kettőshangzó szinonimái

főnév
  • diftongus (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

miként

határozószó
  • hogy?, hogyan?, miképp? miképpen?, mi módon?
  • amiként, amint, ahogy, ahogyan, amiképp, amiképpen

húzódik

ige
  • húz, feszül
  • húzódozik, vonul, lapul, rejtőzik, bújik, kushad (bizalmas)
  • halasztódik, tolódik, halasztást szenved, késik, késedelmet szenved
  • nyúlik, elterül, halad, vezet, fut
  • húzódozik, vonakodik, szabódik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kettőshangzó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kém

főnév
  • besúgó, spicli (bizalmas), spion, hírszerző, titkos ügynök, ügynök, ágens (régies), felderítő, beépített ember, tégla (bizalmas)

interjú

főnév
  • nyilatkozat, riport, tudósítás, beszélgetés, meghallgatás, kérdezősködés, érdeklődés, tudakozódás, informálódás

ihlet2

ige
  • sugall, sugalmaz, sugároz (tájnyelvi), inspirál, ösztönöz, motivál, lelkesít

hegy1

főnév
  • magaslat, bérc (régies)

keresztülvihető

melléknév
  • véghezvihető, megvalósítható, végrehajtható, kivihető, kivitelezhető, életrevaló, teljesíthető, lehetséges, használható, elképzelhető, ésszerű, járható, életképes, reális

kipótol

ige
  • helyrehoz, helyreállít, megjavít, kiegészít, kibővít
  • megfoltoz, helyreüt, reparál, tataroz, kerekít
  • helyettesít

szétfoszlik

ige
  • szétmegy, szétmállik, elrongyolódik, szétrongyolódik, elkopik
  • semmivé lesz, szertefoszlik, megsemmisül, eltűnik

gyér

melléknév
  • ritka, ritkás, kopár, vigályos (tájnyelvi)
  • csekély, kisszámú, szórványos
  • helyenkénti
  • gyatra, gyenge, hanyatló, szűkös, elégtelen, kevés
  • halvány, halovány, tompa, pisla

gramm

főnév
  • szemer (régies), grám (régies)

előjön

ige
  • kijön, előbújik, előbukkan, előtűnik, kikel, felbukkan, előkerül, megjelenik, előmerészkedik, kimászik, kikecmereg, kievickél, kijut, kikerül, kilép, előlép
  • (bizalmas): szóba kerül, felmerül, előkerül
  • (régies): előfordul, felmerül, jelentkezik, előadódik, felvetődik
  • (valaki vmivel): előhozakodik, előáll, kirukkol, előrukkol

haditengerészet

főnév
  • flotta, hadiflotta

kisüzem

főnév
  • kisvállalkozás, manufaktúra (idegen)

kosárlabda

főnév
  • kosárlabdajáték, kosarazás (bizalmas), kosár (bizalmas), kosárlabdázás

meghajt2

ige
  • összehajt
  • meghajlít, meggörbít, begörbít, görbeszt (tájnyelvi), behajlít

lelkiismeretes

melléknév
  • becsületes, pontos, tisztességes, megbízható, rendes, kötelességtudó, hűséges, istenfélő, jólelkű
  • gondos, alapos, pedáns
  • minuciózus (idegen), precíz
  • aggályos, skrupulózus (bizalmas)

kevert

melléknév
  • elegyített, elegyes, vegyes, kombinált, sokféle, sokrészű, különféle, felemás, korcs (szleng), keresztezett, hibrid, heterogén

kéjenc

főnév
  • élvhajhász, kéjhajhász (régies)
  • (jelzőként): kéjvágyó, kéjsóvár, kéjelgő, buja, bujálkodó

kiken

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)

lehetetlen II.

főnév
  • lehetetlenség, képtelenség, abszurdum

kibújik

ige
  • kinő, kicsírázik, kikel, kifakad, kihajt
  • előbújik, kibukkan, kijön, kimozdul, kikászálódik, kikecmereg, kivergődik, kivackolódik (tájnyelvi)
  • kihúzza magát (valami alól), kisiklik, megkerül, kitér (valami elől), kivonja magát, elhárít
  • bliccel (bizalmas)

írnok

főnév
  • tisztviselő, fogalmazó (régies), gyakornok, jegyző, íródeák (régies), tollnok (régies), irodista (régies), tintanyaló (pejoratív), skribler (régies), firkász (pejoratív), aktakukac, csodaceruza (szleng), csodagrafit (szleng), tintanyúl (szleng), tintász (szleng)

kimerültség

főnév
  • fáradtság, gyengeség, elerőtlenedés, erőtlenség, kimerülés, összetörtség, bágyadtság, elcsigázottság, fásultság, letörtség, levertség, tompultság, elesettség, elkényszeredés (régies), aszténia (szaknyelvi), exhaustió (idegen)

lélektelen

melléknév
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, gépies, mechanikus (régies), szellemtelen, részvétlen, élettelen, sivár, száraz, unalmas, sablonos, lélekölő, lélekpusztító
  • rideg
  • művészietlen, kifejezéstelen
  • ájult, alélt
  • (régies): alávaló, gyalázatos, lelketlen