közelebbi szinonimái

határozószó
  • szorosabb, közvetlenebb
  • részletesebb, pontosabb
  • közelebb eső, közelebb fekvő, innenső, következő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

futás

főnév
  • kocogás, sietés, rohanás, szaladás, nyargalás, iramodás, vágta, iram (régies), futamat (tájnyelvi)
  • menekülés, menekvés, szökés

szólás

főnév
  • szólásmondás, szokásmondás (tájnyelvi), kifejezés, frázis, szójárás (régies)
  • szóláshasonlat
  • felszólalás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közelebbi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kosárlabda

főnév
  • kosárlabdajáték, kosarazás (bizalmas), kosár (bizalmas), kosárlabdázás

kiemelkedik

ige
  • kidomborodik, kidudorodik, kiugrik, kiáll
  • kiválik, előtűnik, felbukkan
  • felemelkedik, felküzdi magát
  • kitűnik, kimagaslik, kimagasodik, felülmúl, predominál (idegen), dominál (idegen)

kettőshangzó

főnév
  • diftongus (idegen)

jogosulatlan

melléknév
  • illetéktelen, jogtalan, kalóz-
  • törvénytelen, megalapozatlan, indokolatlan, megokolatlan, alkotmányellenes, igazságtalan, motiválatlan, illegitim (idegen)(idegen)

körülmegy

ige
  • körüljár, körülutaz
  • végighalad

lázmentes

melléknév
  • láztalan

titokzatos

melléknév
  • rejtélyes, rejtelmes, talányos, kiismerhetetlen, kifürkészhetetlen, megfejthetetlen, megmagyarázhatatlan, okkult, enigmatikus (idegen), misztikus, kabalisztikus (idegen), ezoterikus (szaknyelvi)

hunyorgat

ige
  • pislog, pillog, klipicsel (tájnyelvi), hunyorít
  • kacsint, kacsingat, kacsongat (tájnyelvi)

honvéd

főnév
  • katona, hadfi (régies), vitéz, harcfi (régies), levente (régies), dalia (régies), harcos, honvész (szleng)

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

így I.

határozószó
  • ekképp, ekképpen, ekként, ilyenképpen, ilyeténképpen, ilyenformán, ilyesformán, ilyen módon, ehhez hasonlóan, hasonlóképpen, ennek megfelelően, következőképpen, ennek szellemében, imigyen (választékos), igyen (régies), ezenképpen (tájnyelvi)

legfőbb

melléknév
  • fő-fő (tréfás), legelső, legfontosabb, leglényegesebb, elsődleges

lopódzik, lopózik

ige
  • lopakodik, lopódzkodik, lopózkodik, oson, oldalog, óvakodik, settenkedik, somfordál, sompolyog, setteng, surran, ólálkodik, sunnyog (tájnyelvi)
  • buddog (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lappaszkodik (tájnyelvi), lippeg-lappog (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)

ásatás

főnév
  • feltárás, leletmentés, exkaváció (idegen)

nagyképű

melléknév
  • fontoskodó, nagyképűsködő, felvágós, büszke, hivalkodó, beképzelt, elbizakodott, megjátszós (bizalmas), öntelt, önhitt, dölyfös, magahitt (régies), önelégült, szerénytelen, pózoló, pozőr (idegen), fennhéjázó, nyegle, felfuvalkodott, fölényeskedő, nagyzoló, sznob, pökhendi, gőgös, jani (szleng) Sz: adja a bankot; megjátssza az agyát; nagy a mellénye; oda-vissza van magától; azt hiszi, ő találta fel a spanyolviaszt; azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot; játssza az eszét

megszab

ige
  • megállapít, kiró, meghatároz, előirányoz, rögzít, szabályoz, kijelöl, megjelöl, diktál, előír, elrendel, utasít, utasítást ad (valamire), kiad, litál (idegen), preskribál (idegen), taksál, determinál (idegen), definiál, fixál
  • kiköt, lefektet, leszögez, kitűz
  • (tájnyelvi): megüt, megver
  • (tájnyelvi): megtép, megszaggat, kiszakít (ruhát)

közeljövő

főnév
  • holnap

kormányrúd

főnév
  • vezérrúd, timon (szaknyelvi)

kvartett

főnév
  • négyes

megőrül

ige
  • megbolondul, megháborodik, meghabarodik (tájnyelvi), meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megtébolyodik, megzavarodik, meghibban, megkeveredik, megbomlik az agya, bedilizik, elveszti az eszét, elborul az elméje, megkergül, megbuggyan (tájnyelvi), meghülyül, becsavarodik (szleng), megkattan (szleng)

köztudat

főnév
  • közhit, köztudomás, közfelfogás
  • közvélemény

kihajt

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

lángol

ige
  • ég, lobog, lángokban áll, langallik (tájnyelvi)
  • világít, fényt vet
  • (nap): tűz, tüzel
  • kipirul, hevül
  • ragyog
  • rajong, lelkesedik

megsejt

ige
  • megjövendöl, megálmodik, megjósol, megérez, gyanít, megsejdít, kiszimatol, gyanút fog, kifürkész, kikövetkeztet
  • észrevesz, meglát, megneszel, kiszimatol, megszagol, szagot fog, megorront, megtapasztal, megtud Sz: szelét veszi; nyomát veszi; ha nem látta is magát, neszét veszi