megáld szinonimái

ige
  • áldást oszt
  • megszentel, felavat
  • megajándékoz
  • felruház, ellát
  • (szleng): megver

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

benyúlik

ige
  • beszögellik, beér, beleér, belóg, behajlik, beékelődik, bemélyed
  • tart (valameddig), eltart (valameddig)

váró II.

főnév
  • várószoba, váróterem, fogadószoba, előszoba, hall
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megáld szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

magyarán

határozószó
  • világosan, nyíltan, kereken, félreérthetetlenül, kerek perec, kertelés nélkül, egyenesen, őszintén, határozottan, leplezetlenül, tartózkodás nélkül, szemtől szembe, áperte (bizalmas), nyista vaker (szleng)
  • (régies): ékesen

lábal, lábol

ige
  • gázol
  • (tájnyelvi): lót-fut, talpal, talpon van

krimi

főnév
  • bűnügyi történet, detektívregény

kívánkozik

ige
  • vágyakozik, vágyik, vágyódik, vágyódozik (régies), áhítozik, óhajt, akar, eped, sóvárog

másként

határozószó
  • másképp, másképpen, eltérően, különbözően, máskülönben, máshogyan, másformán, ellenben, alias (idegen), aliter (idegen)

megnyitás

főnév
  • átadás, fölavatás, fölszentelés, megkezdés, kezdet
  • (szaknyelvi): kezdés, szerva (idegen), adogatás

verő II.

főnév
  • ütő, bot
  • cimbalomverő (tájnyelvi)
  • dióverő (tájnyelvi)
  • habverő (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kalapács, pöröly (régies)
  • kaszaverő (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): fény, verőfény, ragyogás, napfény

késedelem

főnév
  • elmaradás, lemaradás, késés, késedelmeskedés, elcsúszás, időveszteség, hátralék, mulasztás, mora (idegen), restancia (bizalmas), lassúság, veszteség
  • halasztás, halogatás, idővontatás, késleltetés, lassítás

kényszerít

ige
  • erőltet, rászorít, kötelez (valamire), rávesz, kierőszakol, rátukmál, presszionál (idegen), kénytet (régies), kénytelenít, kárhoztat, kényszerget (tájnyelvi), muszájít (tájnyelvi), oktrojál (idegen), pászogat (tájnyelvi), szorongat, rábír, nyektet (tájnyelvi), késztet, rávisz, sarokba szorít, terrorizál Sz: megkívánja tőle, mint az úrdolgát

gyász

főnév
  • gyászolás, gyászolkodás (tájnyelvi)
  • szomorúság, bánat, fájdalom, lesújtottság, keserűség, keserv, siratás, jajszó
  • gyászruha, gyászöltözet
  • gyászszalag
  • gyászidő, gyászév

kicsorbul

ige
  • eltompul, élét veszti, csorba esik (valamin), elfitul (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

metró

főnév
  • földalatti, mélyvasút

borozik, boroz

ige
  • borozgat, öblöget, kvaterkázik, iszik, iddogál

pantomim

főnév
  • némajáték

nyomasztó

melléknév
  • terhes, nehéz, fojtó, fojtogató, szorongató, kínzó, kellemetlen, emésztő
  • leverő, lehangoló, deprimáló (idegen)
  • nyugtalanító, lidérces, hátborzongató, aggasztó, lékelölő
  • nyomott, fülledt, tikkasztó, fullasztó

megállás

főnév
  • leállás, blokkolás, stop (idegen), parkolás, megállapodás (régies), fennakadás, elakadás, veszteglés, megtorpanás
  • szünet, pauza (idegen)

magányos

melléknév
  • (hely): félreeső, elhagyatott, elhagyott, magában álló, elszigetelt, elkülönült (régies), különálló
  • gazdátlan
  • (ember): egyedülálló, társtalan, facér, árva, elhagyatott, elhagyott, magára maradt, magára hagyott, egyedül való (tájnyelvi), egyedüles (régies)
  • elvonult, visszavonult, magának való

megijed

ige
  • megrémül, megriad, megremeg, megdöbben, megszeppen, visszariad, elriad, elszörnyed, beijed, visszahökken, meghőköl, hátrahőköl, megtorpan, visszaretten, megretten (választékos), összerezzen, elborzad, félelem fogja el, rémületbe esik, belesápad, holtra rémül, rájön a szívbaj (bizalmas), begyullad (bizalmas), begazol (bizalmas), berezel (bizalmas), betojik (bizalmas), begatyáz (tájnyelvi), hökken (régies), elrezzen (régies), megneszül (tájnyelvi), megfélemlik (régies), megrebbed (régies), megrebbenkedik (régies), meghebben (tájnyelvi), bereccsen (tájnyelvi), megzöbben (tájnyelvi), bemajrézik (szleng), berosál (szleng), kitöri a frász (szleng), frászt kap (szleng), betropecol (szleng), besztremál (szleng), befosik (durva), beszarik (durva) Sz: a gatyájába szalad a bátorsága; azt is elfelejti, mi a neve; beleszalad a madzag (valakibe); bocskorába száll a bátorsága; csizmaszárba száll a bátorsága; egy krajcár se marad a zsebében; eláll a lélegzete; elfogja a félsz; elhűl benne a vér; halálra válik; inába száll a bátorsága; inába szorul a virtus; kiveri a hideg verejték; kiveri a szariszeplő; lábába száll a bátorsága; megáll benne az ütő (bizalmas); megfagy benne a vér; meghűl benne a vér; minden haja szála az ég felé mered; mindjárt félreveri a harangot; pánikba esik; rájön a frász (szleng); seggre esik benne a szentlélek; szárába száll a szíve; tótágast áll benne a szentlélek; úgy megijed, hogy egy zabszem se férne a fenekébe; úgy megijed, se holt, se eleven

nyaralóhely

főnév
  • üdülőhely, üdülő, fürdőhely (régies)

megdönt

ige
  • meghajlít, földre nyom
  • lever, letör
  • megbuktat, megrendít, megingat, letaszít, megfoszt, lemondat, detronizál (szaknyelvi)
  • érvénytelenít, megsemmisít, eltöröl
  • rácáfol, megcáfol, cáfol, refutál (régies)
  • túlszárnyal

lándzsa

főnév
  • dárda, kopja, gerely, alabárd, dzsida (régies), kelevéz, cúca (tájnyelvi), pika (tájnyelvi)

megkritizál

ige
  • bírál, megbírál, megszid, helytelenít, hibáztat, gáncsol, megró, kifogásol, leszól, pocskondiáz, kárhoztat, kárpál (tájnyelvi), szemrehányást tesz

nyirok

főnév
  • limfa (szaknyelvi)
  • nedv
  • nedvesség, latyak, sár