kirepül szinonimái

ige
  • kiszáll, kiröppen, szárnyra kel, felszárnyal, felszáll, felrepül, felröppen
  • kivágódik
  • eltávozik, elmegy, kimegy, útra kel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vendégeskedik

ige
  • megszáll, lakozik (régies)
  • lakomázik, lakmározik, mulat, dúskál (választékos), tivornyázik

eleve

határozószó
  • eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kirepül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kigondol

ige
  • kitalál, kitervel, kitervez, kispekulál (bizalmas), kiagyal, kieszel, kiókumlál (bizalmas), kiötöl, kifőz, elgondol, elképzel, kisüt, költ, kifundál, kiokoskodik, forral, kimódol, eltervez, megtervez, kimesterkél, kielmél (régies), kifineszel (tájnyelvi)
  • (régies): feltalál, megalkot, kitalál

kábelez

ige
  • (régies): táviratoz, táviratozik, sürgönyöz, telegrafál (régies)

jelenség

főnév
  • esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
  • megnyilvánulás
  • különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)

hullámsáv

főnév
  • hullámhossz, frekvenciasáv

kimondhatatlan II.

főnév
  • (régies): alsó, alsónadrág, gatya, alsógatya, kisnadrág, mondhatatlan (régies)

korai

melléknév
  • kora, idő előtti, kiforratlan, meggondolatlan, elhamarkodott, elsietett, hirtelen, időszerűtlen, éretlen
  • hajnali, reggeli, jókori (régies)
  • korán érő, zsenge, primőr
  • régi, ősi, kezdeti, kezdetleges, primitív

tájékozatlan

melléknév
  • járatlan, tapasztalatlan, gyakorlatlan, avatatlan, tudatlan, elmaradott, zöldfülű, laikus, naiv

hányszor

névmás
  • hány ízben
  • milyen sokszor

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

épkézláb

melléknév
  • munkaképes, munkabíró, dologbíró, egészséges, magabíró (tájnyelvi)
  • ép, kifogástalan, jó, hasznavehető, használható, valamirevaló, életképes, értelmes
  • járható, lehetséges, keresztülvihető, kivihető, megvalósítható, reális

ház

főnév
  • épület, építmény, lakóház, lakóépület
  • lakóhely, lakhely, lak (választékos), lakás, otthon, hajlék
  • háztartás
  • nemzetség, család, uralkodóház, dinasztia
  • képviselőház, országház, ország háza, parlament, Tisztelt Ház, országgyűlés
  • (régies): szoba, lakóhelyiség
  • váz, burkolat, burok, tok, hüvely, köpeny
  • üzletház, cég
  • nézőtér

kőburkolat

főnév
  • kövezet, kőpadló, hidegburkolat, hidegpadló

kutatás

főnév
  • keresés, nyomozás, cserkészés, csapázás (tájnyelvi), keresgélés, felderítés, kifürkészés, kipuhatolás, szaglászás, szimatolás, invesztigáció (idegen), invesztigálás (szaknyelvi), vizslatás, kémlelés, szondázás, tudakozódás, kérdezősködés, kivizsgálás
  • tanulmányozás, stúdium, vizsgálat, búvárlat, adatgyűjtés, elemzés, analízis

adózik

ige
  • adót fizet, kontribuál (régies)
  • hódol (valaminek)
  • (valamiért): bűnhődik, lakol, megfizet

megvékonyodik

ige
  • megsoványodik, lesoványodik, lefogy

malmozik

ige
  • tétlenkedik, lopja a napot, lustálkodik
  • unatkozik

kirúg

ige
  • kiüt, kiver, kitaszít, kitol
  • (szaknyelvi): kipasszol, kilő
  • kidob, kitesz, kirak, kivág, kiűz, kikerget, kiutasít, elbocsát, elmozdít, áthelyez, meneszt, felmond, felment, eltávolít, kipenderít, kiteszi a szűrét, kizamekol (szleng), kiszuperál (bizalmas)
  • (valakire): pikkel (bizalmas)
  • (kirúgja magát): kisimul
  • kiáll, kiszögellik, előrenyúlik

kifelejt

ige
  • kifeled, kihagy, mellőz, elhagy, figyelmen kívül hagy, megfeledkezik (valamiről), kimegy az eszéből, nem tartja eszében, elfelejt, átugrik

kocsmáros

főnév
  • csapláros (régies), csapos, fogadós, vendéglős, bormérő (régies)

magas, magos

melléknév
  • toronymagas, óriási, nyurga, nyúlánk, égimeszelő, atlétatermetű, hosszú, colos (bizalmas), langaléta, hórihorgas, nyakigláb, létra, sudár, jegenye (szleng), szép szál, szálas (régies), száltermetű (régies), szálfa termetű (választékos), termetes, áklítom (tájnyelvi), mécsbél (tájnyelvi), tetszetes (tájnyelvi), lombrágó (szleng), zsiráfgondozó (szleng), villámhárító (szleng), toronypucoló (szleng) Sz: kinőtt az Isten markából; ülve nyalja a holdat; sokat állt az esőn; megnőtt, mint a csalán; akkora, mint a dióverő pózna; hosszú, mint a harangláb; fejével veri a mestergerendát
  • nagyfokú, nagymértékű, kimagasló
  • magasztos, emelkedett, fenséges, magasságos (régies), fölséges (régies), szárnyaló, fennkölt, magasröptű, magasrendű
  • érthetetlen, felfoghatatlan, kínai (szleng)

kiszolgálás

főnév
  • felszolgálás, eladás, árusítás, kimérés

kamaszkor

főnév
  • serdülőkor, serdülés, pubertás (szaknyelvi)
  • ifjúkor

kondenzátor

főnév
  • áramsűrítő, sűrítő

makroszkopikus

melléknév
  • (szaknyelvi): nagyméretű