lopódzik, lopózik szinonimái

ige
  • lopakodik, lopódzkodik, lopózkodik, oson, oldalog, óvakodik, settenkedik, somfordál, sompolyog, setteng, surran, ólálkodik, sunnyog (tájnyelvi)
  • buddog (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lappaszkodik (tájnyelvi), lippeg-lappog (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bútorhuzat

főnév
  • bútorszövet, üléshuzat, bútorkárpit, kárpit

összeszorít

ige
  • összezsúfol, beprésel, összeprésel, összenyom, összegúzsol (tájnyelvi), összesajtol
  • meghúz
  • (szájat): összeharap, összecsuk, összezár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lopódzik, lopózik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leolt

ige
  • kikapcsol, lekapcsol, lelő (szleng)
  • (tájnyelvi): beolt (tejet, meszet)

kőszívű

melléknév
  • rideg, szívtelen, kemény, keményszívű, szőrösszívű, gonosz, érzéketlen, engesztelhetetlen, hajlíthatatlan, kérlelhetetlen, irgalmatlan, kegyetlen, könyörtelen

kosárlabda

főnév
  • kosárlabdajáték, kosarazás (bizalmas), kosár (bizalmas), kosárlabdázás

kikeres

ige
  • megkeres, kiválaszt, kiválogat, kijelöl, különválaszt, kiböngész (bizalmas), kibolház (tájnyelvi), kifürkész (régies), kikutat, kimolyoz (régies), kikurkász (tájnyelvi), kikoboz (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (pénzt) megkeres, előteremt

lever

ige
  • leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
  • lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
  • legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
  • (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
  • lebeszél
  • (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
  • (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
  • (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
  • (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír

megcáfol

ige
  • meghazudtol, ellentmond, megkontráz, letorkol, dementál (régies), megdönt, rácáfol, dezavuál (idegen), elvet, elutasít, elhárít, halomra dönt, visszautasít, visszavet, porrá zúz

valamirevaló

melléknév
  • tisztességes, rendes
  • épkézláb, használható, megfelelő, alkalmas

káprázatos

melléknév
  • hihetetlen, csodálatos, csodás, bámulatos, elragadó, fantasztikus, kitűnő, remek, pompás, ragyogó, briliáns, tüneményes, varázslatos
  • tündöklő, csillogó, színpompás, vakító, kápráztató
  • szemfényvesztő

kacér

melléknév
  • kihívó, ingerlő, merész, magakellető, begyeskedő, ledér, könnyűvérű, flörtölő, huncut, hamis, csintalan, pajzán, tetszelgő, csábító, csalfa, csalingós (tájnyelvi) Sz: hamis a mája

galuska

főnév
  • nokedli, csusza, nyögvenyelő (tájnyelvi), dödölle (tájnyelvi), haluska (tájnyelvi), csiszke (tájnyelvi), lélekkötő (tájnyelvi), nyukli (régies), vízenballagó (régies), gombocka (régies)

kellet

ige
  • (kelleti magát): kacérkodik, mórikálja magát, riszálja magát, tetszeskedik (régies), kellemezteti magát (tájnyelvi)
  • kéreti magát
  • (árut) kínál

megfenyeget

ige
  • fenyegetődzik, ráijeszt, ráförmed, rámordul, ráröffen (tájnyelvi), ráripakodik, ráordít, rákiabál, rárivall (választékos), rátámad

megszorít

ige
  • szorossá tesz, meghúz, megfeszít
  • megfog, megmarkol, megragad
  • beszorít, bekényszerít, szorongat
  • csökkent, korlátoz, szigorít, gátol, megszab, megnyirbál, szűkít, redukál, megnyes, szűkebbre szab, limitál, kontrahál (régies)

betegágy

főnév
  • kórágy (régies)

önvád

főnév
  • lelkiismeret-furdalás, lelkifurdalás, önmarcangolás, önkínzás, megbánás, töredelem (régies)

naptár

főnév
  • kalendárium
  • notesz, határidőnapló, zsebnaptár
  • időszámítás

lovagias

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)

lemarad

ige
  • elmarad, visszamarad, hátramarad, leszakad, lecsúszik Sz: mindig hátul van, mint a tehén farka; hátul jár, mint az ámen
  • (valamiről): elmulaszt, elszalaszt, lekésik

másodmagával

határozószó
  • kettesben, kettecskén
  • négyszemközt
  • (bizalmas): terhesen, viselősen

nagyítás

főnév
  • túlzás, nagyzás, túljátszás
  • felértékelés
  • fokozás, túlbecslés
  • nagyobbítás, kitágítás, terjesztés
  • növelés, gyarapítás, emelés, fokozás, nyújtás

magas

főnév
  • (a magasban): fenn, az égen

közbeszól

ige
  • közbevet, bekapcsolódik a beszélgetésbe, belebeszél, közbevág, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, közbekotyog (bizalmas), belepofázik (durva), beledumál (szleng), belevakerál (szleng), belevartyog (szleng)
  • beleavatkozik, közbelép, közbejön

megalapozatlan

melléknév
  • alaptalan, ok nélküli, légből kapott, jogtalan, jogosulatlan, megokolatlan, indokolatlan, levegőben lógó

naplemente

főnév
  • napnyugta, napnyugat (választékos), napszállta, napszállat (régies), napáldozat (régies), napszentület (tájnyelvi), naphajlat (tájnyelvi), alkony, alkonyat, alkonypír, esthajnal (régies), szürkület, esthomály