hitel szinonimái

főnév
  • szavahihetőség
  • tekintély, hírnév, becsület
  • kölcsön, kredit (idegen), kontó (régies)
  • hitelezés
  • hitelesség, valódiság, érvényesség
  • valószínűség, valószerűség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

amputál

ige
  • csonkol (szaknyelvi), levág, leoperál, (végtagot) eltávolít

nagyanya

főnév
  • nagymama, nagymami (bizalmas), nagyi (bizalmas), nagyika (bizalmas), mami (bizalmas), mamóka (bizalmas) mamika (bizalmas), nagyanyó, öreganya, nyanya (tájnyelvi), mamó (tájnyelvi), nagyinkó (tájnyelvi), mányi (tájnyelvi), szüle (régies), szülike (tájnyelvi), bábi (tájnyelvi), banyó (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), másikanya (tájnyelvi), (anya anyja) peszeanya (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hitel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háztömb

főnév
  • épülettömb, lakótömb, házcsoport, blokk

gunnyaszt

ige
  • gubbaszt, darvadozik (tájnyelvi), kornyadozik, kókad, gubbad (tájnyelvi)
  • meghúzódik, meglapul
  • bóbiskol, szundikál, szendereg

gigászi

melléknév
  • óriási, hatalmas, nagy

fésül

ige
  • gereblyéz (tréfás), frizíroz (régies), garabicál (tájnyelvi)
  • (szálas anyagot): gerebenez, gyarat (tájnyelvi), hihel (tájnyelvi), kártol
  • átnéz, javít, csiszol

hiány

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

igényes

melléknév
  • alapos, nagyigényű, akkurátus (bizalmas, pejoratív)
  • finnyás, válogatós, akadékoskodó, kicsinyes, kicsinyeskedő, hiperkritikus (pejoratív)
  • kényes, érzékeny, odafigyelést igénylő
  • drága, különleges, értékes, becses
  • kifinomult, csiszolt, pallérozott, színvonalas, választékos

rászabadít

ige
  • ráereszt, rábocsát, nekiereszt, ráenged
  • nyakára küld, nyakába zúdít, rához

fáradt

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

exhumál

ige
  • kihantol, kiás, kiemel, kiföldel

csapzott

melléknév
  • kusza, zilált, viharvert, összekuszált, összekuszálódott, borzas, kócos, fésületlen, gubancos, bozontos, boglyas, boncos (tájnyelvi), csapétes (tájnyelvi), csomós, összecsomósodott

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

inas II.

főnév
  • inasgyerek, inasfiú, tanuló, újonc, növendék, gyakornok, tanonc, legény (régies)
  • komornyik, szolga, hajdú, lakáj, kifutó, boy (idegen)
  • apród (régies), őrálló (régies), úr után járó (régies)

jóakaró I.

melléknév
  • jóakaratú, jóindulatú, jó szándékú, szíves, kegyes (régies), baráti, benevolens (régies), irgalmas, kegyelmes

körültekintés

főnév
  • körbenézés, szemle
  • megfontolás, megfontoltság, mérlegelés, óvatosság, éberség, meggondoltság, gondosság, előrelátás, alaposság, elővigyázat, elővigyázatosság, tapintatosság, diszkréció (idegen), udvariasság, diplomácia, figyelmesség, odafigyelés

kigördül

ige
  • kigurul, kimozdul
  • (könny): kicseppen, lecseppen

hitetlenkedik

ige
  • kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, gyanakodik, él a gyanúperrel, tamáskodik, nem hisz a szemének

házasít

ige
  • megházasít, összead, esket
  • nősít
  • kiházasít, férjhez ad

húz

ige
  • von, vontat
  • vonszol, ráncigál, rángat
  • harangoz, kongat (tájnyelvi)
  • vonz
  • vonzódik, hajlik
  • felvesz, magára vesz
  • eltávolít, kiránt, kihúz
  • kihagy, töröl
  • kifeszít, feszít, kinyújt
  • billent, dönt
  • (falat): épít, készít, emel
  • (szleng): bosszant, ingerel, ugrat, heccel, frocliz (bizalmas), csipked (szleng)
  • nyújt, halogat, elodáz
  • játszik, hegedül
  • iszik, szív, hörpöl, kortyint
  • üt, ráüt, ráver, ráhúz, sóz
  • vonul, húzódik
  • (szleng): szalad, rohan, iszkol, lelép (bizalmas), olajra lép (szleng), oson, tép (szleng), tűz (szleng)
  • (tájnyelvi): hasonlít, hajaz rá (tájnyelvi), ráüt
  • (hasznot): kap, élvez

kiegyenlítés

főnév
  • kompenzáció, kárpótlás, rendezés, szaldó (szaknyelvi), visszafizetés, rekompenzálás (idegen), fizetés, kifizetés, törlesztés, lerovás
  • jóvátétel, viszonzás

holtverseny

főnév
  • döntetlen, remi

gyarmatosítás

főnév
  • kolonizáció (idegen), kolonizálás (idegen), (gyarmati) megszállás, meghódítás

identitás

főnév
  • azonosság, megegyezés, egyezés
  • önazonosság, öntudat

kifordul

ige
  • kidől, kizuhan, kiesik, kihull, kihemperedik (tájnyelvi), kiloccsan, kiguvad (tájnyelvi)
  • kimegy, kiperdül
  • visszájára fordul, kibillen, kizökken
  • kivetkőzik
  • felszínre kerül