belevet szinonimái

ige
  • beledob, belehajít, belevág, belecsap
  • (beleveti magát vmibe): beleugrik
  • beleül, belefekszik, beledobja magát
  • belefog, belevág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeesik

ige
  • összeroskad, összeomlik, összerogy, összecsuklik, elterül, lerogy, leroskad, lerogyad (tájnyelvi), elesik, elbukik, felbukik, eldől, elnyal (szleng)
  • eszméletét veszti, elájul, elalél, kollabál (idegen), laskad (tájnyelvi)
  • elagg, megrokkan, összemegy, meglottyan (tájnyelvi), összetöpörödik, elerőtlenedik, legyengül
  • egybeesik
  • megegyezik, összevág

viszont I.

határozószó
  • viszonzásul, hasonlóképpen, feleletül, válaszul, viszontag (régies)
  • ismét, megint, újra, újfent
  • kölcsönösen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a belevet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bedugaszol

ige
  • bedug, eldugaszol, eldugít, becsinál (tájnyelvi), bezár, lezár, betöm, betömít, eltöm, eltömít
  • visszazár

alvás

főnév
  • álom, pihenés, nyugodalom (régies), szendergés, szieszta (bizalmas), szundítás, szundikálás, szunyókálás (bizalmas), bóbiskolás, szundi (bizalmas), csucsuka (bizalmas), alvászat (bizalmas), hunyó (szleng), szunya (szleng), buva (régies)

alkalmas

melléknév
  • megfelelő, felhasználható, hasznavehető, célszerű, odavaló, rátermett, képzett, ügyes, jó, hozzáértő, való (valamire), képes (valamire), beillik, alkalmatos (tájnyelvi), rávaló (tájnyelvi)

belbecs

főnév
  • (régies): belérték (régies)(választékos)

bodnár

főnév
  • hordókészítő, kádár, pintér (régies)

kevesebb

számnév
  • csekélyebb, kisebb számú, apróbb, kisszámú

borág

főnév
  • (régies): szőlővessző, venyige

cinóber

melléknév, főnév
  • cinnabarit
  • világospiros, cinóberpiros, cinóbervörös
  • (szleng): vörös (hajú ember)

előle

határozószó
  • tőle

dunnyog

ige
  • (tájnyelvi): dünnyög, dörmög, dohog, zsörtölődik, tutyog (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dúdol, dudorászik

belop

főnév
  • becsempész, bedug
  • (belopja magát): beoson, besurran, belopakodik, belopódzik
  • behízelgi magát, a kegyeibe férkőzik (valakinek)

bebőrösödik

ige
  • (tej): bebőrödzik (tájnyelvi), bepillésedik, bepillézik (tájnyelvi), megfölösödik, (jég) becserjegezik (tájnyelvi)

bevett

melléknév
  • elterjedt, túlnyomó, általános, szokásos, megszokott, elfogadott, meghonosodott, hagyományos, bevezetett, divatos, elismert, konvencionális, közhasználatú, közkeletű, begyökerezett, meggyökeresedett, megrögzött, rögzült, megcsontosodott, jóváhagyott, kipróbált

dől, dűl

ige
  • eldől
  • borul, hanyatlik, nehezedik, roskad
  • leheveredik, ledől, lepihen
  • leomlik, összeomlik, összeroskad, összerogy, romba dől
  • (nevetéstől): gurul, rázkódik
  • zuhog, ömlik, zúdul, hull, szakad, patakzik, potyog (könny), árad, áramlik, tódul, özönlik, hömpölyög
  • fordul, változik, eldől

beraktároz

ige
  • felhalmoz, készletez, félretesz, begyűjt, tárol, bespájzol (bizalmas)

antikvárium

főnév
  • böngészde (régies), régiségkereskedés (régies)

bitang II.

melléknév
  • elvetemült, hitvány, semmirekellő, jellemtelen, gaz, alávaló, semmiházi, mihaszna, ebadta, züllött, senkiházi
  • gazdátlan, uratlan, eltévedt, kallódó, szökött, elkóborolt, kóricáló (tájnyelvi), elbitangolt (tájnyelvi)

dughagyma

főnév
  • apróhagyma (tájnyelvi)