlen, lelketlen, hidegvérű, jéghideg, gonosz, szánalmat nem ismerő, ádáz, állatias
  • hajthatatlan, kemény, engesztelhetetlen, keményszívű, kőszívű, kérlelhetetlen, szigorú, rideg, szívós, erélyes, vaskezű, hajlíthatatlan, eltökélt, rendületlen, szőrösszívű (bizalmas)

kétségbeesett

melléknév
  • elkeseredett, reményvesztett, reményhagyott, reménytelen
  • csüggedt, megkínzott, fájdalmas, aggodalmas, nyomorult, szerencsétlen, vigasztalan, szánandó, balsorsú, csüggeteg, kedveszegett, porig sújtott, desperált (idegen), pesszimista, deprimált
  • elszánt, eltökélt, hajthatatlan, merész, fanatikus, vakmerő

krach

főnév
  • csőd, összeomlás, bukás, bankrott (régies)
  • árzuhanás
  • baj, csapás, kellemetlenség
  • robbanás

megijed

ige
  • megrémül, megriad, megremeg, megdöbben, megszeppen, visszariad, elriad, elszörnyed, beijed, visszahökken, meghőköl, hátrahőköl, megtorpan, visszaretten, megretten (választékos), összerezzen, elborzad, félelem fogja el, rémületbe esik, belesápad, holtra rémül, rájön a szívbaj (bizalmas), begyullad (bizalmas), begazol (bizalmas), berezel (bizalmas), betojik (bizalmas), begatyáz (tájnyelvi), hökken (régies), elrezzen (régies), megneszül (tájnyelvi), megfélemlik (régies), megrebbed (régies), megrebbenkedik (régies), meghebben (tájnyelvi), bereccsen (tájnyelvi), megzöbben (tájnyelvi), bemajrézik (szleng), berosál (szleng), kitöri a frász (szleng), frászt kap (szleng), betropecol (szleng), besztremál (szleng), befosik (durva), beszarik (durva) Sz: a gatyájába szalad a bátorsága; azt is elfelejti, mi a neve; beleszalad a madzag (valakibe); bocskorába száll a bátorsága; csizmaszárba száll a bátorsága; egy krajcár se marad a zsebében; eláll a lélegzete; elfogja a félsz; elhűl benne a vér; halálra válik; inába száll a bátorsága; inába szorul a virtus; kiveri a hideg verejték; kiveri a szariszeplő; lábába száll a bátorsága; megáll benne az ütő (bizalmas); megfagy benne a vér; meghűl benne a vér; minden haja szála az ég felé mered; mindjárt félreveri a harangot; pánikba esik; rájön a frász (szleng); seggre esik benne a szentlélek; szárába száll a szíve; tótágast áll benne a szentlélek; úgy megijed, hogy egy zabszem se férne a fenekébe; úgy megijed, se holt, se eleven