magatehetetlen szinonimái

melléknév
  • tehetetlen, jótehetetlen (régies), élőhalott, cselekvőképtelen, cselekvésképtelen
  • (pejoratív): mamlasz, gyámoltalan, ügyetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eldöntetlen

melléknév
  • függőben lévő, lezáratlan, megoldatlan, problematikus, elintézetlen, vitás, tisztázatlan, kétes, bizonytalan, határozatlan, kialakulatlan, kérdéses, nyílt, nyitott
  • döntetlen, remi

megháborodik

ige
  • megzavarodik, meggabalyodik, meghibban, meghabarodik (tájnyelvi), megbolondul, meghőbörödik (tájnyelvi), eszét veszti, megőrül, megparasztul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felfordul (gyomor), émelyeg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a magatehetetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

letipor

ige
  • letapos, letapod, lejár, összetapos, legázol, ledíbol (tájnyelvi), ledöböcskol (tájnyelvi), ledöngöl (tájnyelvi), megtipor (tájnyelvi)
  • félretapos, lekoptat
  • legyőz, elpusztít, leigáz

középkori

melléknév
  • medievális (szaknyelvi)
  • (pejoratív): durva, erőszakos, kegyetlen

köpönyegforgató

melléknév, főnév
  • kétszínű, képmutató, kétkulacsos, helyezkedő, szélkakas, ingatag, kaméleon (választékos), színlelő, elvtelen, renegát, kapcaforgató (tájnyelvi), opportunista

kínpad

főnév
  • kínzóeszköz, deres, kaloda

lovagias

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)

megfésül

ige
  • (hajat): átfésül, kifésül, kibont
  • frizurát készít
  • gerebenez, megtisztít

varázsol

ige
  • kuruzsol, igéz, bűvöl, bájol, bűbájoz (tájnyelvi), bűvöl-bájol, megbűvöl, varázskodik (tájnyelvi), csodákat művel, vajákol
  • átváltoztat, megbabonáz, boszorkányoz (régies), megront, ráolvas

kátrány

főnév
  • szurok, hajószurok
  • kenőcs, kocsikenőcs, szekérkenőcs, kulimász (régies), kalamász (régies), dohat (régies), deget (régies)

kapacitás

főnév
  • befogadóképesség, űrtartalom, térfogat
  • kiterjedés, nagyság
  • teljesítőképesség, felfogóképesség, receptivitás (szaknyelvi), rátermettség
  • termelőképesség, cselekvőképesség

gereben

főnév
  • acélfésű, lenfésű, kenderfésű, gyapjúfésű, héhel (tájnyelvi), gyarató (tájnyelvi), kehely (tájnyelvi), héhő (tájnyelvi), ecset (tájnyelvi)

kerekedik2

ige
  • keletkezik, kél, támad, megalakul, létrejön, létesül, képződik, terem, születik, készül, kezdődik
  • ered, származik

meghurcol

ige
  • vonszol, vontat, hurcol
  • megrágalmaz, vádaskodik, gyaláz, becsmérel, rossz hírbe kever, rossz hírét költi, ócsárol, befeketít (választékos), bemárt (bizalmas), sárba ránt, hercehurál (tájnyelvi), szapul (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), bemószerol

megver

ige
  • bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
  • legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
  • (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
  • (eső): megáztat, átáztat

bibliográfia

főnév
  • könyvészet, könyvtártudomány, könyvtudomány
  • irodalom, szakirodalom, irodalomjegyzék, forrásjegyzék, dokumentáció, repertórium (szaknyelvi), címjegyzék

összecsomagol

ige
  • felpakol, összepakol, becsomagol, felszedi a betyárbútort, összepapmál (tájnyelvi), bebugyolál, begöngyöl
  • (bizalmas): legyűr

nemlét

főnév
  • nihil (választékos), nirvána (választékos)
  • semmi, megsemmisülés, semmiség, nemlétezés
  • űr

mágnesesség

főnév
  • mágnesség, mágneses erő, magnetizmus (régies), vonzerő, delejesség (régies)

leszerepel

ige
  • felsül, leég (bizalmas), megbukik, levizsgázik (pejoratív), lebőg (bizalmas)

megbabonáz

ige
  • megront, megboszorkányoz, megbűvöl, megigéz, megver, delejez (régies), elvarázsol, megvarázsol (tájnyelvi)
  • elragad, lenyűgöz, elszédít, elkábít, elbódít, elkápráztat, lebilincsel, vonz, elbájol, fascinál (idegen), megkap

negyed I.

számnév
  • egynegyed, fertály (régies)

manó

főnév
  • kobold, törpe, gnóm (idegen), dzsinn (idegen), mumus, bókuska (tájnyelvi)

köztisztelet

főnév
  • tekintély, befolyás, erkölcsi súly, közbecsülés, közmegbecsülés, reputáció (idegen), renomé (idegen)

megdühödik

ige
  • megdühösödik, megbőszül, megharagszik, haragra gerjed, haragra lobban, bepörög (szleng), bepöccen (bizalmas), berág (szleng), begerjed (szleng), bepipul (szleng), begurul (szleng), bezsong (szleng), elönti a vörös köd (szleng), felkapja a vizet (szleng), felmegy a cukra (bizalmas), felforr az agyvize (szleng), felmegy a pumpa (valakinek) (szleng), kiakad (szleng), pipa lesz (szleng)
  • (tájnyelvi): megvész, megveszik

némelyik

névmás
  • egyik-másik, némely, egynémelyik, egynémely, egyes