kirepül szinonimái
ige
- kiszáll, kiröppen, szárnyra kel, felszárnyal, felszáll, felrepül, felröppen
- kivágódik
- eltávozik, elmegy, kimegy, útra kel
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kiborít
ige
- kiönt, kibuktat, kibillent, felbillent, felborít, kidönt, kidűt (tájnyelvi), kiont (tájnyelvi)
- (bizalmas): feldühít, felidegesít
- felbosszant
- (bizalmas): összeroppant
kigondol
ige
- kitalál, kitervel, kitervez, kispekulál (bizalmas), kiagyal, kieszel, kiókumlál (bizalmas), kiötöl, kifőz, elgondol, elképzel, kisüt, költ, kifundál, kiokoskodik, forral, kimódol, eltervez, megtervez, kimesterkél, kielmél (régies), kifineszel (tájnyelvi)
- (régies): feltalál, megalkot, kitalál
jelenség
főnév
- esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
- megnyilvánulás
- különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)
kimondhatatlan II.
főnév
- (régies): alsó, alsónadrág, gatya, alsógatya, kisnadrág, mondhatatlan (régies)
korai
melléknév
- kora, idő előtti, kiforratlan, meggondolatlan, elhamarkodott, elsietett, hirtelen, időszerűtlen, éretlen
- hajnali, reggeli, jókori (régies)
- korán érő, zsenge, primőr
- régi, ősi, kezdeti, kezdetleges, primitív
tájékozatlan
melléknév
- járatlan, tapasztalatlan, gyakorlatlan, avatatlan, tudatlan, elmaradott, zöldfülű, laikus, naiv
haldoklik
ige
- haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
- halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal
épkézláb
melléknév
- munkaképes, munkabíró, dologbíró, egészséges, magabíró (tájnyelvi)
- ép, kifogástalan, jó, hasznavehető, használható, valamirevaló, életképes, értelmes
- járható, lehetséges, keresztülvihető, kivihető, megvalósítható, reális
ház
főnév
- épület, építmény, lakóház, lakóépület
- lakóhely, lakhely, lak (választékos), lakás, otthon, hajlék
- háztartás
- nemzetség, család, uralkodóház, dinasztia
- képviselőház, országház, ország háza, parlament, Tisztelt Ház, országgyűlés
- (régies): szoba, lakóhelyiség
- váz, burkolat, burok, tok, hüvely, köpeny
- üzletház, cég
- nézőtér
kutatás
főnév
- keresés, nyomozás, cserkészés, csapázás (tájnyelvi), keresgélés, felderítés, kifürkészés, kipuhatolás, szaglászás, szimatolás, invesztigáció (idegen), invesztigálás (szaknyelvi), vizslatás, kémlelés, szondázás, tudakozódás, kérdezősködés, kivizsgálás
- tanulmányozás, stúdium, vizsgálat, búvárlat, adatgyűjtés, elemzés, analízis
kirúg
ige
- kiüt, kiver, kitaszít, kitol
- (szaknyelvi): kipasszol, kilő
- kidob, kitesz, kirak, kivág, kiűz, kikerget, kiutasít, elbocsát, elmozdít, áthelyez, meneszt, felmond, felment, eltávolít, kipenderít, kiteszi a szűrét, kizamekol (szleng), kiszuperál (bizalmas)
- (valakire): pikkel (bizalmas)
- (kirúgja magát): kisimul
- kiáll, kiszögellik, előrenyúlik
kifelejt
ige
- kifeled, kihagy, mellőz, elhagy, figyelmen kívül hagy, megfeledkezik (valamiről), kimegy az eszéből, nem tartja eszében, elfelejt, átugrik
magas, magos
melléknév
- toronymagas, óriási, nyurga, nyúlánk, égimeszelő, atlétatermetű, hosszú, colos (bizalmas), langaléta, hórihorgas, nyakigláb, létra, sudár, jegenye (szleng), szép szál, szálas (régies), száltermetű (régies), szálfa termetű (választékos), termetes, áklítom (tájnyelvi), mécsbél (tájnyelvi), tetszetes (tájnyelvi), lombrágó (szleng), zsiráfgondozó (szleng), villámhárító (szleng), toronypucoló (szleng) Sz: kinőtt az Isten markából; ülve nyalja a holdat; sokat állt az esőn; megnőtt, mint a csalán; akkora, mint a dióverő pózna; hosszú, mint a harangláb; fejével veri a mestergerendát
- nagyfokú, nagymértékű, kimagasló
- magasztos, emelkedett, fenséges, magasságos (régies), fölséges (régies), szárnyaló, fennkölt, magasröptű, magasrendű
- érthetetlen, felfoghatatlan, kínai (szleng)