kétszerkettő szinonimái

főnév
  • egyszeregy, szorzótábla

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

amulett

főnév
  • talizmán, szerencsetárgy, bűvereklye (régies), fétis, kabala

élettapasztalat

főnév
  • bölcsesség, életbölcsesség, életismeret, életfilozófia
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétszerkettő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kellék

főnév
  • tartozék, hozzávaló, járulék, kiegészítő, cugehőr (bizalmas)
  • rekvizit (idegen), rekvizitum (idegen)
  • felszerelés

inspekciós

melléknév
  • ügyeletes, szolgálatos, napos

ígérkezik

ige
  • ajánlkozik, kínálkozik, hajlandóságot mutat, ígérget, szavát adja, fogadkozik, reményt kelt, kecsegtet

I.

indulatszó
  • héj! (bizalmas), halló!, figyelem!

keresztfa

főnév
  • keresztgerenda, kapocsfa, létrafok, csatlófa
  • kereszt, krucifix (idegen), crux (idegen), feszület
  • sírkereszt, sírfa, fejfa
  • kolonc, kölönc (tájnyelvi), teher

kiötlik2

ige
  • (tájnyelvi): szembeötlik, feltűnik, előtűnik

szeszély

főnév
  • hóbort, bolondéria, rigolya, fakszni (bizalmas), rapli (bizalmas), bogár, tücsök (régies), dili, passzió (bizalmas), habók (tájnyelvi), hepp (szleng)
  • vesszőparipa
  • csapongás, ingatagság, kedélyhullámzás

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

gőte

főnév
  • tűzgyík (régies), víziborjú (tájnyelvi)

előhozakodik

ige
  • felvet, előhoz, előáll, előjön, említést tesz, előrukkol (bizalmas), kirukkol (bizalmas), szóba hoz

haddelhadd

főnév
  • szidás, verés, kikapás, nemulass, baj, szorultság, verekedés, veszekedés, perpatvar, összetűzés, összecsapás, balhé (bizalmas), bunyó (szleng)

kispekulál

ige
  • kieszel, kiagyal, kigondol, kitalál, kiókumlál, kifundál

korszak

főnév
  • kor, időszak, éra, periódus, szakasz, epocha (régies)

meggyőződéses

melléknév
  • tudatos, hűséges, megbízható, elkötelezett

lelép

ige
  • leszáll, leereszkedik
  • lemér, kimér
  • (valakit): legyőz, lenulláz (szleng), leradíroz (szleng), letöröl (szleng)
  • (bizalmas): leköszön, lemond, távozik, elmegy
  • meglóg (bizalmas), dobbant (bizalmas), megpattan (bizalmas), elinal
  • disszidál

kettévág

ige
  • kettéoszt, félbevág, kettémetsz, kettészel, kettéhasít, megfelez, felez, elvág, közepétől metsz (régies)

kegyelet

főnév
  • részvét, szeretet, megbecsülés, hála
  • pietás (idegen)
  • tisztelet, kultusz
  • (tájnyelvi): szivárvány

kijózanodik

ige
  • kitisztul a feje, magához tér, magához jön (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)
  • lehiggad, észre tér, lecsillapodik

lehajlik

ige
  • legörbül, legörbed (régies), legörnyed, lekókad, lelankad (régies), lebiccen (tájnyelvi), lekonyul, elnyaklik (régies), legyőgyög (tájnyelvi), lekutyorodik (tájnyelvi)

kibeszél

ige
  • elmond, elárul, kifecseg, elfecseg, kikotyog (bizalmas), kicsacsog, elpletykál, kilocsog, kisusog, kikürtöl, szellőztet, híresztel, kitereget, továbbad, hírelget (tájnyelvi), elköp (szleng) (valamiről)
  • kimagyarázkodik, kimenti magát
  • megszól, kipletykál

irdatlan I.

melléknév
  • óriási, roppant, hatalmas
  • ormótlan, esetlen

kimélyít

ige
  • kiás, kivés, kivág, kifúr, kiváj, kikotor, kikapar, kitúr, kilapátol, kivesz, kiemel
  • (vízpartot) alámos, kivölgyel (régies)
  • elmélyít, (kapcsolatot) előmozdít, elősegít, előrelendít, fejleszt, pártol, támogat, előrevisz, előretol

lelécel

ige
  • (szleng): eltávozik, elfut, eltűnik, elmenekül, elszökik, odébbáll, elillan, kereket old, elszelel, olajra lép (szleng), elpárolog (bizalmas), lelép (bizalmas), megpattan (szleng), lekopik (szleng), dobbant (szleng), ellóg (szleng), elspurizik (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), télakol (szleng)