kicsírázik szinonimái

ige
  • csírát hajt, kibújik, kifejlik, kihajt, kifakad, kinő, kikel, kisarjadzik, kicikázik (tájnyelvi), kipattog (tájnyelvi), rügyezik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

másodrangú

melléknév
  • másodrendű, másodosztályú, mellékes, lényegtelen, másodlagos, alárendelt
  • közepes, középszerű

dobog

ige
  • dobol, döng, dübög (tájnyelvi), dübörög, kopog, duhog (tájnyelvi)
  • (szív): üt, ver, lüktet, pulzál (szaknyelvi), dobol, kalapál, zakatol, kalimpál, kalamol (tájnyelvi), ugrál, zötyög, lötyög (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kicsírázik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kereskedelem

főnév
  • kereskedés, kereskedőség
  • áruforgalom, árucsere, csereüzlet, üzlet, ügylet, csereforgalom, adásvétel, üzletelés (bizalmas), biznisz (idegen)

ismételt

melléknév
  • többszöri, sokszori, gyakori, sokszoros, elkoptatott, agyoncsépelt, újbóli, újabb

influenza

főnév
  • náthaláz, nátha, meghűlés, grippe (idegen)

heveskedik

ige
  • indulatoskodik, szenvedélyeskedik, felháborodik, hirtelenkedik, fellobban, haragra lobban, felfortyan (választékos), elragadtatja magát, dühbe gurul, dühöng, tüzeskedik

kezdeti

melléknév
  • első, primer (szaknyelvi), bevezető, előkészítő, kezdő, kezdődő, kialakuló, keletkező, iniciális (idegen)
  • korai, hajdani, régi, eredeti
  • ősrégi, őseredeti, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi)

kiszemel

ige
  • kiválogat, különválaszt, osztályoz, fajtáz (régies), átrostál
  • kiválaszt, kinéz, szemügyre vesz, szemet vet rá, kiszúr, szaszerol (szleng), kibazsal (tájnyelvi), kipécéz (bizalmas)

színtelen

melléknév
  • vízszínű, víztiszta (szaknyelvi), fakó, színehagyott, seszínű, savószínű (tájnyelvi)
  • sápadt, halottsápadt, holtsápadt, fakó, vértelen, halvány, kísértethalvány, hideglelős színű (tájnyelvi)
  • jellegtelen, szürke, egysíkú, egyhangú, lapos, érdektelen, se sava, se borsa, se íze, se bűze, fád, unalmas, élettelen, sótlan, szellemtelen

gyűjtőív

főnév
  • körív, kollekta (régies)

gyászkocsi

főnév
  • halottaskocsi

elrémül

ige
  • megijed, elborzad, elszörnyed, elképed, elijed, elretten, megrendül

haladás

főnév
  • folyás, menés, mozdulás, előrejutás, előremenés, előrenyomulás
  • fejlődés, tökéletesedés, előmenetel, előlépés, megújhodás (választékos), kifejlés, fellendülés, progresszió

kíváncsiskodik

ige
  • érdeklődik, kérdezősködik, tudakozódik, informálódik, búvárkodik, fürkészik, kutakodik, vizsgálódik, kikérdez, kifaggat, vallat, szaglász, nyomoz, firtat, vizsgáztat, leskelődik, beleüti az orrát

körít

ige
  • kerít, körbevesz, körülvesz, övez
  • garníroz (bizalmas)

megkönnyebbül

ige
  • felszabadul, fellélegzik, megkönnyül, megkönnyebbedik, megnyugszik, lecsillapodik, megelégszik, megbékül Sz: malomkő esett le a nyakáról; nagy kő esik le a szívéről

leszerel

ige
  • levesz, leemel, leakaszt, szétszed, szétválaszt
  • elbocsát, hazaküld, obsitol (régies), elenged, elküld, kiszuperál (bizalmas)
  • lefegyverez, demilitarizál, demobilizál, pacifikál (idegen)
  • (valakit): megfékez, megakadályoz, feltartóztat, kivéd, elhárít, visszaver, hatástalanít, útját állja, meghiúsít, megállít, leráz (szleng), lekoptat (szleng)

kiderül

ige
  • kitisztul, felderül, megjavul, kifényesedik, felragyog, felfeslik (tájnyelvi), kividul (tájnyelvi)
  • megvidámul
  • előtűnik, kitűnik, kiviláglik, nyilvánvalóvá lesz, nyilvánvalóvá válik, beigazolódik, kitudódik, napfényre kerül, napfényre jut, napfényre jön, fény derül (valamire), világosság derül (valamire), tisztázódik, kisül, feltárul, megoldódik, kipattan, megmutatkozik, meglátszik
  • elválik, eldől

képződmény

főnév
  • alakulat, képlet, formáció (szaknyelvi), alakzat, képződés

kínzó

melléknév
  • fájdalmas, gyötrő, égő, heves, éles, sajgó, mardosó, metsző
  • átható, nyomasztó, bántó, emésztő, sanyargató, tikkasztó, kegyetlen, szörnyű, vad, zord, elviselhetetlen, mértéktelen, lidérces, szekáns (bizalmas), kínos (tájnyelvi)

lenti

melléknév
  • alsó, alulsó, aluli
  • földszinti
  • alagsori

kifullad

ige
  • kidől, kimerül, kifárad, kipurcan (bizalmas), kidöglik (durva) Sz: elpilled, mint a rossz zsiba

ízig-vérig

határozószó
  • minden ízében, tetőtől talpig, talpig, teljesen, egészen, maradéktalanul, szíve mélyéig, testestől-lelkestől, szőröstül-bőröstül (bizalmas)

kisded I.

melléknév
  • kis, kicsi, kicsiny, kicsike, kicsinyke, apró, aprócska, pici, picike, pöttöm, parányi, falatka, morzsányi, kicsinyded (tájnyelvi)
  • (pejoratív): szerény, ártatlan, tiszta, naiv

lesüt

ige
  • (húst): megsüt, megpirít
  • elkészít
  • (nap): lebarnít, lefog (bizalmas), lekap (bizalmas)
  • (szemet): lehuny, becsuk