hangerősítő szinonimái

főnév
  • megafon, hangszóró, hangtölcsér, hangosbemondó, hangosanbeszélő, hangosbeszélő
  • hangfal, erősítő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elégtelen I.

melléknév
  • hiányos, kevés, pontatlan, inadekvát (idegen), inszufficiens (idegen), szűkös, szegényes, ínséges, nyomorúságos, gyenge, gyér, ritka, gyatra, hitvány, silány, hatástalan, eredménytelen, tökéletlen

kórus

főnév
  • énekkar, kar, énekegyüttes, dalárda, dalkör (régies)
  • kórusmű
  • karzat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangerősítő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

habzóbor

főnév
  • pezsgő

főbérlő

főnév
  • háziúr (régies), bérbeadó, szállásadó, háztulajdonos, gazda (tájnyelvi)
  • házibácsi (bizalmas)
  • házinéni (bizalmas)

fogaskerekű

főnév
  • fogaskerekű villamos, fogaskerekű vasút, hegyi vasút, fogas

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

halálos

melléknév
  • végzetes, pusztító, gyilkos, gyógyíthatatlan, menthetetlen, mérgező, mortális (szaknyelvi), letális (szaknyelvi)
  • (bűn): főbenjáró, megbocsáthatatlan
  • (ellenség): engesztelhetetlen, kibékíthetetlen, gyűlölködő, esküdt
  • (szerelem): hatalmas

hézagpótló

melléknév
  • hiánypótló, nélkülözhetetlen, szükséges, fontos

pitiáner

melléknév
  • (szleng): jelentéktelen, lényegtelen, apró, mellékes, másodrangú, elhanyagolható, apró-cseprő, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), bagatell
  • értéktelen, jellegtelen, szürke
  • jelentős, fontos, értékes
  • kicsinyes, kisszerű

emel

ige
  • feltart, magasra tart, emelint (tájnyelvi), emelít (tájnyelvi)
  • növel, srófol, fokoz, nagyobbít, öregbít, gyarapít, szaporít, (fizetést) jobbít (tájnyelvi)
  • épít, rak, létesít, magasbít (régies), (emlékművet) állít

eltérő

melléknév
  • elhajló, széthajló, széttartó, divergens (szaknyelvi)
  • különböző, elütő, differens (szaknyelvi), más, másféle, másfajta, heterogén, másforma, másmilyen, diszkordáns (választékos)

boroshordó

főnév
  • átalag (régies)
  • borissza, boriszák (régies)

ernyed

ige
  • fárad, lankad, gyengül, pilled, tikkad
  • csökken, lohad, alábbhagy, csappan, lanyhul
  • (tájnyelvi): kopik, foszlik, mállik

hiteles

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

igazságtalan

melléknév
  • jogtalan, törvénytelen, méltánytalan, alaptalan (vád), elfogult, részrehajló, pártos (régies), törvénysértő, jogtipró, jogellenes, előítéletes, egyoldalú, tendenciózus (idegen), igaztalan
  • kivételező

kitalál

ige
  • kiderít, kinyomoz, kifürkész, rájön, kikövetkeztet, megfejt, rájön a nyitjára, megsejt, kiszimatol, megszagol, eltrafál (tájnyelvi), kiszamuklál (tájnyelvi)
  • kieszel, kigondol, kitervel, kiagyal, kiötöl, kisüt, kifőz, elképzel, mesterkedik, kimesterkél, ravaszkodik, manipulál, kispekulál (bizalmas), kifundál, kiókumlál (bizalmas), kimódol, kilel (tájnyelvi), kieszkontál (tájnyelvi)
  • kijut
  • lódít, hazudik, füllent, kohol, költ
  • (bizalmas): feltalál, megalkot, felfedez

kazal

főnév
  • rakás
  • halom, csomó
  • asztag, boglya, petrence

hangol

ige
  • egyeztet, beállít, hozzáigazít, koordinál

gyümölcsös I.

főnév
  • kert, gyümölcskert, bongor (tájnyelvi), telek, csemegés (tájnyelvi)

háziipar

főnév
  • bérmunka, bedolgozói ipar

karikaláb

főnév
  • ó-láb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb

harmadfű

melléknév
  • (csikó, borjú): hároméves

fránya I.

melléknév
  • (bizalmas): ármányos, huncut, furfangos, furmányos
  • bosszantó, idegesítő
  • furcsa, különös

helyreáll

ige
  • visszaáll, helyrezökken, normalizálódik, megjavul
  • újraindul

katonaság

főnév
  • hadsereg, sereg (bizalmas), had, hadnép (régies), haderő, hadirend (régies), honvédség, harchatalom (régies)
  • legénység
  • katonaélet, katonáskodás
  • katonai szolgálat