kikölcsönöz szinonimái

ige
  • kölcsönvesz, kivesz, kivisz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pitymallik

ige
  • világosodik, hajnallik, hajnalodik, fölvirrad, virrad, dereng, nappallik, hasad, pirkad

kába

melléknév
  • kábult, bódult, mámoros, kótyagos, szédelgő, tántorgó, álmos, narkotizált (szaknyelvi), gagyós (tájnyelvi), bóka (tájnyelvi), zavart
  • eszméletlen, öntudatlan, ájult, alélt
  • ostoba, balga, buta, hóbortos, eszelős, füves, tébolyodott, eszefordult (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a szédült liba
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kikölcsönöz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kialakulatlan

melléknév
  • ködös, homályos, határozatlan, bizonytalan, zavaros, képlékeny, változékony, ingatag, megoldatlan, elintézetlen, elmosódott, rendezetlen, kétséges, problematikus

jelent

ige
  • közöl, hírül ad, megmond, értesít, tudat, tudomásra hoz, tudósít, informál, referál, beszámol, számot ad
  • jelez, utal (valamire), rámutat
  • képvisel, jelöl, ábrázol, jelképez, kifejez, szimbolizál, vall (valamiről), értelme van, szól
  • számít (valakinek), tesz, ér

iszonyatos

melléknév
  • iszonyú, iszonytató, borzasztó, borzalmas, dermesztő, hajmeresztő, vérfagylaló, vérfagyasztó, ijesztő, félelmetes, rémes, irtózatos, irtóztató
  • utálatos, undorító, förtelmes, visszataszító, ocsmány, undok
  • iszonyú nagy, óriási, hatalmas, rettenetes, rettentő, szörnyű

holdtölte

főnév
  • telihold, telehold

kifordul

ige
  • kidől, kizuhan, kiesik, kihull, kihemperedik (tájnyelvi), kiloccsan, kiguvad (tájnyelvi)
  • kimegy, kiperdül
  • visszájára fordul, kibillen, kizökken
  • kivetkőzik
  • felszínre kerül

kocsi

főnév
  • gépkocsi, személyautó, autó, taxi, tragacs (szleng), járgány (bizalmas)
  • (bizalmas): autóbusz, trolibusz, troli (bizalmas)
  • villamos, tuja (szleng), sárgaság (szleng), zötyögő (szleng)
  • hintó, fogat
  • szekér
  • fiáker, konflis
  • vagon

szörf

főnév
  • szélsikló, vízka

haladó

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó

hacsak

határozószó
  • amennyiben, ha, egyáltalában

elveszít, elveszt

ige
  • elhagy, elhány, elszór, elrak, elkever, elhullat, elejt, elpotyogtat, szem elől téveszt Sz: elvesztette, mint a tót a miatyánkot
  • levetkőz, elhagy, kinő
  • alulmarad, kikap, elad, vereséget szenved, elbukik, (pénzt) eljátszik
  • (régies): megöl, elpusztít, elemészt, elveszejt (régies), elsuvaszt (tájnyelvi), elsemmiz (tájnyelvi)
  • (régies): elvét, téveszt

harcképtelen

melléknév
  • fegyvertelen, erőtlen, eszköztelen, tehetetlen, legyőzött

konklúzió

főnév
  • zárótétel
  • végkövetkeztetés
  • következmény, fejlemény, kihatás, utózönge, kimenetel, okozat, konzekvencia, rezultátum (régies), fácit (régies)
  • döntés, elhatározás

közlekedik

ige
  • jár, megy, gyalogol, halad
  • (szaknyelvi): folyik, áramlik
  • (régies): összeköttetésben van, érintkezik

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

lőcsláb

főnév
  • ó-láb, karikaláb, görbe láb

kiközösít

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

kézelőgomb

főnév
  • mandzsettagomb

kitárul

ige
  • kinyílik, felnyílik, szétnyílik, kipattan, kicsapódik
  • (világ): megnyílik, feltárul
  • megmutatkozik, megnyilatkozik, napvilágra kerül, fény derül (valamire), nyilvánossá lesz, köztudomásúvá lesz

líceum

főnév
  • gimnázium, középiskola

kinyal

ige
  • kiürít, kitisztít
  • elfogyaszt
  • (kinyalja magát): kicsinosítja magát, kicsípi magát, kiöltözik

jogtiprás

főnév
  • bűntett, bűntény, bűncselekmény
  • törvénytelenség, törvénysértés, jogsértés

kivesz1

ige
  • kiemel, kiszed, kipiszkál, kipakol, kirak, kirámol
  • kilop, elcsen, eloroz
  • előhúz, kihúz, kivon, kiránt
  • kioperál, eltávolít
  • kikölcsönöz, bérbe vesz, kölcsönkér
  • kibérel, lefoglal, kiárendál (régies)
  • kitisztít, kiszed, eloszlat, kikap, eltüntet
  • kitöröl, megsemmisít
  • elvisz, átirat
  • észlel, érzékel, észrevesz, felfog, megért, kiérez, meglát, felismer, megkülönböztet, kihámoz, excipiál (szaknyelvi)
  • visszavesz, kivált
  • (járandóságot, szabadságot): felhasznál, igénybe vesz
  • kiver, kicsal, kicsikar
  • szóra bír

lopódzik, lopózik

ige
  • lopakodik, lopódzkodik, lopózkodik, oson, oldalog, óvakodik, settenkedik, somfordál, sompolyog, setteng, surran, ólálkodik, sunnyog (tájnyelvi)
  • buddog (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lappaszkodik (tájnyelvi), lippeg-lappog (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)