kizsuppol szinonimái

ige
  • kitoloncol
  • kidob, kiteszi a szűrét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

karikatúra

főnév
  • torzítás, túlzás, kifigurázás, paródia
  • utánzat, torzkép, torzalak, eltorzítás (régies)
  • gúnyrajz

díjmentes

melléknév
  • ingyenes, díjtalan, bérmentes, költségmentes, illetékmentes, térítésmentes, potya (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kizsuppol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kirobban

ige
  • felrobban, szétrobban, levegőbe repül, explodál
  • előtör, kitör, felszínre tör
  • (háború) kitör
  • felzúg, felharsan, felmorajlik
  • indulatba jön, dühbe gurul, haragra gerjed
  • kitudódik, kipattan

katica

főnév
  • katicabogár
  • (tájnyelvi): kuktáskodó férfi, katicás ember (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi)

kan

főnév
  • hím, bak, apaállat
  • vadkan, vaddisznó
  • (bizalmas): kujon (bizalmas), kéjenc, nőcsábász, nőbolond, donjuan (idegen)

illendő

melléknév
  • elvárható, illem szerinti, ildomos, udvarias, kívánatos, megfelelő, decens (választékos), konvencionális, szokásos, elfogadott, helyénvaló, tanácsos, célszerű, alkalmatos (régies)

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)

kötelezettség

főnév
  • kötelesség, feladat, felelősség, kötöttség, obligó (régies), kötelem (régies), tennivaló, követelmény

tartalékol

ige
  • félretesz, megtakarít, tartogat, elraktároz, megőriz, felhalmoz, beoszt, rezervál, gyűjt

hazugság

főnév
  • valótlanság, hamisság, csúsztatás, torzítás, kitaláció, falsum (idegen), hazudság (régies), koholmány, kacsa (bizalmas), blöff, mese (bizalmas), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng), hamuka (szleng), tészta (szleng), kefe (szleng), humbug (bizalmas), füst (szleng) Sz: álmodta, mint macska az esőt; borbélyműhelyben faragott újság; cigányul van ez mondva; hat cigány is megesküdne rá; mese a zöld disznóról; mese habbal (bizalmas); olyan igaz, mint az öklöm, bizonyítja a könyököm
  • hazudozás, kitalálás, füllentés, őszintétlenség, mellébeszélés
  • félrevezetés, ámítás, álnokság, kétszínűség, becsapás, rászedés

hatalmas II.

főnév
  • hatalmasság, zsarnok, nagyúr, potentát (régies)

esztergályoz

ige
  • esztergál, megmunkál

himlő

főnév
  • variola (szaknyelvi), feketehimlő, hólyagos himlő, valódi himlő
  • bárányhimlő
  • (tájnyelvi): veres himlő, skarlát, vörheny
  • himlőhely, heg, ragya, hólyag, pattanás, patécs (tájnyelvi), kiütés, ripacs (tájnyelvi), csécs (régies)

közfal

főnév
  • válaszfal, rekeszfal

lebonyolít

ige
  • elvégez, véghezvisz, elintéz, megejt
  • megrendez
  • lefolytat, levezet

alapul

ige
  • alapszik, nyugszik, épül (valamire), származik (valamiből), következik (valamiből), gyökerezik (valamiben)

mészárol

ige
  • leöldös, kaszabol, vagdal, öldököl, koncol, vérengzik, kardélre hány, letaglóz

megboldogult

melléknév, főnév
  • elhunyt, megholt, néhai, egykori, elköltözött, boldogult, Istenben boldogult, halott, üdvözült

kliens

főnév
  • ügyfél, megbízó, kuncsaft (bizalmas), vevő, vásárló, fogyasztó

kipihen

ige
  • (betegséget): kihever
  • (kipiheni magát): kifújja magát, megnyugszik, erőt gyűjt, regenerálódik

kovácsol

ige
  • alakít, kalapál
  • megedz, tesz (valamilyenné)
  • kialakít, megalkot
  • sző

meddő I.

melléknév
  • terméketlen, steril, csíramentes, magzattalan, magtalan, gyümölcstelen, virágtalan, paszkonca (tájnyelvi), gyermektelen, kiszáradt
  • hasztalan, haszontalan, hiábavaló, eredménytelen, improduktív, hatástalan, fölösleges, sziszifuszi, sikertelen, kárba veszett

kompakt

melléknév
  • tömött, sűrű, szoros, vaskos, tömör
  • tápláló, laktató, tömény, kiadós, bő

kel1

ige
  • felkel, felserken (régies), virrad (valamire), lábad (régies)
  • feljön (égitest)
  • (növény): hajt, kihajt, sarjal, sarjad, kibújik
  • (régies): támad, keletkezik, kezdődik
  • íródik, létrejön
  • fogy, elkel, kereslete van
  • (tészta): dagad, duzzad

köpű

főnév
  • kaptár, méhkas
  • köpülő, bödön, kelence (régies)
  • (szaknyelvi): tartály

megbetegszik

ige
  • megkap (betegséget), elkap (betegséget), ágynak esik, ágynak dől, lebetegedik, lerobban (bizalmas), leesik a lábáról, lebetegül (tájnyelvi)
  • megfertőződik, meghűl, megfázik, göthül (tájnyelvi)