szörf szinonimái

főnév
  • szélsikló, vízka

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hírmagyarázó

főnév
  • kommentátor, elemző, szakértő

étvágytalanság

főnév
  • ételundor, anorexia (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szörf szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szikra

főnév
  • sziporka
  • (tájnyelvi): parázs
  • (jelzőként): szikrányi, parányi, pici, pirinyó, piciny, morzsa, morzsányi, csipet, csipetnyi

söröskancsó

főnév
  • söröskorsó, söröskrigli (bizalmas), krigli (bizalmas), korsó (bizalmas), kori (bizalmas)
  • (bizalmas): sörivó, söröshordó (tréfás)

sík II.

főnév
  • síkság, róna, alföld, lapály
  • (régies): küzdőtér, csatatér
  • (vminek a síkján): szempontjából, nézőpontjából, szemszögéből

reggeli

főnév
  • früstök (régies), fölöstököm (régies), kicsiebéd (tájnyelvi), reggeliebéd (tájnyelvi)

szólásmód

főnév
  • szólás, szókapcsolat, közmondás (régies), szólásforma
  • kifejezésmód, beszédmód, beszédfordulat, lokúció (idegen), szóhasználat

tátika

főnév
  • oroszlánszáj, tátincs, gyújtoványfű

petefészek

főnév
  • ovárium (szaknyelvi)

patyolat II.

főnév
  • gyolcs, lenvászon
  • batiszt
  • mosoda, tisztító

megsemmisít

ige
  • eltüntet, romba dönt, eltöröl a föld színéről, ledönt, elpusztít, tönkretesz
  • eléget, eltüzel, elhamvaszt
  • szétzúz, tönkrever, összezúz, likvidál, annullál
  • ártalmatlanná tesz, hatástalanít, semlegesít
  • (szaknyelvi): hatályon kívül helyez, hatálytalanít, érvénytelenít, érvénytelenné nyilvánít, semminek nyilvánít, sztorníroz, visszavon, keresztülhúz
  • felgöngyölít, felszámol, felőröl, felmorzsol, szétver, legyőz, kiirt, megszüntet
  • elemészt, felemészt
  • összetör, lesújt, megbénít
  • megdönt, eltapos, eltipor
  • szertefoszlat, szétfoszlat

poloska

főnév
  • polos (bizalmas), féreg, bodobács, csimasz (tájnyelvi), bence (régies)
  • (szleng): lehallgatókészülék

tekervényes

melléknév
  • kacskaringós, tekergős, cikornyás, kanyargós, girbegurba, girbegörbe (bizalmas), csavargós, csavarforma, tekergő, kígyózó, szerpentines, bodor (tájnyelvi), csinkirgós-csankargós (tájnyelvi)
  • csavaros, furfangos, ravasz, rafinált, körmönfont
  • körülményes, bonyolult, komplikált, összetett, szövevényes, bonyolított, összekuszált, zavaros, nyakatekert, kacifántos, kibogozhatatlan, zagyva

topográfia

főnév
  • helyrajz, helyszínrajz (szaknyelvi), földleírás (régies)

hites I.

melléknév
  • esküdt, felesküdött, felesketett, törvényes, hivatalos
  • (régies): megbízható, hű, valódi, igazi, igaz, igazándi (tájnyelvi), eredeti

záros

melléknév
  • meghatározott, megszabott, kijelölt, körülhatárolt
  • (régies): zárható

vállalat

főnév
  • üzem, gyár, cég, firma (régies), társaság, vállalkozás

szőrösszívű

melléknév
  • rideg, érzéketlen, részvétlen, kőszívű, keményszívű, lelketlen, kegyetlen, könyörtelen
  • zsugori, fösvény, fukar, kapzsi, garasos, szűkmarkú, filléreskedő, krajcároskodó, smucig (bizalmas), sóher (bizalmas)

szétterjed

ige
  • elterjed, szétárad, széjjelárad, elárad, szétterül, széjjelterül, szétfut, széjjelfut
  • elharapódzik, elharapózik

tanítóképző

főnév
  • képző, képezde (régies), preparandia (régies)

vagdal

ige
  • aprít, darabol, vagdos, szeletel, eldiribel (tájnyelvi), szecskáz (tájnyelvi), trancsíroz, metél, ródal (régies), szabdal, irdal (tájnyelvi), nyiszál, hasogat
  • csipkéz, recéz, cakkoz, rovátkol
  • farag, vés, metsz, ró, bárdol (régies)
  • levág, öl, kaszabol, irt, mészárol, kardélre hány
  • csapkod, ütöget
  • sérteget, bántalmaz, bánt

szűkül

ige
  • kisebbedik, keskenyedik, fogy
  • (régies): szűkölködik, nyomorog

stigma

főnév
  • bélyeg, embléma, ismertetőjel, ismertetőjegy, jegy, billog (tájnyelvi)
  • szégyenbélyeg, szégyenfolt, bűnbélyeg, szenny, szeplő, makula (régies)

tárgysorozat

főnév
  • napirend, ügyrend, munkarend

valamirevaló

melléknév
  • tisztességes, rendes
  • épkézláb, használható, megfelelő, alkalmas