kifordul szinonimái

ige
  • kidől, kizuhan, kiesik, kihull, kihemperedik (tájnyelvi), kiloccsan, kiguvad (tájnyelvi)
  • kimegy, kiperdül
  • visszájára fordul, kibillen, kizökken
  • kivetkőzik
  • felszínre kerül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

torkoskodik

ige
  • nyalakodik, nyalánkoskodik, eszeget, nassol (bizalmas), kuktálkodik (tájnyelvi), pákosztoskodik (tájnyelvi), pákoszkodik (tájnyelvi), kortyoskodik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kifordul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

készültség

főnév
  • készenlét, készület
  • képzettség, felkészültség, tudás

jaguár

főnév
  • káguár (régies), onka (régies)

irányított

melléknév
  • vezetett, sugallt
  • megszabott, szabályzott

hirtelen II.

határozószó
  • rögtön, hirtelenében, gyorsan, sietősen, sietve, hamar, hamarjában, tüstént, hevenyében, ripsz-ropsz, egykettőre, egyszerre, egyszer, egyszeriben, egyszer csak
  • váratlanul, rögtönözve, elhamarkodva, meglepetésszerűen, egyik napról a másikra Sz: mint derült égből a villámcsapás; mint derült égből a lórúgás; mintha az égből esett volna; hopp hírével; hűbelebalázs módjára

kicsikar

ige
  • kizsarol, forszíroz (bizalmas), kierőszakol, kikényszerít, kiprésel, kiszed, kihúz, kivasal (szleng), kifacsar, kiszorít, kicsavar (tájnyelvi), pumpol (bizalmas), kifirtat (régies)

kiválik

ige
  • kilép, kiszakad, elszakad, távozik
  • kicsapódik, különválik, elkülönül
  • kilátszik, szembeötlik, előtűnik, szembetűnik, kiugrik, kidomborodik, kibontakozik, megmutatkozik, előrajzolódik, kivirít
  • kiemelkedik, kimagaslik, kitűnik, jeleskedik, excellál (régies)

szólásmód

főnév
  • szólás, szókapcsolat, közmondás (régies), szólásforma
  • kifejezésmód, beszédmód, beszédfordulat, lokúció (idegen), szóhasználat

hagy

ige
  • enged, nem akadályoz, hozzájárul, beleegyezik, elfogad, tűr, tolerál, tudomásul vesz
  • végrendelkezik, hagyományoz, ráhagy, örökít, testál (régies), hagyatkozik, megemlékezik
  • parancsol, rendel, meghagy, utasít
  • (valamiből): félretesz, tartalékol
  • (valakire): rábíz, átenged

gyökér

főnév
  • gyökérzet
  • szótő, tő, gyök(szaknyelvi)
  • kiindulás, kezdet, eredet, származás, forrás, alap
  • gyökérpetrezselyem, petrezselyem, petrezselyemgyökér, fehérrépa, fehérgyökér

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

hamvad

ige
  • elég, parázslik
  • porlad, elmállik, hamuhodik (régies), hamvadozik (tájnyelvi)
  • (régies): hervad, pusztul

kocsma

főnév
  • csapszék, italmérés, söntés, italbolt, ivó, csárda, vendéglő, fogadó, talponálló, borozó, kricsmi (szleng), krimó (szleng), lebuj (szleng), csehó (szleng), késdobáló (szleng), köpködő (szleng)

következetes

melléknév
  • konzekvens, elvhű, határozott, logikus, kitartó, céltudatos, ésszerű, állhatatos

megnyugtatás

főnév
  • elcsendesítés, lecsillapítás, megbékítés, elcsitítás, vigasztalás, enyhítés

lexikon

főnév
  • ismerettár, tudománytár, enciklopédia
  • (régies): szótár
  • (szaknyelvi): szókincs

kifutó

főnév
  • gurulópálya, leszállópálya
  • küldönc, boy (idegen), kihordó, kézbesítő, hivatalsegéd

kérvény

főnév
  • folyamodvány, kérés, kérelem, igénylés, beadvány, instancia (idegen), petíció, kereset, libellus (idegen), fölterjesztés, felirat

kíséret

főnév
  • testőrség, őrizet, fedezet, eszkort (idegen)
  • csapat, udvar, környezet, személyzet, slepp (bizalmas), staffázs (régies), stáb, retyerutya (tájnyelvi)
  • dallam, melódia, aláfestés, zenei aláfestés

letagad

ige
  • lehazudik, eltagad, elmismásol (bizalmas), elmisol (tájnyelvi) Sz: lehazudja a csillagokat is az égről

kikölcsönöz

ige
  • kölcsönvesz, kivesz, kivisz

jégtábla

főnév
  • jégtükör, táblajég

kiszűrődik

ige
  • kiszivárog, kijut, kiszüremlik, kiáramlik

lever

ige
  • leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
  • lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
  • legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
  • (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
  • lebeszél
  • (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
  • (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
  • (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
  • (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír