kitartás szinonimái

főnév
  • helytállás, türelem, céltudatosság, következetesség, szívósság, szilárdság, állhatatosság, rendíthetetlenség, elszántság, merészség, makacsság, konokság, eltökéltség, perszeverancia (idegen), perszisztencia (idegen)
  • állandóság, megmaradás, folytonosság, állóképesség
  • hűség, ragaszkodás, engedelmesség, lojalitás, elvhűség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összesen

határozószó
  • összevéve (tájnyelvi), egybevéve, összegezve, összeadva, összességében, mindenestül, együttvéve, együttesen, caklipakli (bizalmas), cakompakk (bizalmas), összevissza (bizalmas)

felesküszik, föleskü

ige
  • (valamire): esküt tesz, megesküszik, elkötelezi magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitartás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kimagyarázkodik

ige
  • magyarázkodik, bizonygat, kimosakszik, tisztázza magát, mentegetőzik, mentegetődzik, védekezik

kapar

ige
  • horzsol, karcol, kapargál, kapirgál, karmol, karistol, barizsol (tájnyelvi), kápsál (tájnyelvi), karamzsál (tájnyelvi), körmöcsél (tájnyelvi)
  • váj, metsz, vakar, kikapar, ás
  • firkál, firkant, (csúnyán) ír
  • összegyűjt, kuporgat, kotor (tájnyelvi)
  • (régies): felvág, felszaggat

jön

ige
  • közeledik, közeleg, tart (valamerre)
  • érkezik
  • folyik, szökik, tolul
  • tart (valakivel), kísér, követ
  • származik, ered, fakad, kerül
  • terjed, nyúlik, vezet
  • bekövetkezik, történik, megtörténik, megesik, előáll, adódik
  • keletkezik, támad, küszöbön áll
  • soros, következik, sorra kerül
  • (valamihez): járul, csatlakozik, kapcsolódik
  • kerül (valamennyibe), kóstál (bizalmas)
  • (valakinek): adós, tartozik, sáros (valakinek) (szleng), lóg (valakinek) (szleng)

identitás

főnév
  • azonosság, megegyezés, egyezés
  • önazonosság, öntudat

kisemmiz

ige
  • megfoszt, kiforgat, kitúr, kiszorít, elüt (valamitől), kifoszt, megkopaszt, kinulláz (bizalmas), kifírundcvancigol (bizalmas), kitud (tájnyelvi), kiciberéz (tájnyelvi), kifigliz (tájnyelvi), kipergel (tájnyelvi) Sz: cigánysorra vet

költő

főnév
  • versíró, versszerző, szerző, lírikus
  • verselő, versfaragó, rímfaragó, rímkovács, verskovács, poéta, vátesz (választékos), nyelvművész (választékos), fűzfapoéta (pejoratív), verstakács (régies), dalnok, lantos, énekmondó, bárd (régies), trubadúr (régies), igric (régies), regös (régies), hadipacsirta (régies)

tanító I.

melléknév
  • oktató, okító
  • nevelő
  • didaktikus, útmutató, vezető, tanulságos, példázatos
  • idomító, kiképző

határozatlanság

főnév
  • tétovaság, tétovázás, bizonytalanság, bizonytalankodás, tanácstalanság, ingadozás, habozás, döntésképtelenség, vacillálás (régies), vacilláció (régies), hezitálás, tehetetlenség

hanyadik, hányadik

névmás
  • mennyiedik?, melyik?
  • milyen sokadik?

értekezlet

főnév
  • tanácskozás, megbeszélés, tárgyalás, eszmecsere, konferencia, ankét, találkozó, ülés, értekezés (tájnyelvi), szeánsz (bizalmas), konzílium

helyreáll

ige
  • visszaáll, helyrezökken, normalizálódik, megjavul
  • újraindul

kőszál

főnév
  • szikla, szirt, kőszirt

lakozik

ige
  • lakik, székel, tanyázik, tartózkodik, időzik, él
  • marad
  • rejlik, megbújik
  • (régies): vendégeskedik

akárhol

határozószó
  • bárhol, ahol csak, akármerre, bármerre, mindenütt

menedzser

főnév
  • ügyvezető, vezető, igazgató, direktor
  • főnök, diri (bizalmas), góré (szleng)
  • üzletember

mászik

ige
  • kúszik, csúszik, araszol
  • fölmászik, felkapaszkodik, hág, felkúszik, kecmereg (tájnyelvi), mászkodik (tájnyelvi)
  • kapaszkodik, húzódzkodik
  • cammog, vánszorog, vonszolja magát
  • (idő): múlik, ólomlábakon jár

kitér

ige
  • utat enged, elkerül, kikerül, megkerül, letér, félreáll, irányt változtat, kerülő utat tesz
  • kihúzza magát (valami alól)
  • megfutamodik, elmenekül, félrehajlik, elugrik, elhajol, kisiklik, meghátrál
  • eltér, elágazik (út), megtörik, elhajlik (sugár), elterelődik
  • kileng, kilendül, kibillen
  • (valamire): megemlít, részletez
  • kertel, mellébeszél, taktikázik, hímez-hámoz, csűr-csavar, köntörfalaz
  • kilép, áttér

kikötőmunkás

főnév
  • rakodómunkás, dokkmunkás

konzulátus

főnév
  • külképviselet

marcangol

ige
  • mar, tép, szaggat, melleszt (tájnyelvi), martat (tájnyelvi)
  • (választékos): mar, mardos, furdal, kínoz, emészt, gyötör, esz, rág, tépdes

kivillan

ige
  • előtűnik, kilátszik, kibukkan
  • (nap) kisüt, kiriggyen (tájnyelvi)

karmol

ige
  • váj, karcol, kurcol (régies), körcöl (tájnyelvi), horzsol, csikar (tájnyelvi), csipar (tájnyelvi), kapar, kápsál (tájnyelvi), karamzsál (tájnyelvi), körmöz (tájnyelvi)
  • ír, firkál, firkant, körmöl

korrektúra

főnév
  • javítás, helyesbítés, korrigálás, korrektúrázás
  • (szaknyelvi): kefelenyomat (szaknyelvi), levonat, kefe (bizalmas)

másodízben

határozószó
  • másodszor, másodjára (tájnyelvi)