kereplő szinonimái

főnév
  • kerepelő, kelep, csörgettyű (tájnyelvi), pörgettyű (tájnyelvi), zörgettyű (tájnyelvi), csettentyű (tájnyelvi), csörgető (tájnyelvi), sistrum (idegen)
  • (tréfás): kelepelő, fecsegő (száj)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kétszer

határozószó
  • két ízben, még egyszer, bis (idegen)

ügyintézés

főnév
  • ügykezelés, adminisztráció, ügyvitel
  • ténykedés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kereplő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kárpitoz

ige
  • párnáz
  • bevon, áthúz
  • tapétáz

illemhely

főnév
  • vécé, WC, toalett, mosdó, félreeső hely, árnyékszék (régies), klozet (bizalmas), reterát (régies), budi (szleng), szükséghely (tájnyelvi)

iafia

főnév
  • gyermeke, rokonsága, hozzátartozója, leszármazottja, pereputtya (bizalmas)

határvillongás

főnév
  • határincidens, határversengés (régies)

kémkedés

főnév
  • vizsgálódás, vizslatás, fürkészés, leselkedés, szaglászás, puhatolózás, kutakodás, kutatás, nyomozás

kiköt

ige
  • rögzít, odaerősít, odaköt, béklyóz, kipányváz, kikötöz, láncra köt, kicövekel (tájnyelvi)
  • partot ér, partra száll, behajózik, lehorgonyoz, kihorgonyoz (régies)
  • megállapodik (valahol), megszáll, megalszik, lecövekel (tájnyelvi)
  • büntet, megszégyenít, kipellengérez
  • (csomót): kibont, kiold, szétbont, felfejt, elválaszt
  • fenntart, megszab, feltételt szab, meghatároz, előír, megad, kialkuszik, alkuba foglal, kiszegődik (tájnyelvi), lefixál (idegen), stipulál (idegen)

szende I.

melléknév
  • szerény, ártatlan, szemérmes, szégyenlős, naiv, csöndes, szolid, szűzies

gránátoskocka

főnév
  • krumplistészta, grenadírmars (bizalmas)

gesztus

főnév
  • cselekedet, tett, eljárás, lépés
  • kézmozdulat, taglejtés, jelbeszéd, jelzés

ellentmond

ige
  • ellenszegül, szembeszáll, tiltakozik, megkontráz, ellenvet, óvást emel, kétségbe von, vitat, ellenkezik, ellenáll, opponál (szaknyelvi), affektál (tájnyelvi), megcáfol, visszautasít
  • felesel, visszabeszél, visszaszól, visszapofázik, replikázik
  • eltér, elüt, különbözik, meghazudtol

gyomroz

ige
  • gyúr, gyömöszöl, dögönyöz, gyűr, nyomkod, gyömröz (tájnyelvi)
  • (szleng): zaklat

kinyomtat

ige
  • közöl, közzétesz, megjelentet, kiad, publikál
  • sokszorosít

konferencia

főnév
  • tanácskozás, tárgyalás, értekezlet, eszmecsere, ülés, gyűlés, megbeszélés, összejövetel, szimpózium (idegen), kongresszus, kollokvium

megéget

ige
  • megpörköl, megkap (bizalmas), megperzsel, megpirít, odasüt, megpirgál (tájnyelvi), felrőstöl (tájnyelvi)
  • elhamvaszt, kremál (szaknyelvi)
  • máglyára küld

leginkább

határozószó
  • elsősorban, főként, főképp, főképpen, jobbára, különösen, túlnyomórészt, főleg, leggyakrabban, kiváltképpen, mindenekelőtt, többnyire, nagyrészt, fölötte, dandárján (tájnyelvi), nagyobbadán (tájnyelvi)

kereskedik

ige
  • ad-vesz, üzletel, árul, árusít, áruskodik (tájnyelvi), kalmárkodik, kufárkodik (régies), kupeckedik, bellérkedik, seftel (pejoratív), üzérkedik, csereberél, cserél, tőzsérkedik, negociál (régies)
  • (régies): keres, kutat, keresgél

kard

főnév
  • pallos, szablya, handzsár, jatagán (idegen), gyíkleső (tájnyelvi), spádé (régies), fringia (régies)
  • acél, penge, vas
  • kardvágás
  • (szleng): hímvessző, pénisz (szaknyelvi)

kielégít

ige
  • megfelel, eleget tesz, teljesít, begyőz (tájnyelvi)
  • megfizet, kártalanít, kifizet, kiegyenlít
  • kiél
  • kielégülést nyújt, elélveztet (szleng)

lebont

ige
  • lerombol, ledönt, szanál (bizalmas)
  • felfejt, leteker

készülődik

ige
  • cihelődik, szedelődzködik, szedelőzködik, tollászkodik (tájnyelvi), készülget, bolhászkodik, kászálódik, nekikészül, hozzáfog (tájnyelvi), kászmolódik (tájnyelvi), késztelődik (tájnyelvi), mónyászkodik (tájnyelvi), szedődik (tájnyelvi)

individuális

melléknév
  • egyéni, személyi, személyes, perszonális, egyedi, sajátos, különös, karakterisztikus, jellegzetes

kihajt

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

legátus

főnév
  • követ, küldött, parlamenter (régies)
  • mendikáns (idegen)