Szinonimaszótár

avasodik szinonimái

ige
  • megromlik, megbüdösödik, romlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bumlizik

ige
  • utazik, utazgat
  • vándorol, csatangol, kószál, csavarog, flangál

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a avasodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

aszerint

határozószó
  • úgy, annak megfelelően, akképpen, olyanformán, annálfogva, azért

abszolút I.

melléknév
  • teljes, tökéletes, százszázalékos, hiánytalan, örök érvényű (igazság), fenntartás nélküli (bizalom)
  • korlátlan, abszolutisztikus, egyeduralmi, önkényes, önkényúri, önkényuralmi, önhatalmú, feltétlen, korlátozatlan, totális

átnevel

ige
  • megnevel, átformál, átképez, átgyúr, ránevel

belefúródik

ige
  • beleszúródik, beleszalad, belemélyed

kanál

főnév
  • kalán (tájnyelvi)
  • vakolókanál
  • cipőhúzó, cipőkanál

bemagol

ige
  • memorizál, emlékezetébe vés, bevés, betanul, megtanul, beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)

bohém II.

melléknév
  • könnyelmű, gondtalan, kedélyes

elcsenevészedik

ige
  • elsatnyul, elfajul, elfajzik, elkorcsosul, visszamarad, degenerálódik (szaknyelvi)

csór

ige
  • (bizalmas): csen, lop, eltulajdonít, elemel, elvesz, lenyúl (szleng)

axióma

főnév
  • alapigazság, alaptétel, alapelv, sarkigazság, kánon (régies), zsinórmérték

áruló I.

melléknév
  • hitszegő, renegát, köpönyegforgató, kétkulacsos, szószegő, perfid, illojális, kétszínű, képmutató, hűtlen, hiteszegett (régies), hívtelen (régies)
  • árulkodó (jel)

befejezett

melléknév
  • elvégzett, bevégzett, végleges, kész, megformált, kerek, teljes, egész, komplett
  • megváltoztathatatlan, megmásíthatatlan, elvégzett, elintézett, visszafordíthatatlan, kész (tény)

csipkelekvár

főnév
  • csipkeíz, hecsedli (bizalmas), hecserli (tájnyelvi), hecsedlilekvár (bizalmas), hecselekvár (tájnyelvi), hecserliíz (tájnyelvi), hecsempecs (tájnyelvi), hecsepecse (tájnyelvi), hecsli (tájnyelvi)

balkezes

melléknév
  • balos, balog (tájnyelvi), sete (tájnyelvi), suta (tájnyelvi), balogsuta (tájnyelvi)
  • kétbalkezes, ügyetlen, suta

aggkor

főnév
  • aggság, öregkor, vénség, öregség, tisztes kor, hajlott kor, élemedett kor, előrehaladott kor

bejuttat

ige
  • (állásba): elhelyez, beajánl, besegít, benyom, bedug, beóferol (tájnyelvi)
  • beküld
  • becsempész, belop

csonka

melléknév
  • megcsonkított, csonkolt, csonkult, amputált (szaknyelvi), kacska (tájnyelvi)
  • rokkant, nyomorék, mozgássérült, csonkabonka (tájnyelvi)
  • hiányos, befejezetlen, félbemaradt, tökéletlen, csorba (tájnyelvi)