kínzó szinonimái

melléknév
  • fájdalmas, gyötrő, égő, heves, éles, sajgó, mardosó, metsző
  • átható, nyomasztó, bántó, emésztő, sanyargató, tikkasztó, kegyetlen, szörnyű, vad, zord, elviselhetetlen, mértéktelen, lidérces, szekáns (bizalmas), kínos (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

agyrém

főnév
  • rémkép, rém, rémlátás, rémlátomás, látomás, fantazma (régies), fantazmagória, kényszerképzet, őrület, őrültség, vízió, képzelődés, lázálom, fantom, kiméra (választékos), lidércnyomás

zsűri

főnév
  • bírálóbizottság, versenybíróság
  • bíró, zsűritag
  • (régies): esküdtbíróság, esküdtszék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kínzó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiéleződik

ige
  • kiélesedik, elmérgesedik, eldurvul, feszültté válik

jóság

főnév
  • alkalmasság, hasznosság, minőség, érték, becs
  • szavatosság, felhasználhatóság, fogyaszthatóság
  • jóindulat, jószívűség, jólelkűség, szívjóság, kegyesség, nyájasság, szívélyesség, irgalom, könyörületesség, jámborság, részvét, emberség
  • erkölcsösség, erény, romlatlanság, tisztaság, tisztesség, becsületesség
  • adakozás, bőkezűség, jótékonyság, támogatás, nagylelkűség, szponzorálás, mecenatúra (idegen)

járul

ige
  • (valakihez): lép, fordul, folyamodik, rekurrál (régies)
  • csatlakozik, tartozik, párosul (valamihez), hozzájön (valamihez)

hozzáér

ige
  • érint, megérint, tapint, illet, megfog, hozzányúl, hozzáér, értőzik (tájnyelvi)

kikotyog

ige
  • (titkot): elárul, elmond, elszól, kibök, kibeszél, kifecseg, kilocsog, kikottyant (bizalmas), kiad, elpletykál, elcsacsog, eljár a szája, elköp (szleng), elpöntyög (tájnyelvi), kipötyög (tájnyelvi), kivartyog (tájnyelvi)

konflis

főnév
  • bérkocsi, komfortábli (régies)

szűkszavú

melléknév
  • szófukar, hallgatag, csöndes, szótlan, szótalan, kevés szavú, murmuly (tájnyelvi) Sz: úgy beszél, mintha pénzen venné a szót
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lakonikus, lényegre törő

handlé

főnév
  • ószeres, régiségkereskedő

hajóhinta

főnév
  • csónakhinta, bibuca (tájnyelvi)

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

határozatlan

melléknév
  • meghatározatlan, eldöntetlen, indeterminált (idegen), kétes, kétséges, pontatlan, körvonalazatlan
  • ingadozó, ingatag, labilis, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, erélytelen, habozó Sz: akar is valamit, nem is
  • elmosódó, elmosódott, ködös, homályos, kialakulatlan, téveteg, semmilyen

kórokozó

főnév
  • baktérium, bacilus, baci (bizalmas), vírus, patogén (szaknyelvi), kórcsíra (régies)

kukorékol

ige
  • kukorít (tájnyelvi), kukurikúzik (tájnyelvi)
  • rikoltozik, elkiáltja magát
  • (szleng): nevet

ábécéskönyv

főnév
  • ábécé, olvasókönyv, alfabétum (régies)

megtermékenyítés

főnév
  • teherbe ejtés, inszemináció (idegen), fekundáció (idegen)

mágnás

főnév
  • főnemes, nagybirtokos, főúr, főrend, országnagy (régies), ország nagyja (régies), arisztokrata

kinyújt

ige
  • kiad, kitesz, kihelyez, kirak, kitol, kinyom, kilök, kidug, (nyelvet) kiölt, (mellkast) kifeszít, (testet) kinyújtóztat, (kart) kitár
  • kiegyenesít, meghúz, feszít, húz, feszesre húz
  • kiszélesít, kibővít, megnövel, kitágít, megnagyobbít, kisodor (tésztát), hengerel, ellapít (régies), laposít (tájnyelvi), (tésztát) elsikál (tájnyelvi), (pulóvert) kitágít
  • (időtartamot): meghosszabbít, prolongál

kiderít

ige
  • felkutat, feltár, fölfed, felderít, kipuhatol, kibogarász, kikutat, kipiszkál, kinyomoz, kibogoz, napfényre hoz, kiás, kikurkász (bizalmas), napvilágra hoz, délszínre hoz (régies), megvilágít, fényt derít (valamire), kiszimatol, kikémlel, világosságot derít (valamire), végére jár (valaminek), kitud, rájön, megfejt, megold, megállapít, tisztáz

kivirágzik

ige
  • kinyílik, kivirít, kivirul, virágba borul, kifeslik, szirmot bont
  • kivirul, megszépül
  • kibontakozik, kifejlődik

lövell

ige
  • szökell, szökik, spriccel
  • (fényt): áraszt, ont, okád, kibocsát, szór

kísérő I.

melléknév
  • követő, védelmező
  • velejáró, együttjáró, párhuzamos, együtt előforduló, egyidejű, járulékos, mellékes, másodlagos, érintkező, kapcsolódó, kiegészítő, szinkrón (idegen), szimultán, konkomitáns (idegen), akcesszórius (idegen)

kábulat

főnév
  • kábultság, bódulat, bódultság, érzéketlenség, tompaság, szédülés, sopor (szaknyelvi), mákonyálom (régies), letargia, álomkór
  • ájultság, aléltság, eszméletlenség, önkívület, narkózis

koksz

főnév
  • fűtőanyag, tüzelőanyag, tüzelő
  • (szleng): kábítószer, narkó (bizalmas)
  • doppingszer

magas, magos

melléknév
  • toronymagas, óriási, nyurga, nyúlánk, égimeszelő, atlétatermetű, hosszú, colos (bizalmas), langaléta, hórihorgas, nyakigláb, létra, sudár, jegenye (szleng), szép szál, szálas (régies), száltermetű (régies), szálfa termetű (választékos), termetes, áklítom (tájnyelvi), mécsbél (tájnyelvi), tetszetes (tájnyelvi), lombrágó (szleng), zsiráfgondozó (szleng), villámhárító (szleng), toronypucoló (szleng) Sz: kinőtt az Isten markából; ülve nyalja a holdat; sokat állt az esőn; megnőtt, mint a csalán; akkora, mint a dióverő pózna; hosszú, mint a harangláb; fejével veri a mestergerendát
  • nagyfokú, nagymértékű, kimagasló
  • magasztos, emelkedett, fenséges, magasságos (régies), fölséges (régies), szárnyaló, fennkölt, magasröptű, magasrendű
  • érthetetlen, felfoghatatlan, kínai (szleng)