korszak szinonimái

főnév
  • kor, időszak, éra, periódus, szakasz, epocha (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

baloldali

melléknév, főnév
  • balos, szocialista, kommunista

kuruzsol

ige
  • ráolvas, vajákol, javasol (régies), bájol (tájnyelvi), bűbájoz (tájnyelvi)
  • gyógyít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korszak szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

klasszikus I.

melléknév
  • görög-római, antik, ókori, deákos (régies)
  • örökbecsű (választékos), utolérhetetlen, páratlan, tökéletes, pompás, remek, mintaszerű, példaszerű, jellegzetes, tipikus

kéretlen I.

melléknév
  • hívatlan, felesleges, nemkívánatos, váratlan

kellék

főnév
  • tartozék, hozzávaló, járulék, kiegészítő, cugehőr (bizalmas)
  • rekvizit (idegen), rekvizitum (idegen)
  • felszerelés

ismételt

melléknév
  • többszöri, sokszori, gyakori, sokszoros, elkoptatott, agyoncsépelt, újbóli, újabb

kontó

főnév
  • folyószámla
  • (régies): tartozás, adósság

kuncog

ige
  • nevetgél, vihog, ihog-vihog, kacag, kacarászik, heherészik, göcög (régies), cincog (tájnyelvi)

ténykedés

főnév
  • cselekvés, eljárás, ügyködés, cselekedet, tevékenység, működés, munkálkodás, intézkedés, ügyintézés

hitetlenkedik

ige
  • kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, gyanakodik, él a gyanúperrel, tamáskodik, nem hisz a szemének

hetes2

főnév
  • szolgálatos, ügyeletes, szoli (szleng), felelős

fecsérel

ige
  • pazarol, tékozol, elkölt, elszór, szétszór, elherdál, elver, prédál, pocsékol, veszteget, elkótyavetyél, bitangol (régies)
  • áldoz, szentel, (fölöslegesen) tölt

hozzászokik

ige
  • rászokik, hozzátörődik (régies), belokul (régies), hozzáedződik, hozzáidomul, alkalmazkodik, akklimatizálódik Sz: megszokta, mint a medve a vackort; nekiszokik, mint a sváb a főtt krumplinak; rászokik, mint ökör a béres szavára

kvintett

főnév
  • ötös

lengyel

melléknév, főnév
  • lengyelországi, lengyelországbeli, polyák (régies)

amikor II.

kötőszó
  • ha
  • hiszen, hisz, elvégre, pedig, bár

móring

főnév
  • hozomány, jegyajándék

mégiscsak

határozószó
  • végül, utoljára, mindamellett, mindazonáltal, végtére, de

korvett

főnév
  • naszád, cirkáló, hadihajó

kivihető

melléknév
  • exportálható, exportképes
  • megvalósítható, végrehajtható, teljesíthető, keresztülvihető, lehetséges, járható, kivitelezhető

középső

melléknév
  • közbülső, közbenső, közbeeső, mediális (szaknyelvi)
  • felező

meggyógyul

ige
  • felgyógyul, felépül, kigyógyul, lábra áll, talpra száll (tájnyelvi), rendbe jön, megmarad (tréfás), erőre kap, kikupálódik (tájnyelvi), megjobbadul (tájnyelvi), helyrejön
  • (seb): begyógyul, összeforr, beforr, összenő

könyöradomány

főnév
  • alamizsna (választékos), adomány, segély, juttatás

kétség

főnév
  • bizonytalanság, kétely, aggály, kételkedés, hitetlenség, hitetlenkedés, tamáskodás, kétkedés, szkepszis (idegen), skrupulus, ingadozás, habozás, tétovázás, határozatlanság, kétségbeesés (tájnyelvi)
  • lelkifurdalás, lelkiismeret-furdalás
  • gyanú, gyanúper, bizalmatlanság, fenntartás
  • (régies): reménytelenség, kétségbeesés

közvetlenül

határozószó
  • közvetlen, egyenesen, mindjárt, nyomban, spontán, rögtön, éppen, direkte

megígér

ige
  • ígér, beígér, megfogad, szavát adja, megesküszik, ígéretet tesz, fogadalmat tesz, fogadkozik, kilátásba helyez, garantál, felfogad (régies), elhatároz, eltökél
  • kecsegtet, ígérget