kiderül szinonimái

ige
  • kitisztul, felderül, megjavul, kifényesedik, felragyog, felfeslik (tájnyelvi), kividul (tájnyelvi)
  • megvidámul
  • előtűnik, kitűnik, kiviláglik, nyilvánvalóvá lesz, nyilvánvalóvá válik, beigazolódik, kitudódik, napfényre kerül, napfényre jut, napfényre jön, fény derül (valamire), világosság derül (valamire), tisztázódik, kisül, feltárul, megoldódik, kipattan, megmutatkozik, meglátszik
  • elválik, eldől

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

díszes

melléknév
  • feldíszített, ékes, cifra, cikornyás, dali (régies), cafrangos, sallangos, dekoratív, pompás, pazar, műves, hímes (tájnyelvi), címeres (tájnyelvi), lafrancos (tájnyelvi), hacacárés (tájnyelvi) Sz: cifra, mint a rác oltár
  • díszbe öltözött, ünnepélyes, fényes, parádés
  • tekintélyes, rangos
  • (gúnyosan): semmirekellő, hitvány

szörnyeteg

főnév
  • szörny, rém, monstrum, ijesztet (tájnyelvi), szörnyeg (tájnyelvi)
  • vadállat, fenevad, bestia, barbár, barom (durva)
  • hárpia
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiderül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresztanya

főnév
  • komaasszony, kereszt (bizalmas), keresztmama, keresztke (bizalmas), tatámasszony (tájnyelvi)

istenhozzád

főnév
  • búcsú, elbúcsúzás, elköszönés, búcsúszó, agyő (bizalmas)

ingat

ige
  • lenget, lóbál, mozgat, csóvál, hintáztat, riszál, himbál (tájnyelvi), inogtat (tájnyelvi)

hiány

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

kézelőgomb

főnév
  • mandzsettagomb

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

szipirtyó

főnév
  • vénasszony, banya, boszorkány, csoroszlya, satrafa, satrantyú (tájnyelvi), vén szatyor, szipa (tájnyelvi)

gyűlöl

ige
  • utál, nem szenvedhet, ki nem állhat, irtózik, iszonyodik, undorodik, borzad, ellenszenvet érez (valaki iránt), megvet

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

elromlik

ige
  • tönkremegy, elhasználódik, meghibásodik, leáll, befullad, felmondja a szolgálatot, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), lerobban (szleng), kikészül (bizalmas), bemondja az unalmast (szleng), bekrachol (bizalmas), lerohad (szleng), kipurcan (szleng), beszarik (durva), kifingik (szleng), fuccsba megy (bizalmas), gajra megy (szleng), gajdeszra megy (szleng), tropára megy (szleng)
  • megromlik, megrothad, megbüdösödik, megavasodik, megposhad, megpenészedik, megbuggyan, elbecsekedik (tájnyelvi)

halálos

melléknév
  • végzetes, pusztító, gyilkos, gyógyíthatatlan, menthetetlen, mérgező, mortális (szaknyelvi), letális (szaknyelvi)
  • (bűn): főbenjáró, megbocsáthatatlan
  • (ellenség): engesztelhetetlen, kibékíthetetlen, gyűlölködő, esküdt
  • (szerelem): hatalmas

kivégzés

főnév
  • halálbüntetés, likvidálás, likvidáció

környékbeli

melléknév
  • közeli, közellevő, környező, kerületi, telepi
  • szomszéd, szomszédos

megközelíthetetlen

melléknév
  • hozzáférhetetlen, elérhetetlen, megszerezhetetlen, távoli
  • megkörnyékezhetetlen, megvesztegethetetlen, lefizethetetlen, megvásárolhatatlan, becsületes
  • rideg, barátságtalan, zárkózott, emberkerülő, hideg

leszűr

ige
  • lecsapol, megszűr, átszűr
  • kikövetkeztet, következtetést levon, kihámoz

kidülled

ige
  • kiguvad, kimered, kiül (tájnyelvi), kidióz, kicsülled (tájnyelvi), dagad
  • kidomborodik

kéreg

főnév
  • külszín, borítás, burkolat, bevonat, burok, héj, védőburok, haj (tájnyelvi), felszín, huzat, hántolék (tájnyelvi), hám, takaró, hártya, cortex (idegen)

kinyújt

ige
  • kiad, kitesz, kihelyez, kirak, kitol, kinyom, kilök, kidug, (nyelvet) kiölt, (mellkast) kifeszít, (testet) kinyújtóztat, (kart) kitár
  • kiegyenesít, meghúz, feszít, húz, feszesre húz
  • kiszélesít, kibővít, megnövel, kitágít, megnagyobbít, kisodor (tésztát), hengerel, ellapít (régies), laposít (tájnyelvi), (tésztát) elsikál (tájnyelvi), (pulóvert) kitágít
  • (időtartamot): meghosszabbít, prolongál

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

kigombol

ige
  • kikapcsol, szétnyit, szétkapcsol, kinyit, kibont
  • (tájnyelvi): elver, megver

izraelita

melléknév, főnév
  • zsidó, héber, mozaista, mozaita, Mózes-vallású, rabbinikus (szaknyelvi)
  • izraeli

kisemmiz

ige
  • megfoszt, kiforgat, kitúr, kiszorít, elüt (valamitől), kifoszt, megkopaszt, kinulláz (bizalmas), kifírundcvancigol (bizalmas), kitud (tájnyelvi), kiciberéz (tájnyelvi), kifigliz (tájnyelvi), kipergel (tájnyelvi) Sz: cigánysorra vet

leszámítol

ige
  • (a kamat levonásával) kifizet, diszkontál, diszkomptál, ellenró (régies)