hátra szinonimái

határozószó
  • hátulra, hátrafelé
  • visszafelé, vissza, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi), farta (tájnyelvi), rükvercbe (szaknyelvi)
  • későre
  • vissza a múltba

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

étlap

főnév
  • menü, étrend, spájzcédula (régies)

képesítés

főnév
  • képzettség, végzettség, kvalifikáció, minősítés, szakképzettség, képesítettség, graduáció (idegen), minősítvény (régies), rávalóság, illetékesség, bizonyítvány, jogosultság, jogosítvány, jogosítás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hátra szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

halottaskocsi

főnév
  • gyászkocsi
  • halottszállító kocsi, hullaszállító kocsi, halottasautó

fűtés

főnév
  • melegítés, tüzelés, hevítés
  • fűtőberendezés

főnök

főnév
  • vezető, elöljáró, vezér, parancsnok, főmufti (tréfás), feljebbvaló, följebbvaló, felettes, fölöttes, öreg (bizalmas), gazda (bizalmas), principális (régies), góré (szleng), bossz (szleng), fejes (szleng), nagyfőnök (szleng), atyaisten (tréfás), séf (szleng), nacsalnyik (szleng), hajcsár Sz: bika a csordában

fellelkesít, föllelk

ige
  • felélénkít, feltüzel, tűzbe hoz, felgyújt, fellobbant, felvillanyoz, elektrizál (idegen), felpezsdít, felhevít, felráz, megindít, rávesz, ösztönöz, stimulál, sarkall, serkent, buzdít, hajt

harmónia

főnév
  • összhangzat, összehangzás (régies), konszonancia (szaknyelvi), összhang, összecsengés, akkord (szaknyelvi)(szaknyelvi)
  • összhang, egyetértés, megértés, összehangoltság, összeillés, egyezmény (régies), egyezés
  • kiegyensúlyozottság

homlokzat

főnév
  • homlok, front, mellvéd, előrész, elölnézet, falfront, házelő, előoromzat

préri

főnév
  • puszta, mező

erőszak

főnév
  • kényszer, kényszerítés, kény (régies), erőhatalom (régies), agresszió, erőszakolás, erőszakoskodás, erőszakosság, agresszivitás, violencia (idegen), ököljog, hatalmaskodás, basáskodás, törvénytiprás, jogtiprás
  • terrorcselekmény, robbantás, robbantgatás
  • nemi erőszak, megerőszakolás, liliomtiprás, megbecstelenítés, meggyalázás, megrontás
  • terror, rémuralom, zsarnokság, önkény, önkényuralom

enyhe

melléknév
  • langyos, tűrhető, mérsékelt, kellemes, üdítő, lanyha, langy, gyenge, könnyű, lenge, gyengéd, lágy, gyér, halovány, fakó, puha, lagymatag
  • csekély, mérsékelt
  • szelíd, elnéző, gyenge

bús

melléknév
  • szomorú, bánatos, kedveszegett, levert, csüggedt, vigasztalan, lógó orrú, lehangolt, borongós, örömtelen, elszontyolodott, szontyoli (bizalmas), melankolikus, elégikus, deprimált, boldogtalan, komor
  • (régies): bősz, bőszült, haragos

evickél

ige
  • kapálódzik, fickándozik, ficánkol, kecmereg, vergődik, kepesztet (tájnyelvi), hebickel (tájnyelvi)

hozzávetőleg

határozószó
  • körülbelül, megközelítőleg, mintegy, csaknem, hozzávetőlegesen, nagyjából, approximatíve (idegen), cirka (bizalmas), kábé (bizalmas)

intimbetét

főnév
  • tisztasági betét, betét

koma

főnév
  • keresztapa, keresztkoma, sógor, atyafi (régies), rokon
  • barát, pajtás, cimbora, földi, haver

keresztény

melléknév
  • keresztyén, Krisztus-hívő
  • goj (pejoratív)
  • ebhitű (pejoratív), kutyahitű, gyaur
  • keresztényi, keresztyéni

hátramarad

ige
  • visszamarad, lemarad, elmarad
  • öröklődik, testálódik, hagyományozódik
  • marad, megmarad, hátravan, hiányzik

hall2

főnév
  • előtér, előcsarnok, váróterem, várószoba, társalgó, foyer (idegen)

himlő

főnév
  • variola (szaknyelvi), feketehimlő, hólyagos himlő, valódi himlő
  • bárányhimlő
  • (tájnyelvi): veres himlő, skarlát, vörheny
  • himlőhely, heg, ragya, hólyag, pattanás, patécs (tájnyelvi), kiütés, ripacs (tájnyelvi), csécs (régies)

képes1

melléknév
  • illusztrált, szemléltető, szemléletes, figurás
  • átvitt, képletes, allegorikus, példázatos, jelképes, jelképi, szimbolikus, metaforikus

hazudós

melléknév
  • hazug, hazudozó, szavahihetetlen, link (szleng), ezredes (szleng), százados (szleng), háryjános, fillentő (régies), elegy-belegy (tájnyelvi) Sz: hozzászokott a cigány lovon nyargalni; sok eresztékje van a beszédének; rovásra hazudik; egy szava sem igaz

gátol

ige
  • akadályoz, hátráltat, fékez, nehezít, megakaszt, feltart, feltartóztat, gátat vet (valaminek), akadályokat gördít elé, útját állja, útjába áll, útban van, láb alatt van, visszavet, zseníroz (bizalmas)
  • ellenez, tilt
  • visszafojt, elfojt, elnyom, visszatart, feszélyez, retardál (idegen)

hivatalsegéd

főnév
  • pedellus (régies), altiszt, szolga, törvényszolga, kifutó, kihordó, kézbesítő, küldönc

keresetlen

melléknév
  • egyszerű, természetes, hamisítatlan, mesterkéletlen, kendőzetlen, őszinte, palástolatlan, spontán, ösztönös, közvetlen, nyílt, akaratlan, cifrázatlan, önkéntelen, hevenyészett, díszítetlen, nyers, szókimondó, natív (szaknyelvi), valódi, ősi, eredeti, naiv