köré szinonimái

névutó, határozószó
  • körül, köréje

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megművel

ige
  • termővé tesz, megmunkál, kultivál (régies), bevet, felás, felszánt, megdolgoz, bemunkál (tájnyelvi), fertilizál

férfi

főnév
  • férfiú (választékos), férfiember, ember (tájnyelvi), hím, fickó, fráter, alak, pacák (szleng), pali (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), hapsi (szleng), krapek (szleng), manusz (szleng), muki (szleng), muksó (szleng), mókus (bizalmas), fazon (szleng), tag (szleng), fej (szleng), csávó (szleng), szivar (szleng), ürge (bizalmas), pofa (szleng), a teremtés koronája
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a köré szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

konferencia

főnév
  • tanácskozás, tárgyalás, értekezlet, eszmecsere, ülés, gyűlés, megbeszélés, összejövetel, szimpózium (idegen), kongresszus, kollokvium

kézenfekvő

melléknév
  • nyilvánvaló, természetes, egyértelmű, magától értetődő, szemmel látható, kézzelfogható, napnál világosabb, kétségtelen, evidens

kereplő

főnév
  • kerepelő, kelep, csörgettyű (tájnyelvi), pörgettyű (tájnyelvi), zörgettyű (tájnyelvi), csettentyű (tájnyelvi), csörgető (tájnyelvi), sistrum (idegen)
  • (tréfás): kelepelő, fecsegő (száj)

jártasság

főnév
  • tapasztaltság, gyakorlottság, tájékozottság, hozzáértés, kompetencia, rutin

kotlós I.

melléknév
  • ülő, költő, kotló
  • (tájnyelvi): puha, szotyogós (tájnyelvi)
  • záp

ladik

főnév
  • csónak, dereglye, lajka (tájnyelvi), hajócska (régies)
  • (szleng): cipő

testhelyzet

főnév
  • testtartás, pozitúra, póz, testállás
  • elhelyezkedés

hordágy

főnév
  • hordszék, saroglya (tájnyelvi), terák (tájnyelvi)

hiszen, hisz II.

határozószó
  • tudvalevőleg
  • elvégre
  • bizony

felbillen, fölbillen

ige
  • feldől, ledől, felfordul, felborul, felbukik
  • (egyensúly) megbomlik

hűt

ige
  • hűvösít (régies), kihűt, meghűt, lehűt, jegel, fagyaszt, hidegít

latin

melléknév, főnév
  • diák, deák
  • római, itáliai

letörik

ige
  • letöredezik, leválik, leesik, elrogyázik (tájnyelvi)
  • elkedvetlenedik, elcsügged, kedvét veszti, lehangolódik, elszontyolodik, lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas), elanyátlanodik, elszomorodik, elbúsul, reményét veszti, elhagyja magát, elkámpicsorodik, elkeseredik, nekibúsul, kétségbe esik, elbúsulja magát (tájnyelvi)

aranyifjú

főnév
  • nőcsábász, szoknyavadász, bájgúnár
  • szépfiú, világfi, ficsúr, bártöltelék, zsúrfiú, divatfi, divatbáb, dandy (régies), arszlán (régies), lion (régies), uracs (régies), gigerli (régies), díszhím

munkatábor

főnév
  • munkaszolgálat, kényszermunka, málenkij robot (idegen), kicsi robot (tréfás)

megmunkálatlan

melléknév
  • feldolgozatlan, kidolgozatlan, nyers, durva
  • (föld): göröngyös, megműveletlen
  • parlag
  • (fa): faragatlan, csiszolatlan, göcsörtös

körkérdés

főnév
  • kikérdezés, ankét

komorna

főnév
  • szobalány, szobaasszony, öltöztetőnő, frajla (régies)

kuglizik

ige
  • tekézik

megkever

ige
  • kever, kavar, megkavar, felkever, keverget, kavargat, kotyvaszt (bizalmas), megkutyul (bizalmas), megkevercel (tájnyelvi), megkütyül (tájnyelvi)
  • elkever, vegyít, elegyít, összekever, megmisel (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): felszánt (földet), megkapál (szőlőt), megforgat
  • megzavar, összezavar, megszédít (bizalmas), megbolygat, felkavar, felbolygat, zavarba ejt, zavarba hoz

következésképpen

határozószó
  • tehát, szóval, úgyhogy, egyszóval, ebből kifolyólag, eszerint, így hát, ennélfogva, ilyenformán, ennek következtében, következőleg

kibúvó

főnév
  • mentség, mentő ötlet, ürügy, kiskapu (bizalmas), visszaút, kifogás, kiút, trükk, expediens (idegen), köntörfalazás, csűrés-csavarás

kutyaól

főnév
  • kutyaház, eból, eblak
  • (szleng): őrbódé

megmentés

főnév
  • megszabadítás, megváltás, kiszabadítás
  • megóvás, megoltalmazás, megvédés, megkímélés